Kedves Pedagógusok! Mit gondoltok hogyan lehetne titeket segíteni abban, hogy az autizmussal, adhd-val élő gyerekeket hatékonyabban kezeljétek?
Akár oktatás, akár fegyelmezés terén. Mi az a program, képzés, élőadás, amin, akár szabadidőtökben is részt vennétek?
Most tekintsünk el attól, hogy mindenki csak tankönyvi gyereket akar tanítani, sajnos a realitás az, hogy meg kell tanulni bánni a többiekkel is.
válasza:Egy 50+ éves tanár nem akar elvégezni egy 1 éves gyakorlati továbbképzést. Semmiféle anyagi előnye nem származik akkor minek fektessen bele energiát. Én biztosan nem képeznek magam azért hogy ugyanazért a pénzért problémás gyerekekkel dolgozhassak.
A jelenlegi iskolai rendszer akaratlanul is "szegregál". A problémás diákok előbb utóbb a gyengébb iskolákban kötnek ki. Egy ELTE gyakorló gimiben elvétve találsz SNI-is diákot míg a legalja gimiben szinte minden második az.
Ezt az államnak rendszerszinten kell megoldania.
Azért fektessen bele energiát, hogy továbbra is hatékonyan tudja végezni a munkáját. 50+is tanárnak nagyon sok egyéb módszert, változást kellett már elsajátítania az évek során.
A gimi már középiskola, oda többek között az általános iskolai tanárok, legfőképpenba tanítók felkészületlensége miatt sem kerülnek be SNI-s diákok (vannak szép számmal azért).
De az 1. hozzászólónak jeleznén, hogy hiába volt külön kiírva, hogy nem ez a kérdés, sajnos továbbra is csak a hárítás megy a pedagógusok részéről. Ezzel senki nem jut előre.
válasza:Azzal hogy rendszerszinten változás van, miközben a fiatalabb generáció már az egyetemen kötelezően tréningezve van erre. SNI-s gyerekről nem tanulnak sokat, de azért van a nehéz gyerekekkel tapasztalat. Tesóm pedagógusnak tanult, részt vett olyan programokon, ahol hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozott. Ott is hagyta végzés előtt az egyetemet, mert nem óhajt egész életében hol SNI-s, hol hátrányos helyzetű gyerekekkel küzdeni. Mert jelenleg ez az. És nem a gyerekek miatt, hanem mert nem adottak hozzá a feltételek.
Nincs az a továbbképzés és tanfolyam, ami felkészít arra, hogy egy 25-30 fős óvodai csoportban vagy iskolai osztályban az óvónő/tanító egymaga vagy egy szem pedasszisztens megbirkózzon a 2-3 papíron SNI-ssel, és további három papírtalannal.
Integráló oviba jár a lányom, első kézből van tapasztalatom. Tragédia. Nevelési, fejlesztési program helyett az óvónő a túlélésre játszik, mert összesen hat papíros és papírtalan asd/adhd gyermek van, akiknek az életben tartása elvisz minden időt. Van köztük nem beszélő autista, kevert érzelmi zavaros aki random odavág a társainak, aspergeres aki tüneményes és nagyon okos, de ha rájön az ötperc, akkor teljes embert kíván. Pedig ez egy jó környék, tehetős szülők, nagyon együttműködők.
Lehet szépíteni meg ábrándozni integrációról, de a jelenlegi feltételek mellett álom, hogy majd a pedagógusok egyszemélyben megoldanak bármit.
Magam is oktatásban dolgozom, így nem célom védeni a pedagógusokat. Tudom hogy 40-45 éves koruk után eljön az a pont, hogy bezárnak, kiégnek és onnantól nem nyitottak az újra. Nálunk ugyanez van (felsőoktatás). De ha ezt kiveszem a rendszerből, akkor is erősen szuboptimálisak a körülmények a lelkes pedagógusok számára is.
válasza:Sok pedagógus (köztük én is) azon a véleményen van hogy foglalkozzon ADHD-s/SNI-s... gyerekkel az aki akar, de én nem. Inkább olyan iskolában tanítok ahol nincs ilyen "probléma".
Te olyanra akarod kényszeríteni a pedagógusokat amire nincsenek felkészítve mert nem gyógypedagus vagy fejlesztőpedagógus végzettségűek. Mindezt anyagi dotáció nélkül.
Ha nekem kellene súlyos ADHD-s gyerekkel foglalkoznom akkor inkább pályaelhagyó lennék.
Én nem akarok kényszeríteni senkit. Maximum segíteni nekik.
Ahogy te gondolkodtál, azzal nincs is probléma, te ezt nem tudod/akarod, nem dolgozol olyan helyen, ahol van, ok, korrekt.
Viszont, aki ott van, és vállalja, annak kötelessége nem csak ímmel-ámmal, meg másokra mutogatva dolgoznia, hanem fejlődnie.
Anyagi dotáció eddig miérz járt? Jár e a megnövekedett osztálylétszámért? Jár-e a versenyrefelkészítésért, a Kréta használatáért, a digitális eszközök használatáért, és még sok-sok változásért, amibe az elmúlt évtizedben bele kellett tanulnia a pedagógusnak? Azokat miért tette meg, és miért áll ellen ennek?
válasza: válasza:Engem az állam azért fizet, hogy tanítsam a szaktantárgyamat. Sok iskolában vannak különböző súlyosságú SNI-s, ADHD-s stb... gyerekek. Én a normális gyerekek tanítására vagyok kiképezve.
Ha az állam azt akarja, hogy tisztességesen és hatékonyan tanítsam az ilyen gyerekeket, akkor kötelezzen ilyen irányú továbbképzésre. Megtesz ezt az állam? Nem. Fizetnék én egy ilyen továbbképzésért? Nem.
Fordítsuk meg a kérdést! Az ilyen gyerekek szülei fizetnének érte (mondjuk havi 100 ezret), hogy a gyerekeiket képzett szakemberek tanítsák alacsony csoportlétszámban?
Lehet a pedagógusokra tollni ezt a munkát, de ennek finanszírozásáról nem beszélsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!