Mesterszakot végzett közgazdászok, mérnökök miért nem kapnak foglalkozásdoktorit, mint a jogászok?

A hagyományon túl egyéb indokok is alátámasztják vélemenyem szerint, hogy az orvos és jogász kap doktorit, míg más szakmák nem.

Az érvek:

- netto 5 év illetve 6 év a képzés. Míg pl a közgáz diplomàt megszerzed 3 év után és a hallgatók mestert 90%-a munka mellett csinálja, itt ez elképzelhetetlen.

-hiába tanultál 5 illetve 6 évet, raktál le több mint 100 vizsgát eredményesen, teljesítettél szakmai gyakorlatot és brutàl nehéz hónapokon keresztül tartó záróvizsgákat, a diplomád birtokában még mindig egy "senki vagy". A diplomàtól számítva 3 illetve 5 év gyakorlat, hogy szakvizsgát tehess egyáltalán, ergo netto 8 illetve 11 év tanulás, hogy "teljesértékű" légy a szakmadban. Enélkül se szakorvos, se ügyvéd, ügyész vagy bíró nem lehetsz. Egészen addig alig vagy megfizetve, míg pl egy közgazdász vagy mérnök komoly karriert futhat be 10 éves távlatban.

- ezek komoly felelősséggel járó szakmák. Szerintem nem kell magyarázni, miért nem műthet akárki vagy miért nem lehet csak úgy bíró bárkiből. Ellenben egy csomó közgazdász és mérnök által betöltött pozicíót bármilyen más végzettséggel vagy akár végzettség nélkül is betölthetsz (elméletileg, aminek az indoka, hogy a társadalomra nézve nem jár akkora kockázattal)

- ezek hivatások: kamarai tagság, életen át tartó továbbképzések, örök tanulás, komoly büntetőjogi felelőség, ha a szakmai szabály megszegésével kárt vagy "csak" veszélyt okozol.

-végezetül pedig: lesz mindig olyan, aki szerint se a jogász, se az orvos nem érdemli meg a doktorit (nem minden országban kap a jogász doktorit amúgy), de végső soron ez úgyis csak két karakter a név előtt. Ha valakinek ez annyira sokat számít, akkor 4 év PhD bármelyik szakmában, és meg lehet szerezni. Véleményem szerint nem kell sajnálni azoktól, akik ezeket a hivatásokat űzik, mert ennek a két karakternek a megszerzése komoly lemondásokkal jár.

"netto 5 év illetve 6 év a képzés. Míg pl a közgáz diplomàt megszerzed 3 év után és a hallgatók mestert 90%-a munka mellett csinálja, itt ez elképzelhetetlen."

Gazdasági területen is van osztatlan öt éves szak, illetve jogot is lehet levelezőn is végezni.

"hiába tanultál 5 illetve 6 évet, raktál le több mint 100 vizsgát eredményesen, teljesítettél szakmai gyakorlatot és brutàl nehéz hónapokon keresztül tartó záróvizsgákat, a diplomád birtokában még mindig egy "senki vagy"."

Mérnökként sem lesz egyből jogosultságod szinte semmire, csak pár év gyakorlattal, és közgazdászként sem kezdhetsz könyvelni, sőt sokszor azt külön kell hozzá elvégezni.

"ezek komoly felelősséggel járó szakmák. Szerintem nem kell magyarázni, miért nem műthet akárki vagy miért nem lehet csak úgy bíró bárkiből. Ellenben egy csomó közgazdász és mérnök által betöltött pozicíót bármilyen más végzettséggel vagy akár végzettség nélkül is betölthetsz "

Egy mérnök meg ha rosszul tervez meg egy épületet, nemcsak azt nyírja ki, aki éppen a műtőasztalon van, mint egy orvos, hanem mindenkit, aki a környékén van. Nemtom milyen ökörséget hablatyolsz, hogy végzettség nélkül betölthető pozíció. Mérnöknél igencsak van még jogosultsági szám is stb.

"ezek hivatások: kamarai tagság, életen át tartó továbbképzések, örök tanulás, komoly büntetőjogi felelőség, ha a szakmai szabály megszegésével kárt vagy "csak" veszélyt okozol."

Mint ahogy mérnököknek is kamarai tagoknak kell lenniük, ők is állandóan tanulják a technológiai újításokat, és rajtuk is nagy felelősség, szóval ez nem érv. Meg a közgazdászok munkája mögött is van felelősség, ugye azért nem kellemes, ha elcseszi a gazdálkodást, és emiatt pl létfontosságú eszközöket nem tud beszerezni egy szervezet, mondjuk egy kórház stb. Meg eleve a pénz irányítja a világot.

Ezzel meg ne jöjjünk már, hogy egy jogász olyan nagyon kemény szak. Akkor miért jogászokból van az egyik legtöbb diplomás itthon, amikor csak nyolc egyetem indítja, gazdasági szakokat, mérnöki szakokat meg minden egyetem szinte?

Joghoz csak le kell ülni, olvasni kell, és értelmezni. Mérnökin pl. kategóriákkal nagyobb a lemorzsolódás.

A legnagyobb lemorzsolódás jogon van, a felvettek 60%-a nem jut el a diplomáig. Akik eljutnak, azoknak pedig a jó része a szakvizsgáig nem. Valóban bárki el tudja végezni?

[link]

“Everyone wants to say they hate lawyers, and yet I’ve never met a parent who didn’t want their kid to be a lawyer.” — Jessi Klein

6. Az összes szakon ilyen nagy a lemorzsolódás, lásd pl. [link]

Lemorzsolódásnak veheted azt is, aki nem végez mesterszakot, hogy fair legyen az összehasonlítás az osztatlan joggal.

Ha jogról le is morzsolódik valaki, az nem azért van, mert nem ért hozzá, vagy nem képes rá, hanem mert egyszerűen nincs hozzá türelme. Mérnökin viszont első évben már kivágják a szak hallgatóinak közel ugyanennyi részét. Maximum a sokkal nagyobb létszám, és a sokkal több egyetemen és főiskolán indított létszám miatt, a képzések sokfélesége miatt nem ekkora a létszám lemorzsolódásban, vagy nem mérhető így. Jogot könnyebb statisztikailag számon tartani. Még egyszer, hiába a statisztika, jogot rengetegen elvégzik, nem semmiért van évek óta ez a mondás, hogy Dunát lehet rekeszteni belőlük, nálunk gimiben ezt szajkózták végig pályaválasztás előtt.

Egyébként meg sokan olyanok is megjelölik a jogot, akiket igazából nem is érdekel, csak matekból gyengék voltak, és emiatt más szak nem nagyon jöhetett szóba. Valaki meg kimondottan csak a foglalkozásdoktori miatt jelöli meg, és tenni meg nem tesz semmit, ha bekerül, meg nem is gondolja előre, hogy tanulnia kell nagy mennyiséget. Kb. ezért is nagy a lemorzsolódás. Önmagában egy számadat nem mutatja meg az okot is.

Egyébként eredeti témára visszatérve: a foglalkozásdoktori annyira komoly cím, hogy államtudományi, néhány éve létező szak is megkapta törvényileg, szóval hiteles....

- netto 5 év illetve 6 év a képzés. Míg pl a közgáz diplomàt megszerzed 3 év után és a hallgatók mestert 90%-a munka mellett csinálja, itt ez elképzelhetetlen.

Ahogy a jogot is el tudod végezni teljes egészében levelezőn munka mellett.

-hiába tanultál 5 illetve 6 évet, raktál le több mint 100 vizsgát eredményesen, teljesítettél szakmai gyakorlatot és brutàl nehéz hónapokon keresztül tartó záróvizsgákat, a diplomád birtokában még mindig egy "senki vagy". A diplomàtól számítva 3 illetve 5 év gyakorlat, hogy szakvizsgát tehess egyáltalán, ergo netto 8 illetve 11 év tanulás, hogy "teljesértékű" légy a szakmadban. Enélkül se szakorvos, se ügyvéd, ügyész vagy bíró nem lehetsz. Egészen addig alig vagy megfizetve, míg pl egy közgazdász vagy mérnök komoly karriert futhat be 10 éves távlatban.

Ha én mondjuk adószakértő szeretnék lenni, akkor rendelkeznem kell egy valamilyen diplomával (3 év), egy év szakmai gyakorlattal (1 év), el kell végeznem az adótanácsadó képzést (ideális esetben 1 év), majd szerzenem kell 5 év gyakorlatot (5 év), hogy egyáltalán el tudjam kezdeni az adószakértői képzést (ideális esetben másfél-2 év). Ez, ha jól számolom, bőven 10 év felett van. Persze, lehet azt mondani, hogy ezt az utat kevesen járják be, de a jogászoknál és az orvosoknál sem szakvizsgázik le mindenki. Valamint ne feledkezzünk meg arról, hogy pl. a gyógyszerészek, állatorvosok és államtudósok is kapnak foglalkozásdoktorit, miközben náluk nincs hasonlóan szigorú szakvizsga rendszer, ők is "csak" 5, vagy 5,5 év után kapják meg, és teljesértékűen dolgozhatnak.

- ezek komoly felelősséggel járó szakmák. Szerintem nem kell magyarázni, miért nem műthet akárki vagy miért nem lehet csak úgy bíró bárkiből. Ellenben egy csomó közgazdász és mérnök által betöltött pozicíót bármilyen más végzettséggel vagy akár végzettség nélkül is betölthetsz (elméletileg, aminek az indoka, hogy a társadalomra nézve nem jár akkora kockázattal)

Ezt hagyjuk már. Az orvosok borzasztóan kis százaléka lesz sebész, bíró pedig még kevesebb jogászból válik. Vannak komoly felelősséggel járó munkakörök, de ez független a végzettségtől. Számomra legalábbis egy könyvvizsgáló, egy hídépítő- vagy egy járműmérnök nagyságrendekkel felelőségteljesebb munkakör, mint az, amit a legtöbb közigazgatásban dolgozó jogásztól vagy háziorvostól látunk.

- ezek hivatások: kamarai tagság, életen át tartó továbbképzések, örök tanulás, komoly büntetőjogi felelőség, ha a szakmai szabály megszegésével kárt vagy "csak" veszélyt okozol.

Ismételten: munkakörfüggő, és nem végzettségfüggő. Ha mérnökként akarsz terveket benyújtani, könyvelni akarsz, könyvvizsgálni, pénzügyi szolgáltatást nyújtani, ellenőrizni, akkor ugyanúgy kamarai tagság, nyilvántartások, életen át tartó tanulás, komoly szakmai és büntetőjogi felelősség jár vele. Nyilván ez nem minden mérnökre és közgazdászra igaz, de teszem hozzá, hogy ha te az orvosi diplomáddal nem gyógyítani fogsz, hanem elmész orvoslátogatónak, vagy a jogi diplomáddal beülsz valamelyik hivatalba adminisztrátornak, akkor ez a kijelentésed nem állja meg a helyét.

-végezetül pedig: lesz mindig olyan, aki szerint se a jogász, se az orvos nem érdemli meg a doktorit (nem minden országban kap a jogász doktorit amúgy), de végső soron ez úgyis csak két karakter a név előtt. Ha valakinek ez annyira sokat számít, akkor 4 év PhD bármelyik szakmában, és meg lehet szerezni. Véleményem szerint nem kell sajnálni azoktól, akik ezeket a hivatásokat űzik, mert ennek a két karakternek a megszerzése komoly lemondásokkal jár.

Bármilyen más végzettség megszerzése is komoly lemondásokkal jár. A második válaszolónak van igaza, ez egy régi hagyomány, amit nem akarnak megváltoztatni, pláne azért, mert az ilyen változtatásokat a jogászok csinálják, és nem a saját maguk ellenségei. Önmagában szánalmasnak tartom azt, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben külön paragrafust szentelnek a névhasználatnak, ahol kiemelik, hogy csak a doktori címmel együtt lehet a tevékenységet folytatni... innentől kezdve azt gondolom, a "kinek a számára fontosabb" kérdés el is dőlt.