Mi kell ahhoz, hogy valaki jogot tanuljon?

Mi a vonzó abban, hogy a legnépszerűbb gazdálkodás menedzsment alapszak három évéből egy évig deriválsz és integrálsz, amit azután soha életedben nem fogsz használni?

És mi a vonzó abban, hogy egy hullát széttrancsírozol, azután véres kilógó belekben turkálsz, és elüszkösödött végtagokat kezelsz?

És mi a vonzó a poliszacharidokban, amelyek olyan természetes polimerek, amelyekben nagyszámú monoszacharid egység kapcsolódik egymáshoz glikozidos kötéssel?!?

Ehhez képest a jogász öt évig arról tanul, ami téged körülvesz onnantól kezdve, hogy felkelsz, odáig, hogy lefekszel.

Már azt is a hülye törvények és jogszabályok írják elő, hogy hol mehetsz át az út túloldalára, ha kilépsz a házad kapuján. Azt, hogy mennyivel mehetsz az autóddal, hol parkolhatsz le. Mit rendelhet el a főnököd, és mit nem. Milyen munka elvégzését tagadhatod meg, melyiket nem. Mikor kaphatsz szabadságot, mikor nem. Mikor jöhetsz haza, mikor vagy köteles túlórázni. Ha vásárolsz valamit, mikor viheted vissza, ha nem felel meg, és mikor nem. Ha kölcsönt veszel fel, mit követelhetnek vissza, mit nem, mikor vihetik a házadat, mikor nem. Adhatsz-e a gyereknek egy pofont, ha nem akar házi feladatot csinálni, vagy nem. Szólhatsz-e a szomszédodnak, ha zajong, vagy nem. Azután olvasod a híreket, nézed a tévét, és ugyanígy minden arról szól, hogy ami történt, az törvényes volt-e vagy sem, az adott dolog jogos volt-e vagy nem, az illető köteles volt-e valamit megtenni vagy sem, követelhet-e valamit vagy nem, felelős-e azért, ami történt, vagy nem.

Tehát amiről neked általában halvány sejtelmeid sincsenek.

Bármennyire hihetetlen és lehet, hogy fontos része ez is a szaknak, de egy jogász képzés nem csak abból áll, hogy leülsz törvényeket, paragrafusokat, jogszabályokat, rendeleteket vagy magát az alkotmányt magolni. Ha csak ebből állna akkor bőven elég lenne mindenkinek leülni otthon a számítógép elé, felcsapni jogtárat aztán magolhatna ő is napestig aztán mehetne a kormányablakba, hogy "Megjöttem a doktori címemért, mert tudok mindent".

Nyilván rengeteg minden van amit szorol szóra kell tudni, de azt a jogszabályt nem csak tudni kell, hanem tudni kell alkalmazni is gyakorlatban, ami viszont már nem menne gyakorlat és az egyetem segítsége nélkül. A lexikai tudás elsajátítása mellett, egy gondolkodásmódra is nevel az egyetem, arra, hogy mindent amit megtanultál alkalmauni is tudd.

Az hogy kinek mi az érdekes az beállítottság kérdése. Nyilván egy mérnök lehet, hogy megőrülne az unalomtól, de én például kifejezetten szeretem.

Látom, nem mostani a kérdés, de azért válaszolok.

Sokféle ember jár jogra, de vannak jellemző típusok:

- Doktori címre hajtók. Nekik csak az a céljuk, hogy ott legyen a nevük előtt a két betű.

- Vannak akik olyan családból jönnek, ahol sok a jogász, akár generációkon keresztül jogász családok. Itt egyeseknek vonzó, hogy a családi kapcsolatokon keresztül könnyebb érvényesülni, mások meg a családtagok nyomására jönnek jogra. És kár tagadni, sok helyen még létező jelenség, hogy ha a szülők jogászok, akkor a gyereket is jogra "küldik".

- Aztán ott vannak a "humán érdeklődésűek". Nekik a gimiben a Magyar és a Történelem volt a kedvenc tárgyuk, ezek mentek nekik, a Természettudományos tárgyakkal meg kűzdöttek. Ők csak azt tudják, hogy még mindig nagyobb a presztízse a jognak mint a BTK-s és társadalomtudományi szakok jelentős részének, és az elhelyezkedés sem rossz.

- És ott vannak azok, akik elhivatottságból jönnek. Egyesek ügyvédek szeretnének lenni, hiszen megmenthetnek egy ártatlan embert, vagy éppen ügyészként rács mögé juttathatják a bűnözőket. mások a szabadságjogokért kűzdő jogvédő szervezeteknél akarnak dolgozni. Ők nagybetűs Hivatásként élik meg a jogi munkát és a jogi egyetemet is ennek megfelelően kezelik. Igen, ilyenek is vannak jogon, nem mindenki a pénz, meg a doktori miatt jön.

Ez teljesen értelmezhetetlen kérdés, mindenki különböző, más érdeklődési körrel. Miért, egy informatikusnak mi izgalmas abban, hogy ül a gép előtt egész nap?

Vannak akiknek pont a jogszabályok vonzóak, és a jogesetek megoldása. A közhiedelemmel ellentétben nem abból áll a jogászok munkája hogy kikeresik a paragrafust, és meg van oldva a dolog, hanem hogy kétes eseteket megoldjanak pl.