A szabad bölcsészet tényleg ilyen rossz?

Egyébként ha jelentkeznél szabadbölcsire ilyesmi lenne:

"Első félévben 10 kötelező tárgyunk volt. Etika, esztétika, filmelmélet-filmtörténet, vallástudományok*, filozófia. Mindkét témából kettő. Pl. etikánál volt egy etika történet, meg egy etika ismeret szerűség. (Plusz volt szociológia, könyvtár és informatikai alapismeretek és filozófia történet. Ezeket a 3 év alatt kötelező teljesíteni, szerintem érdemes az első félévben...)

Fél év után kiválaszthattad, hogy az 5 szakirány közül melyikre mész (én a filozófiát választottam), és akkor arra szakosodsz, vagyis azt tanulod leginkább. Második félévben pedig vehetsz fel minort. Pl.: ha nem tudsz dönteni vallástudomány és etika között, de az etika picit jobban tetszik, akkor szakosodsz etikára és veszel fel vallástudomány minort.

A minor szakon 50 kreditet kell teljesíteni. De nem muszáj szabadbölcsis minort felvenni, pl. elég sokan mentek kommunkáció és miédia tudományra, de lehet választani szociológiát is, nagyon sokan olasz minort vettek fel... (ha nyelvi minort akarsz, akkor fontos, hogy azt első félévben kell!)

Nagyjából így néz ki a 3 év felépítése. Ide akarsz jönni? Vagy fogsz? Mert akkor szívesen adok belsőbb információkat. A filószakról már bővebben is tudok mesélni.

Lényeg, hogy én nagyon szeretem, még akkor is, ha szabadbölcsi, és lehet vele jókat viccelődni.

*vallástudomány: ez sokakat megrémít, de NEM csak a kereszténységgel vagy hittel foglalkozik, hanem a különböző vallásokat vizsgálja, tudományos szempontból. Második félévben is vettem fel két vallástudományos órát is, így tanultam Konfucianizmust és vallásfilozófiát is."

Mások már megvédték a mundér becsületét, így kiegészítésnek írom le az alábbiakat.

Sokan nem tudják mit jelent a szabad bölcsészet és ezért mondanak róla rosszakat. Szerencsére volt olyan, aki itt korrigálta.

Az, hogy hány embert vesznek fel nem egyenlő azzal, hogy hányan végzik el. Ha el is végzi valaki az alapképzést, nem jelenti azt, hogy mesterképzésre vagy doktorira is ezen belül megy. Így adott esetben 100 ide kerülőből érdemes lenne megnézni, hogy hány szerez alapdiplomát, mesterdiplomát és doktorit, hányan módosítanak. A kritikusoktól valahogy soha nem olvasok ilyen számokkal alátámasztott érvelést.

Az elhelyezkedésnek szerintem vannak nem kellően hangsúlyozott feltételei. Az én tapasztalatom szerint ilyen a nyelvtudás (nélküle esély sincs; de nem elég 1 nyelv - aki érintett tudja), valamilyen igazi speciális tudás és gyakorlat. Például valaki szabad bölcsészeten belül művészettörténész és azon belül van egy terület, aminek az első számú mestere, akkor helyben van. Sajnos a kapcsolatrendszer is ide sorolandó, de nem protekcióra értem, hanem szakmai ismeretségekre. Szintén a saját véleményem, hogy ezen a területen belül a tudományos fokozat megszerzése kötelező.

Ami akadályozza az elhelyezkedést: a lakhely, a valós gyakorlat hiánya, a szakosodás hiánya és a gyenge nyelvismeret.

Az is akadály, hogy a közoktatás dzsungelharcossá nevel. Nem készít fel együttműködésre, nem alakít ki képességeket a csoportos munkavégzésre, nem fejleszti elfogadható szintre a vitakultúrát és így tovább. Ez komolyan akadályozza a szakmai kapcsolatépítést és a nemzetközi karriert. Egyetemen elkezdeni késő, mert mire az érintett eszmél, már kezében a diploma.

(szakmai kapcsolatok alatt nem a magyarországi egyetemet értem, mert ami ott megy a karrierépítésben... - példa a státuszt betöltők átlagéletkora; nyugdíj egyik nap, majd másnap visszafoglalkoztatás - ez komoly gond!)

Maga a szak szerintem nehéz. Aki az ellenkezőjét állítja, próbálja meg elvégezni és megtapasztalja mi megy ott.

Megnéztem a gyorsjelentéseket a mostani felvételikről, a statisztikákat. Mielőtt valaki kritizálni kezdené a magyar felsőoktatást, hogy mennyi munkanélküli bölcsészt képez, nézzem utána a számoknak. Nagyjából tisztában voltam a számokkal - gondoltam. Az általam hallottaknál is alacsonyabbak azonban a számok. Újra írom annak, akit érdekel, ne csak a felvettek számát nézze, hanem a diplomát szerzettek számát is. Azt is nézze meg, hogy az adott számok miként viszonyulnak a "slágerszakok" számaihoz. Magam nem vagyok annak a híve, hogy mindent úgy kell hagyni, ahogyan van és magától beáll valami rendes üzemmenetbe, de valami hasonló trend látszik igazolódni.

Aki nem akar kutakodni, az a bölcsészeknek szóló kritikája előtt minimum annyit ellenőrizzen le, hogy az állításait igazolja-e valamilyen hivatalos adat. Még engem is meglepett, gondolom őket is.

Illetve az kikívánkozik belőlem, hogy a legtöbbször olyan politikai erők kritizálják a bölcsészképzés túlméretezettségét, akik maguk is ott végeztek. Pár ilyen embernek érdemes megnézni az osztályzatait és összehasonlítani a vele végzettekkel. Érdemes megfigyelni, hogy saját maguk tanuláshoz való viszonya mennyiben alapozta meg a bennük élő, "diplomájával munkanélkülivé lett bölcsész" képét.

Ezzel természetesen nem azoknak üzenek, akik valóban nem tudnak elhelyezkedni, mert eleve nehéz munkahelyet találni. Nyelveket beszélő és diplomás bölcsész szerintem még így is esélyesebb. Ahol az esély eltűnik, az a kisváros és attól lefele. Aki ott él tisztában van vele, hogy ott senkinek sem egyszerű, mert nincsenek munkahelyek megközelíthető távolságban.

Első éves szabad bölcsész hallgató vagyok az ELTE-ről. Egy miskolci gimnáziumból jöttem erre a szakra, úgy, hogy első helyen az ELTE kommédiatud szakát jelöltem meg,de a horribilis pont határ miatt "csak" szabad bölcsészetre jutottam be és innen fogok most szakosodni kommunikáció médiatudományra (ponthatárok 2015-ben: alapszakos média 455, szabad bölcsészet 402).

Úgy vágtam neki az egyetemnek, hogy őszintén fogalmam nem volt róla, hogy itt mi fog történni, de ez nyilván az én szegénységi bizonyítványom. Második félév közepén járunk és ha most kellene érettségiznem lehet, hogy inkább többet tanulnék, hogy alapszakos lehessek, de semmiképpen nem bántam meg, hogy ide vettek fel. A dolog miértje rendkívül egyszerű:

ez a szak egy olyan csak bölcsésztudományok felé érdeklődő embernek, mint mondjuk én a lehető legkiválóbb lehetőség arra, hogy reális képet kapjon ezekről a tudományokról, ráadásul olyan oktatóktól, akik aktívan részt vesznek a tudományáguk kutatásában, fejlesztésében. Elég naivan jöttem ide, viszont fél év alatt elérték azt, hogy ne legyek szűk látókörű és ne fogadjak el tényeket, mindent kérdőjelezzek meg, járjak utána az igazságtartalmának.

Az ELTE szabad bölcsészet szakán 5 szakirány van ezek a már említett kommunikáció és médiatudomány, film, esztétika, filozófia, elméleti nyelvészet és a művészettörténet. Ezek közül csak kettővel kapcsolatban van testközeli tapasztalom a többiről sajnos nem igazán tudok, de a filmszak is egy rendkívül elismert specializáció nálunk, szintén neves oktatókkal.

Az, hogy milyen munkát tudsz ezzel szerezni az csak rajtad áll. Médiásként hetente legalább 2-3 gyakornoki lehetőséget dobnak be a közös csoportunkba a kereskedelmi tv-s/rádiósoktól kezdve, a különböző fesztiválok kommunikációs asszisztenséig tényleg minden. Filmesként hasonlóan sok a lehetőség.

Ha mégsem "jönne be" a specializációd, akkor még mindig ott van a minor szakod, ami lehet teljesen más irányú,mint az alapszakod, de csinálhatod ahhoz kapcsolódóan is, hogy kiegészítse azt. Példának okáért és médiás vagyok és szerkesztési ismeretek lesz a minorom, mert műsorszerkesztéssel szeretnék foglalkozni, de a csoporttársam filmes irányon van és vallástudomány lesz a második szakiránya,mert nemes egyszerűséggel érdekli ez a tudományág.

Remélem tudtam átfogó képet adni a képzésről, annak akit érdekel :)