Miért jó az egyetemeken ez az őrült hajtás?

Szeintem az időbeosztás fontos.

Jogra járok, ami azért nem a legkönnyebb szak, jó jegyekkel (4-5) rendelkezem eddig, és csúszás nélkül haladok, van időm is mindenre.

Én tanulok szorgalmi időszakban is, a felesleges órákat is kihasználom tanulásra, kapcsolatomra, barátokra. Igaz, én nem szeretem a bulikat, szóval arra nincs "gondom", de baráti összejöveteleken azért részt szoktam venni.

Lehet hogy a hajtás egyik célja a szűrés. Vagyis hogy azok maradjanak ott akik bírják az őrült tempót. De ez nem biztos. Mert egy angol nyelvet oktató magániskolában is hasonló "kedvelvevő" módszer volt tapasztalható. Az utóbbiban a diáknak egyszerre kellett a tanár szavaira figyelni, közben a tábláról másolni, és közben a kiosztott feladatokat is megoldani és persze jól szótárazni ez alatt.

Az eredmény ugyanaz lett az egyetem és az angol iskola esetében is: Azelőtt imádtam a tudományokat, szerettem tanulni és szerettem az angolt. A kedvet elvevő módszerek után meg sok évig nem volt kedvem foglalkozni mindezzel. Vagyis az egyetem után nehogy kedved legyen diplomás állást betölteni. Legalábbis az összes tankörtársamnak és az említett angol tanfolyamon az osztálytársaknak sikerült elvenni a kedvét.

Az egyetemnek a természete ilyen már önmagában. Az elvárt tempóhoz kell igazodni, és a követelményeknek eleget tenni.

Az egyetem ilyen. Nem azért van, mert rosszul osztod be az időt, vagy egyéb, hanem az van, hogy bele kell pusztulni, ez a természetes elvárás...

Kicsit régi kérdés, de szerintem igazi választ nem kaptál, úgyhogy "tényfeltárok" egy kicsit. :)

Szóval általános és középiskolában egy dolgot tanul meg a diák. Hogy vannak a "jó" és a "rossz" gyerekek, a "jó" gyerekek azok, akik azt csinálják amit tanárnéni mond. Neki mindig igaza van, mert csak. Üvöltözve "érvel" (mert én azt mondtam), egy a lényeg. Hogy jól bevésődjön a diákba, hogy az ő véleménye nem számít, ő csak játszogasson majd a "nagyok" megmondják, hogy mit kell csinálni. Ha nem azt csinálja majd viheti haza az intőt. Egy 20-30 fős osztályban egyáltalán nem számít, hogy te ki vagy, mit gondolsz a világról, az számít ha azt mondják "ugorj" akkor "ugrasz-e"... Nem valódi ismeretek átadásáról van szó, hanem, hogy megtanulj magolni. Olyan ismereteket vernek a fejedbe aminek a 90%-ára (kovalens kötés, másodfokú egyenlet és társai) semmi szükséged az életben. Eközben az érettségizettek jó része nem tud kitölteni egy csekket, beverni egy szöget a falba, azt meg, hogy mit jelent a THM vagy hogy pontosan miért fizetünk adót, mennyit és kinek, már hagyjuk is, a 90%-nak fogalma sincs róla.

Valljuk be az érettségi egy vicc. Akit valamilyen szinten érdekel a világ, az át tud csusszanni rajta tanulás nélkül is (pl. én). Aki meg ambiciózusabb az némi magolással simán hozza a 4-es, 5-ös szintet. (Kivétel talán a matek, azzal sokan kínlódnak, de akkor meg olyan egyetemre kell menni, ahol a felvételi pontokba nem számít bele a matek, 25 %-ot a föld alól is elő lehet kaparni.).

Aztán jön az egyetem/főiskola, hogy bevégezze azt a mocskos munkát, ami akkor kezdődött, mikor egyszerre felállva mondtátok általános iskolában a tanárnéninek, hogy "jóóreggeltkííívánunk"... Több pénzt akarsz? Nem akarsz minden nap hajnali négykor kelni? Nem szeretnél szalag mellett ledolgozni egy életet? Akkor pofádat befogod, innentől te egy azonosító szám vagy, akinek teljesítenie kell a követelményeket. Elkezdünk hajtani, taposni, lássuk, bírod-e? Nyugi, minden héten adunk egy napot amikor DJ Akárki zenél és italakció is van, olyankor berúghatsz, és egy estére elfelejtheted, hogy bizony a nyakadon állunk. Miért? Mert ez FELSŐoktatás. Ez már komoly. Igaz, hogy annyira szánalmasan sz4rul van kivitelezve az egész, hogy a tárgyaidat nem tudod normálisan felvenni, vizsgára jelentkezéskor pedig érdemes hajnalban felkelni, és frissítgetni a Neptunt, mert máskülönben nem jut majd hely neked oda ahova szeretnéd. (Aztán egyszer csak lefagy a Neptun, az esetleges kellemetlenségekért elnézést kérünk...).

Van aki nem bírja ezt a hajtást és kibukik, van aki valamilyen szenvedélybetegségbe menekül, és van aki végigszenvedi, alvás nélkül, pizzaszeleteken, és májkrémkonzerven élve. B/sszátok meg, a legtöbb csoporttársam egy-egy prezentáció, referátum alkalmával annyira fél, hogy nem tudja elolvasni a jegyzeteket amiket készített, annyira remeg a keze.

De ez a jó. Hatalmi és félelem rendszerekből kell állnia a világnak, és ami a legfontosabb, hogy a "jóságos" tanárra vagy bízva, vajon megadja-e a kettest a feleletedre ami miatt nem alszol három napja. Nekünk legutóbb 6 vizsgánk és 4 évközi jegyünk és 2 beaadandó volt. Ez 6x20, azaz 120 darab tételt jelent, és akkor nem készültél a zh-kra, nem írtad meg amit meg kell. Ha mindegyik tétel csak két oldalas, akkor az azt jelenti, hogy 240 oldalnyi anyagot "kéne" fejből tudnod ahhoz, hogy nyugodt szívvel mehess vizsgázni. Ez természetesen lehetetlen. Tehát félsz, szorongsz. És erre épül a társadalmunk.

Összerakva a képet, a végén kapnak egy embert aki tudja, hogy a hatalomnak mindig be kell hódolni, hogy a rendszer megváltoztathatatlan, és hogy aki ebben nem akar részt venni az lusta, semmirevaló, élhetetlen. Meg sem fordul a fejükben, hogy egy huszonévesnek rengeteg időre lenne szüksége magára, hogy kiépítse azt a személyiséget ami végül a "munkaeszköze" lesz (ha olyan pályát választott ami tényleg érdekli) hiszen mindenki tudja, hogy az egyetemi anyag 90%-át soha nem fogod használni a szakmádban, a kapcsolatokban szerzett tapasztalataidat és a sok gondolkodással kifejlesztett személyiségeddel dolgozol, ha azt csinálod amit szeretsz. Mindenki tudja, hogy egy huszonévesnek egy stabil párkapcsolatra lenne szüksége, nem félrészegen buliból felcipelt csajokkal való b3szásra. Nincs rá idő, bocsi.

De tessék itt egy diploma, ügyes voltál, most már te is a társadalom megbecsült része lehetsz, és egész jó antidepresszánsok és nyugtatók vannak a piacon, ha esetleg ennek a díszkötésű papírnak a megszerzése közben elvesztetted volna magadat. Rád amúgy sincs szükség a későbbi életben. Csak a teljesítményedre.

Csak arra. Nyugi, hármat hiányozhatsz...