Ez megváltoztatná a jövőre vonatkozó terveiteket?

Sokan már most is azt böngészik,hogy mi az olcsó.

Semmi gond egyébként az ötlettel én (ahogy nyugaton is van) bevezetném a tandíjat mindenkinek. Nem kell kifizetni,csak ha majd dolgozol.

Ideje lenne, hogy aki egyetemre megy, az meggondolja,hogy milyen szakot választ. Tele van az ország semmire nem jó bölcsészdiplomákkal,főiskolai közgazdászdiplomákkal.Nincs ennyire szükség. Mi értelme van,ha valaki elmegy egy egyetemre,elvégzi,de már előre lehet tudni,hogy nem fog tudni állást kapni?

Ma is azok,akik ezt átgondolják és okosan választanak szakot semmi gondjuk az elhelyezkedéssel. A gyerekeimnek is már az utolsó évben megvolt a helyük,mert a cégek már az egyetemen toboroznak.

Aki nem alkalmas,hogy olyan szakra menjen,amire szükség is van, az tanuljon egy jó szakmát.azzal is lehet annyit keresni, amennyire szüksége van. Én hónapokig várok, hogy az asztalosom elvállaljon egy új asztal restaurálást, és többhavi átlagbért fizetek érte.

Tehát csak felelősségteljesebb választásra van szükség.

Az általad felvázolt módszer nem jó, mert a munkaerőpiac mozgásban van, és ami jó választásnak tűnik akkor, teljesen máshogy fog kinézni 3-4-5 év múlva, mire megvan a diploma. És ha meg is van az állás, akkor sem biztos, hogy a fizetés magas lesz, pláne kezdőként. Márpedig az életbe frissen kikerült fiatal felnőtt nem azzal kezdené, hogy elkezd ki tudja mekkora összegeket törleszteni az iskoláért, hanem abból a pénzből inkább egy lakás törlesztőrészleteit fizetné. Vagy plusz 4-5 évig ne legyen esélye senkinek egy lakásra, csak hogy kifizethesse az egyetemet? Mert most se nagyon lehet lakást venni fiatalon, ez még plusz évekkel vetné vissza az embereket.

A tervezet szerint fizetős lesz a két említett szak, ami azt eredményezi, hogy nem a tehetséges emberek kerülnek be elsősorban, hanem azok, akiknek van rá pénzük, akinek meg nincs, az menjen ahova akar. Most ezek fizetősek, holnap minden más is, és aki nem tudja megfizetni, azok biztosan amúgy is buták.

Nem látszik világosan, hogy mi ezzel a gond? Akinek keveset keresnek a szülei, annak mi esélye van bekerülni bárhová is? Persze, kell a munkaerő a közmunkaprogramhoz, a meghirdetett egymillió munkahelyhez, de nem ez az álomhivatás.

És nem ott kezdődik a hiba, hogy az ember rossz szakot vagy szakmát választ, hanem ott, hogy bármit választ, nincs garantálva a helye, csak azoknak, akik protekciósok. Viszont ők sem érezhetik magukat biztonságban, mert a politikai széljárás változásának köszönhetően mindig cserélődnek a dolgozók, cégeknél még úgy, mint közalkalmazottaknál.