Megéri a Debreceni Egyetem jogi karán tanulni?

Hát jogra azok mennek akik elég jó tanulók, ismerek olyat a gyengébb volt, és az nem is bírta.

Igen, az egyik legnehezebb kar.

Ha már most 4-es vagy magyarból és angolból akkor nem ajánlom. Egyáltalán nem nehéz tárgyak, tanulás nélkül is simán hozható az 5.

Szia, én másodéves joghallgató vagyok debrecenben, így saját tapasztalatból tudok nyilatkozni. Világ életemben rossz tanuló voltam mert igazából tojtam az egészre, 12-ben az érettségire összekaptam magam és megtanultam TANULNI.

Ha tudod hogy kell tanulni akkor nem lesz baj. Első évben debrecenben a jogtörténeten van a hangsúly illetve a római jogon, ami elég szivatós. (de nem teljesíthetetlen) Én személy szerint nagyon megizzadtam a jegyemért, de ha akarod hogy sikerüljön és tanulsz akkor meglesz minden vizsga. Átlagos napom előadásra illetve kollokviumra járásból áll illetve heti 1x egy kis buliból este. :D

Ha van bármi egyéb kérdésed akkor írj nyugodtan.

Ha motiváltnak érzed magad, akkor miért nem tanulod azokat a tárgyakat amikről tudod hogy fontosak lesznek?

Ne haragudj, de szerintem még túl fiatal vagy ehhez, nem is látsz bele az egészbe. Tartsd nyitva a szemed, mert a leírtak alapján én egyáltalán nem vagyok biztos benne hogy ez lesz a te utad.

Az egyetemen is nagyon sok olyan tárgy lesz amit nem fogsz szeretni, mégis muszáj leszel megtanulni.

Igen, rohadt sokat kell tanulni, viszonyításképp a ròmai jog tk 500 kisbetűs oldal/év. A jogesetmegoldàsok leírását nem is tartalmazza.

És hasonlóan vastag könyvek vannak a többi tárgyból is. Igaz, én nem Debrecenbe járok, de gyanítom hogy nem sokkal kevesebb ott sem a követelmény.

Nekem egyébként sok órám van, előadás+gyakorlat. A nap többi részében pedig tanulok.

És igen, jogon az egyik legnagyobb a lemorzsolódás mértéke. Szóval ezt jól hallottad.

A vidéki karok önköltségesére minimális pontszámmal be lehet kerülni, bárkit felvesznek. Éppen ezért jó részük ki is hullik. A bekerülés egyáltalán nem jelenti azt hogy az illető helyt is tud majd állni.

#6 nem túlzok, elmondtam a tapasztalataim. Nem tudom hogy ebbe miért kell belekötni. Tartsd tiszteletben az másik ember véleményét és kijelentéseit, akkor is ha veled elletétes állásponton van az illető.

A kérdező 16 éves, én ilyen idős koromban még orvosnak készültem, úgyhogy nagyon jól tudom mennyit változhat ez a dolog, ezért én nem azt tanácsolom neki, hogy mindenképpen próbálja meg, hanem hogy adjon időt magának, menjen el pl nyílt napokra, hogy egyáltalán belelásson mi is egy jogász feladata és mit/mennyit kell tanulni.

Nem Debrecenbe jártam, így nem tudok ottani viszonyokról nyilatkozni. A különböző jogi egyetemek között viszont elég nagy eltérés van nem is csak a számonkért mennyiség, hanem a számonkérés formájában és az oktatók hozzáállásában. Az ELTE-Pázmány kb. a megpusztulás, az összes többi viszont szerintem kellő szorgalommal, kitartással teljesíthető. Ami fontos, hogy megtanulj tanulni, 16 évesen erre még van időd. Nézz tanulási technikákat a neten (bár, szerintem később az egyetemi mennyiségnél nem biztos, hogy ugyanaz a technika tartható marad), esetleg gondold át (de őszintén, önkritikával), hogy miért "csak négyesek" a négyesek. Én töriből voltam végig négyes, és olyan tanár volt, aki közölte, hogy az ő tudása négyes, a diáké már csak hármas lehet. Szerencsére iskolát váltottam, de nem lett jobb a helyzet, majd 11. osztálytól fakultáción vért izzadtam az ötösért, és minden igyekezetem ellenére nem voltam a legjobbak között, mivel faktra mind olyanok mentek, akik szerették a törit, én meg muszájból tanultam már akkor is (azt nem mondom, hogy nem érdekelt, de olyan szinten mélyen nem, amennyire ezt iskolai szinten tanulni kellett). Végül emelt törin, az egész évfolyamban én kaptam egyedül maximális pontot szóbelin (és még egy gyerek, aki amúgy az egyik legtehetségesebb volt), amin nem tudom, hogy a tanáraim lepődtek-e meg jobban, vagy én. A fakultáció azért volt jó, mert ott tanultam meg a "töris" gondolkodást, hogy hogyan függenek össze a dolgok. A jogra is nem elegendő bemagolni a jogszabályokat. Nagyon sokan ideig-óráig emlékeznek rá, de ha nem értik, nem fogják tudni alkalmazni sem soha. Lehet persze valaki így is jogász, de legalább a munkájához kapcsolódó dolgokban muszáj megtanulnia logikusan gondolkodni is, különben vagy nem lesz soha jó fizetése, vagy pályaelhagyásra kényszerül. Megjegyezném viszont, hogy nézegess bértáblákat, az államigazgatás nagy részében rögzítettek a bértáblák, bíróságon is, csak a civil szférában nem tudni, hogy hol mennyit keresel. Ahol azt látod, hogy 0-3 év tapasztalattal bruttó 270 a minimum, és bruttó 546 a maximum, ott nem abban kell reménykedni, hogy megkapod a bruttó 546-ot, és ha ezt nettóba átszámítod, akkor az igen kevés, főleg annak tükrében, hogy az ember az egyetem előtt már mennyi energiát beleölt a szakba, és akkor ott van a képzés maga, és a sok-sok év. Nekem több, nagyon jó tanuló ismerősöm váltott végül másra, nem azért, mert rossz jogász volt, vagy nem szerette, egyszerűen csak más szakmában jobban tudott keresni. Illetve, sokan annyira kiégnek, hogy nem tudják magukat rávenni a szakvizsgákra, ami kb. elengedhetetlen a jobb jogászi fizetések többségéhez, ugyanakkor munka mellett egy államvizsgánál jóval nagyobb és részletesebb anyagokat megtanulni....Szóval a jog után még 3 év gyakorlat + szakvizsga is szükséges, ha több lábon szeretnél állni. A civil szférában sem feltétlenül jelentősen jobbak a fizetések, de azért jobbak szoktak lenni, viszont nagyon sok esetben hétvégén is dolgozhatsz, a munka-magánélet egyensúlya akár teljesen hiányozhat is. Kinek mi a fontos, de azért tegyük hozzá, a jogi egyetem mellett - aki nem szuperokos, és rendesen akarja csinálni - azért sok minden másra nincs idő, illetve az ember jó esetben nem akkor alapít családot, amikor még jövedelme, végzettsége sincs. Én úgy tudom vidéken rosszabb a helyzet, de nekem budapestiként is az tűnt fel, hogy az utóbbi években egyszerűen nincs álláshirdetés, amint felraknak egyet, azt megrohanják. Én mondjuk azt látom, hogy álláshely amúgy van, csak hirdetést tesznek ritkán közzé, inkább belsőleg, kapcsolatok által keresnek embert. Szóval, ha a jog mellett döntesz, én három dologra hívnám fel a figyelmed: 1. az angol menjen magabiztosan, felsőfokon, és még most taposd ki magadból, mert most van a legtöbb időd rá. Egyetemen célirányosan vehetsz fel angol nyelvű tárgyakat, amik segítenek kicsit a szaknyelvi kiépítésben, illetve szaknyelvet is könnyebben tudsz tanulni. 2. Ne vessz el a tananyag részleteiben, próbálj kapcsolatokat építeni, mert sosem tudhatod, hogy ki által fogsz tudni egyszer munkát kapni, főleg, ha nem klasszikus pályában gondolkodsz. 3. Mindenképpen keress valami hallgatóként (jogi helyen) végezhető munkát. Érdemes többfélét is kipróbálni, hogy beleláss kicsit különböző területekre. Azt hozzá kell tenni, hogy szeretnek ingyen dolgoztatni (szó szerint ingyen), vagy kevés fizetésért, szóval ne az anyagi részét nézd, hanem a megszerezhető tapasztalatot. Nálunk többeknek volt olyan szerencséje, hogy ha megelégedve voltak velük, más a diploma másnapján munkába tudtak állni. 4. Találj ki magadnak valami sportot, vagy mozgást, akár táncot, bármit, ami megmozgat, ha esetleg nem lenne, mert a sok üléstől sokan borzalmasan meg tudnak hízni. Aki valahogy még tudta a magánéletét egyensúlyozni a tanulással, és tudott magára koncentrálni, azok közül sokan az egyetemi utáni első 2-3 év munkaviszony alatt "pótolták be a lemaradást". Ez nyilván nem törvényszerű és sok mindentől függ, de az egészség is fontos, vagy annak kellene lennie. Én saját magamon látom, hogy már 30 év alatt az embernek mennyi problémája lehet, és megelőzni mindig egyszerűbb mindent, mint a meglévő problémákat orvosolni. (Ez valamennyi "ülőmunkás" szakmára igaz lehet.)

Ezek lettek volna a tanácsaim.

Hajrá a pályaválasztáshoz, és ha a jog mellett döntesz, akkor a joghoz!