Miért nem csinálnak több szakterületre foglalkozásdoktori címet?
Ugye van orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász és államtudományi.
Tehát van orvostudományi területen, agrár területen (tulajdonképpen az állatorvosi agrárnak számít), gyógyszertudományi, valamint jog és államtudományi területen. Eleve jogász után már államtudományin sem lenne indokolt szerintem, mert egy jogász többet tud gondolom egy államtudományin végzettnél, persze ezt nem leszólásként mondom.
Csak lehetne gazdaságtudományi foglalkozásdoktori is, hogy pl. elindítanának egy 5 éves osztatlan közgazdász szakot, amelyik magába foglalna több gazdasági területet, pl gazdálkodás menedzsment, pénzügy számvitel és kereskedelem marketing egybe, és ezt komplexen elvégezve ugyanúgy foglalkozásdoktorit kapna az okleveléhez.
Vagy pl. műszaki területen is csinálnának egy olyan osztatlan 5 éves mérnöki szakot, amelyik mondjuk 2-3 műszaki ágazatot összevon, és ott meg egy műszaki foglalkozásdoktori járna érte.
Mi indokolja, hogy csak ezen meglévő szakterületekre van foglalkozásdoktori cím?
A kérdésnek szerintem inkább úgy kellene szólnia, hogy miért éppen ezeknél a szakmáknál létezik még ma is a diplomával automatikusan járó doktori cím.
A válasz, hogy a modern oktatási rendszer egyszerűen megszokásból tartotta meg ezt a hagyományt, amelynek a gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, eredetileg pl. az egyházatyák, kiemelkedő teológusok, tudósok, később jeles orvosok, (egyházi) jogászok kapták meg ezt a kitüntető címet.
A mai használata kultúránként eltérő lehet: közismert például, hogy az angolszász országokban, legalábbis az általános köznyelvi használatban csak az orvosoknak jár a "doctor" megszólítás, a jogászoknak már nem, az olaszoknál ellenben mindenki "dottore / dottoressa", akinek diplomája van, hogy csak két példát említsek.
A foglalkozásdoktori címnek semmi köze sincs a képzés időtartamához vagy nehézségi fokához, színvonalához, fontosságához. A felsőfokú végzettség jelzésén túl nincs semmilyen plusz értéke vagy funkciója, nem jelöl rangot, tudományos fokozatot. Nálunk csupán annyi az információtartalma az átlagember számára, hogy az illető nagy valószínűséggel orvos vagy ügyvéd.
Szóval elméletileg biztosan más képzési területek is megérdemelnék a foglalkozásdoktori címet (akkor már az összes MA végzettséggel együtt járhatna), de mivel ez csak egy ilyen múltból ittmaradt csökevény, nincs semmi gyakorlati értelme, haszna, a nagy többséget nem érdekli annyira, hogy követelje a bevezetését a többi szakma esetében is (szerencsére csak az emberek kis része szenved címkórságban). :)
Egyébként jelenlegi formában én is azt mondom, hogy vagy indokolják meg jogszabályban, hogy miért ezek a szakok kapnak csak, és milyen okból kapják, vagy tényleg töröljék vagy bővítsék ki, mert ez tényleg azt az érzetet kelti a társadalomban, hogy egy jogász vagy egy államtudományi végzett többet ér egy mesterszakos villamosmérnöknél vagy közgazdásznál, meg nehezebb volt neki elvégezni, ezért kapott érte. Kicsit megkülönböztetés, mintha nagyobb érdem lenne államtudományi szakértőnek lenni, mint villamosmérnök mesternek.
Vagy ha azt mondják, hogy azért kap foglalkozásdoktorit, mert átlát egy komplett tudományágat, meg emberi sorsokat alakít, úgy már esetleg érteném, viszont akkor logikus lenne, ha gazdaságinterületen is csinálnának olyan szakot, hogy a végzett átlássa vele a gazdaság több területét, és erre is foglalkozásdoktorit kapna, vagy ugyanígy egy máshol. Minden területnek lenne egy foglalkozásdoktori szakja.
#6 csak nekik a személyi igazolványukból nem derül ki, hogy egyetemet végeztek, mert nincs előtag a nevükben. A foglalkozásdoktorisoknak meg eleve ott van a presztizsnövelő előtag, amivel "komolyabb" embernek tűnnek, mert egy átlag ember szemében egy foglalkozásdoktori azt az érzetet kelti, hogy egy nagyon komoly emberrel állnak szemben, aki sokkal többet tud egy àtlag embernél stb. Miközben bátran ki merem jelenteni, hogy jognál, ahol csak magolni kell, meg szövegeket értelmezni, semmi matek nincs, sokkal nehezebb egy mérnöki szak, meg még egy komolyabb gazdasági is. Ezek a végzettek mégsem kapnak megkülönböztetést a nevülbe, hogy ők is "komoly" emberek. Pláne az a vicc, hogy jogászok is úgy kapják meg, hogy amúgy nagy részükből nem is lesz ügyvéd, bíró, közjegyző, hanem átlag irodai ügyintézők maradnak, sokszor egy alacsonyabb felsőfokú végzettségű ember a főnökük is, erre nagyon érdemes címet kapniuk... Én szakvizsga után osztanám nekik, és csak ügyvéd/ügyész/bíró/közjegyző kapná meg, hivatali aktatológatónak nem értem miért. Szóval én vagy bővíteném, ha már ők is kapnak, vagy nem oklevélhez kötném, hanem szakvizsgához és hivatáshoz.
#7 mégis egy jó villamosmérnök többet keres, mint egy orvos, meg az orvos betegek közt van egy kórházban. Egy átlag fogorvos pl. szájakban turkál, fül-orr gégész füleket mos nagyrészt, nagyon nagy presztízs ha így nézzük... meg az, hogy sokak szemében nem értelmiségik a műszakisok ez is érdekes. Pedig a mai világ is kb. mindent a műszakisoknak köszönhet, orvosi eszközök is mind műszaki fejlesztések. Szóval nagyon is van presztízse egy mérnökinek, és én nem vagyok mérnök, tehát nem haza beszélek, kivülállóként írom.
"Miért lenne jó elinflálni"
Mert az újonnan megalkotott államtudományival nem inflálták már el? Meg a tömeges jogász végzettekkel.
"Meg a tömeges jogász végzettekkel."
Az évi 1500-2000 (az ötvenezerből)az tömeges?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!