A tesitanár kötelezhet arra hogy tornadresszt hordjunk az óráján?

kerdezo figyelmebe,;

BG-Tornadresz.hu

kituno minoseg,MINDEN meretben jo aron akar meretre is!!

ez egy pomaz-i kft!

kerdezo figyelmebe!!!

keresd ,; Vandrusne Meszaros Agnes-t!

tel,;06 20 437 4775

hivd bizalommal!

A mai világba már nem kötelezhet senki a tornadresszre, nem kevés ilyen kérdésben olvastam már hogy nem lehet erre senkit sem kényszeríteni. A tanár maximum elvárásként kérhetné pontosabban javasolhatja a viselését, de ha ezért büntetne akkor azt nem tehetné meg ilyenkor az igazgatónak célszerű szólni.

De ha az ofőd elintézi hogy ne kérjék akkor szerintem kér idegeskedni ezen. Ha pedig mégis kell érdemes lenne a redstone márkájú dresszeket megnézned mert tudtommal azoknak nyúlósabb az anyaguk elég jó minőségűek nem is olyan drágák és ott lehet kapni 175-öst is. Nem tudom melyik boltban árulnak ilyeneket de ha a márka alapján keresel rá szerintem fogsz találni.

Kedves Kérdező!

NEM teheti kötelezővé!

Ezt a törvény nem teszi lehetővé sem a tanároknak, sem az igazgatónak.

Beírom ide is amit egy hasonló témájú topikba már bemásoltam.

Bemásolok most neked valamit Dr Aáry Tamás Lajos anyagai közül.

Ha nem tudod ki az, ő az Oktatási Jogok biztosa (másnéven oktatásügyi ombudsman) hozzá lehet fordulni az iskolában ért jogsérelmek miatt.

MÁSOLÁS INDUL:

" Minden évben visszatérő kérdéskör, hogy az iskola hogyan szabályozhatja a tanulók külső megjelenését. A beadványokból megállapítható, hogy számos iskola helyi szabályzata tartalmaz ezzel kapcsolatos, nem jogszerű korlátozást: hajviselettel, ékszerviseléssel, öltözködéssel kapcsolatos tiltó rendelkezéseket. A közoktatási törvény 40. § (7) bekezdése értelmében az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A házirend tehát tartalmazhat a diákok kötelességeiről szóló fejezetet. E fejezet rendelkezései azonban csak a jogszabályokban előírt kötelességeket részletezhetik, azok teljesítésének módját határozhatják meg. Nincs arra lehetőség, hogy a jogszabályokban rögzített kötelességeken túl az iskola házirendje további tanulói kötelességeket írjon elő.

A beadványozókat a következőkről tájékoztattuk. A megjelenés, az öltözködés, a külső megválasztása az ember önrendelkezési jogához tartozik. Ez az Alkotmányban biztosított alapjog a szabadságjogok körébe tartozik. Lényege, hogy az emberi személyiség szabad kibontakozásának jogát biztosítja, ugyanakkor a legtöbb alapjoghoz hasonlóan, ez az alapjog sem korlátozhatatlan. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ennek alapján tehát az alapjog korlátozása csak törvényben történhet. A közoktatási intézményekben folyó élet speciális viszonyait törvényi szinten a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szabályozza. Az iskola világában érintett alapjogok korlátozására vonatkozó rendelkezések tehát nagyrészt itt találhatók.

A közoktatási törvény diákok külső megjelenésével, öltözködésével kapcsolatos előírásainak alapja az, hogy a közoktatási intézmény köteles felügyeletet biztosítani a kiskorú tanulók felett, és ennek keretében óvnia kell azok testi épségét, egészségét, vigyáznia kell értékeikre, gondoskodnia kell a tanulók erkölcsi védelméről. Mindebből következik, hogy a külső megjelenéssel, öltözködéssel kapcsolatos iskolai előírások kizárólag e cél érdekében születhetnek, hiszen, ha nem ezt a célt szolgálnák, akkor törvényi felhatalmazás nélkül, indokolatlanul korlátoznák a tanulók önrendelkezési jogát. Ezek alapján az iskola saját belső normáiban (pl. pedagógiai program, házirend) csak a törvényi korlátozás kifejtését, konkretizálását végezheti el, új indokokat nem alkothat.

Az oktatás világában azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét kívánják megőrizni. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelés órán, mert balesetveszélyesek; vagy az az előírás, hogy műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni. Szakképzés során természetesen a munkavédelmi, illetve higiéniai előírások betartatása is jogszerű, hiszen ezek a szabályok nem is csak a tanulókra vonatkoznak, hanem mindenkire, aki az adott jellegű tevékenységgel foglalkozik. Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól.

Nem jogszerű azonban az az előírás, amely csak azért ír elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel "egyneműsítse" a tanulókat, hiszen nincs olyan törvényes cél, amely ezt megkövetelné. Szintén jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési célja van. A közoktatási intézményben történő fegyelmezésnek a közoktatási törvényben rögzített más eszközökkel kell történnie. Az iskolai házirend szabályai a közoktatási törvény felhatalmazása alapján kötelező erejűek, azok megszegése hátrányos következményekkel jár mindazokra nézve, akikre a házirend vonatkozik. Esztétikai követelményeknek, ízlésbeli elvárásoknak való meg nem felelés azonban álláspontunk szerint nem vonhat maga után hátrányos következményeket: fegyelmező intézkedéseket vagy súlyosabb esetben fegyelmi büntetést.

A tanulók külső megjelenésére, viseletére vonatkozó kérdésekbe az iskola nem avatkozhat be, ez a tanulók személyiségi jogainak csorbítása lenne. Így ugyancsak jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályok célja esztétikai követelmények, ízlésbeli elvárások kikényszerítése. A fentiek értelmében sem a házirend, sem a pedagógus nem írhat elő jogszerűen az iskolában való megjelenés követelményeként hajviselettel, öltözködéssel kapcsolatos esztétikai elvárásokat. A pedagógus természetesen nevelési tevékenysége közben kifejezheti ezzel kapcsolatos rosszallását, megpróbálhatja meggyőzni a tanulót, ám kötelező érvénnyel, szankció kilátásba helyezésével nem hathat a tanuló életének ezen területére. Általánosságban elmondható, hogy ezen szabályokon az sem változtat, ha a vonatkozó szabályzatot a tanulók és a szülők is aláírták. (K-OJOGB-185/2009., K-OJOGB-437/2009., K-OJOGB-556/2009., K-OJOGB-835/2009.) "

MÁSOLÁS VÉGE!

És ez a torna "ruhákra" ugyanúgy vonatkozik mert azt én SZEMÉLYESEN is megkérdeztem az említett Oktatási JOgok biztosának hivatalában!

Tehát az iskola NEM TEHETI KÖTELEZŐVÉ se a dresszt, sem mást!

Csak annyit, hogy ne utcai ruha legyen és sportolásra alkalmas legyen!

Nyílván a fodros szoknya és a tűsarkű cipő nem alkalmas sportolásra, de a póló, tréningnadrág + tornacipő igen!

Tehát ha valaki ÍGY érzi jól magát akkor JOGA VAN így tornázni!

Ezt a tanárnak/igazgatónak EL KELL FOGADNI!

Ellenkező esetben akár fel is lehet jelenteni az adott tanárt,az emberi jogok megsértése miatt, amiben korlátozni akarta a tanulót, a mindenkit megillető önrendelkezési jog szabad gyakorlásában!

Kedves Csillagok!

A tanár "ütheti meg a bokáját" de nagyon! Jogi értelemben is!

Ugyanis a törvén RÁ IS VONATKOZIK!

A törvény pedig kimondja, hogy az iskola NEM SZABHATJA MEG a tanulók öltözködését és egyéb megjelenés alakítással kapcsolatos ízlését, szokásait.

NEM A TANÁR dönti el, hogy a gyerekek miben tornáznak! Mindenki ÖNMAGA szabja meg önmagának!

Mindenki abban tornázik AMIBEN AKAR!!!

Megszabni csak annyit lehet, hogy ne utcai ruha és cipő legyen, hanem sportolásra alkalmas.

Akár dresz, akár póló + tréning nadrág, vagy rövid nadrág.

A tanárnak NINCS JOGA önkényeskedni és NINCS JOGA felülbírálni a törvényt az ő egyéni akaratával!