Miért jó az egyetemeken ez az őrült hajtás?

Miért jó az, ha valakinek reggeltől estig csak órái vannak, mellette még ugye dolgozzon is, legyen társasági élete, esetleg ideje a párkapcsolatára, és akkor még szabadidőről nem is beszéltünk, hobbiról, sportról. Miért jó a vizsgaidőszakban halálra tanulni magad napi 16 órában, hogy szokszor annyi időd nincs, hogy találkozz a pároddal, kávén, energiaitalon élni, stresszelni, betegeskedni, teljesen kikészülni? Mire jó, hogy még a Neptunon is virtuálisan egymást kell agyontaposni, hogy beférj egy kurzusra?

A legtöbb ember kb így írja le az egyetemen szó szerint:

http://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__altalanos-kozerzet__..

Nagyon gáz ha én ezt nem vállalom? Inkább végzek később, de nem fogok félévenként 40 kreditet felvenni és egész nap gürcölni a hét minden napján, minden vizsgaidőszakban megszakadni... Nekem többet ér a lelki nyugalmam és a szabadidőm. Sosem voltam ez a versengős, pörgős fajta. Vagy ez azt jelenti, hogy az életben sem fogom megállni a helyem? Nem hinném, hogy kevesebbet ér a tudás ha nem lóhalálában szereztem meg. Ráadásul ha meggondolom magam még mindig felvehetek több kreditet egy másik félévben. Csak nem értem mások hogy bírják ezt?