Hogy tudnám abbahagyni a parázást?

Szeptembertől kezdem a kilencedik évfolyamot, egy két tanítási nyelvű sakközépiskolában. Egyetlen barátom sem jött velem, sem ismerősöm, és előreláthatólag csak velem nem jön senki, mindenki mellett lesz ismerőse, és eléggé félek, hogy nem tudok majd beilleszkedni. Jelenleg ez a kisebb 'problémám' mert vélhetőleg utolsóként vettek fel, azaz mindenki jobb tanulmányi eredményekkel érkezett. Nagyon félek, hogy az osztály legrosszabb tanulója leszek, mert főleg a reál tantárgyakkal vannak gondjaim. Elhatároztam, hogy mindent beleadok, és ha más nem, azokból a tantárgyakból jeleskedem, amik mennek, de még így is nagyon sokat stresszelek ezen. Elég sok álmomba szidásokat kaptam a volt matektanáromtól, irodalomtanáromtól, hasonlók, hogysemirekellő vagyok, és ezelőtt is minden önbizalmam a romokban hevert, úgy érzem képtelen leszek jobban teljesíteni. Ezt hogy tudnám legyőzni, hogy legalább ne úgy álljak a dologhoz, hogy 'ajj, ez úgyse megy'?