Orvostanhallgatók! Hanyadik alkalommal vettek fel az orvosira?

Első.

Amúgy szerintem ha másodjára sem sikerül, akkor fejben van valami baj. Mert valami váratlan, balszerencse beüthet egyszer. Az anyag egy érettségire meglehetősen kevés, ha a későbbieket is számba veszed.

Ha ez is soknak tűnik, akkor kár erőltetni, ha pedig a fejedben kellene valamit rendbe tenni, mert az elején 1-1 demón úgy remegtem, mint valami nyárfalevél, pedig előtte már voltam jó pár egyetemi vizsgán, az írásbeli érettségijeim felét meg enyhén másnaposan kezdtem, szóval én még a dolgokat lazán kezelők táborába sorolom magam. Ha ennyire nem vagy rendben, akkor később sokkal rosszabb lesz.

Elsőre.

Ha másodikra sem vesznek fel azért egy-két dolgon érdemes lenne elgondolkodni. Gyakorlatilag volt három érettségi lehetőséged, összehozni a nem olyan túl magas ponthatárt, az, hogy egy érettségi nem sikerül, olyan előfordul, de hogy három? Ráadásul ezek megtanulható és nem olyan nehéz anyagok. El kellene gondolkozni (persze csak akkor ha valóban nem sikerül), hogy tényleg orvos akarsz e lenni. Az a baj, hogy az érettségi semmi egy anatómia vagy egy patológia szigorlathoz viszonyítva. És ezt nem bántásból írjuk, se én sem az első válaszoló. Nagyon meg tudja szívatni magát az ember az orvosival. Nagyon! Arról nem is beszélve, hogy anyagi problémákat is tud okozni.

Egyébként most egy kérdést én is feltennék, bocsi kérdező, de lehet, hogy téged is érdekel, de érinteni biztos érint. Ha egy most kezdő állami ösztöndíjas hallgató második végén úgy dönt, hogy ott hagyja az egyetemet, akkor neki mennyit kell visszafizetnie?

Elsőre.

Én azért ennyiből nem vonnék le olyan messzemenő következtetéseket, mint az első két válaszoló:D

Van olyan évfolyamtársam, aki harmadjára került be, és mégis vígan végzi az egyetemet.

Persze van olyanra is példa, hogy másodjára bejutott, de kibukott, de ilyen van azok között is, akik elsőre bekerültek...

Ha nekem ez lenne a nagy álmom, és az anyagi lehetőségeim engednék, azért harmadszorra megpróbálnám szerintem. Negyedszerre már nem valószínű...

Utolsó vagyok.

Talán azt kellene alaposabban megnézni, hogy mi az oka annak, hogy nem sikerült.

Túlságosan izgulsz, és vizsgaszituációban nem jutnak eszedbe a dolgok?

Vagy egyszerűen nem tanultál eleget?

Vagy a gondolkodós feladatokat nem sikerül megoldani, mert nem érted?

Szerintem kicsit célzottan kellene arra gyúrni, ami nem megy.

Valahogy én is ugyanezt akartam megfogalmazni, csak kicsit kusza lett.

Mindenesetre ha a tanulással, anyaggal van gond, akkor kár erőltetni. Lehet volt olyan rész, amiben semmi logikát nem látott, nem tetszett neki, amit így nagyon nehéz tanulni, de az a baj, hogy így is évek voltak rá, és később is meg kell majd tanulni egy csomó "mi a jó*@!&/:?!'#>£Ž+^\_!$ dolgot" sokkal rövidebb idő alatt. Ezt persze a kérdezőnek mondom, nyilván nem neked, csak valamiért így jobban tetszett a nyelvtani szerkezet. Biztosan tudat alatt félek az arcodba ezt megmondani, kérdező.

Ha meg fejben van valami gond, izgul, nem tudja magát összerakni a vizsgára, hiába tanult, akkor az gyakorlással menthető, de elengedhetetlen. Nálunk volt egy lány, tényleg ügyes volt, tudta az anyagot, de ha gyakorlaton vagy szemináriumon kérdeztek tőle valamit, csak hebegett-habogott, kérdés nélkül meghúzták az összes szóbeli vizsgán, demón. Arról ne is beszéljünk, aki picit izgult és ráadásul dadogott is.

A ponthatár azért erősen függ az érettségi nehézségétől is.

Anno, mikor felvételiztem, 421 pont volt a határ Szegedre, tavaly talán 380 körül. De ezek a ponthatárok ugyanúgy születtek: sorba állították a jelentkezőket pontok alapján, és a legjobb x után húzták meg. Tehát ugyanúgy a legjobb x került be 5 évvel ezelőtt is, meg most is.

(Nah jó, valamennyivel bővült a keret azóta, de azért annyira nem sokkal).

Persze, én is kicsit elkeserítőnek tartom, hogy ezek alapján a többség ilyen siralmas eredményeket ért el az érettségin. De ne felejtsük el, azt hogy:

1. most már két emelt kell, míg nekem anno egy sem volt kötelező (bár nyilván egyet mondhatni muszáj volt letenni a bekerülés érdekében).

2. ezek a borzalmas eredmények nem csak a diákok tudását tükrözik, hanem a természettudományi oktatás színvonalát is.

Bizony az a helyzet, hogy ha az ember nem valami szuper biosz szakos suliba jár, nem jár tanárhoz, vagy nincs kivételes szorgalma ahhoz hogy otthon egyedül is leüljön tanulni, akkor igen nehéz jól teljesíteni.

Továbbra is azt mondom, hogy vannak dolgok, amiért érdemes küzdeni. Ha az az álma, hogy orvos legyen, akkor nem szabad feladni.

3 próbálkozás szerintem belefér, annál többet már én sem javasolnék, mert ott már tényleg a képességekkel lehet probléma.

Szerintem nem törjétek le, nem baj az, ha tanul egy kis kitartást, mert orvosin bizony szükség lesz rá.