Csupán érdekességképpen, ha egy magyar tanár 100 egységnyi tananyagmennyiséget tanul meg az egyetemen, míg egy egy olyan képzés esetében, ahol pontosan fele ennyit kell tanulni (ez legyen az 50 egység), akkor mennyit tanul egy mérnök?

A felsőoktatásban minden kurzusnak van egy kredit értéke. Egy kredit nagyságrendileg 25-30 óra tanulást jelent, vagyis ha mondjuk van egy 4 kredites tárgyad, akkor nagyjából 100-120 órányi tanulással tudod teljesíteni. Na most ha valaki járt már egyetemre, az tudja, hogy ennek nem sok köze van a valósághoz.

Ennél jobb rendszert viszont nem találtak ki. Nem tudod ezeket a dolgokat összehasonlítani.

Egy töritanár hasonlóan 100 egység nehézségűt tanul, talán 120-at. A mérnöknél szaktól függ. Egy járműmérnök mondjuk 250-et (magyartanár amúgy 100 járműmérnök 180 kredit), egy gépészmérnök 350-et egy fizikus-mérnök 400-at. Egy orvos (360 kredit) mondjuk 600-at, egy biológus 300-at egy fizikus (hasonlóan a fizikus-mérnökhöz) 400-at. Egyébként BSc-vel is fizikus, csak MSc-től okleveles fizikus. Egy komolyabb mérnöki (fiz,villany,gép,mechatr) hasonlóan tanul mint egy fizikus, de specializációtól is függ, pl. a gépészmérnök matematikus-mérnök specializációja lehet hogy még nehezebb is. Egy komoly MSc végzettségű mérnök min. kétszer annyit tanul mint egy BSc-s fizikus, egy lazább, mint agrár, élelmiszer, környezet, lótenyésztő mérnök (wtf? ők amúgy miért mérnökök?) hasonló mennyiséget. Többihez nem tudok hozzászólni.

Amúgy az tényleg igaz, hogy bármelyik képzést szét lehet csalni, ismerek olyan "programozó"-t, akinél kb. egy szakközépben végzett is jobb, és olyat is, aki kb. nulla tanulással nyomta végig az orvosit, viszont pl. az egykori töritanárom, aki latint és filozófiát is tanított, és önszorgalomból megtanult ógörögül, szerintem az egyik legokosabb ember akit ismerek.

Ez tipikusan megválaszolhatatlan kérdés, nem igazán lehet objektíven vizsgálni, hogy "ki tanul többet". Orvosisok között is van olyan, akik végigbulizza az egyetemet, meg a közgázosok közt is olyan, aki vért izzad, de elvégzi.

Én állatorvosin tanulok (lassan végzek), sok az anyag, van ami nehéz is, de nagy többségében szeretem, érdekel, testhezálló. Közoktatásbeli eredményeim szerintem jó tanuló vagyok, mindig is jó volt a teljesítményem. Mégis merem állítani, hogyha egy könnyebb szakra odaállítanának, ha na végezd el, szinte biztosan nem tudnám.

Úgyhogy pont ezért felesleges a fméregetés, hogy ki jár orvosira, mérnökire, büfészakra. Végső soron az számít, hogy amit csinálsz, abban legyen becsület, tudás és szakértelem.

Ez a kérdés úgy ahogy van, nettó OKTALANSÁG. Nincs ilyen mérce, nem lehet ilyen összehasonlítást végezni. És nem is volna semmi értelme.

(Mielőtt hasonló marhaságot kérdezne bárki: bármely dolog mérése előtt korrekten definiálni kell az illető dolog egységét, utána lehetne kitalálni a mérés standard módját. Ez pedig csak "mérhető" dologgal lehetséges. )

Akkor még egyszer érthetően: nem véletlenül használsz te is “egység”kifejezést, ugyanis nincs egy objektív mértékegység a tanulásra. Nem tudod miben mérni a tanulást - feltéve, hogy a tanulás túlmutat a magoláson.

Egyébként rettenetesen kiábrándító a válaszom, az egyetemen a hallgatók döntő többsége pont annyit tanul, amennyi szükséges neki a kívánt eredmény elérése érdekében. És ez kevésbé függ a tananyag mennyiségétől és minőségétől, mint a számonkérés módjától.