Mennyire jó a magyar oktatási rendszer?
(Felsőfokú végzettségű emberként írom a kérdés, csak azért emelem ezt ki, nehogy jöjjön a támadás: biztos rossz/ostoba tanuló stb. voltam, ez az oka a kritikus megközelítésemnek, ezért haragszok a világra.) Érdekel mások véleménye, mert én személy szerint nagyon károsnak tartom ezt a régi időkből itt maradt, elnyomó poroszos oktatási rendszert. Úgy találtam, hogy a létező legnagyobb mértékben lekorlátozza a gyerekeket első osztálytól fogva:
- Kiöli belőlük a tanulás szeretetét, amely esetleg korábban megvolt.
- Elveszi a szabadidőt, kötöttségek sorozatát rakja rájuk, megöli a kreativitást.
- Házifeladatok sokaságát teszi a gyerekek vállára (azaz kb. napi 6-7 iskolai + 4-5 óra otthoni intenzív munkát) - különös tekintettel a hétvégékre, szünetekre (mert akkor jóval többet adtak).
- Főleg elméleti, nincs gyakorlati része (maximum a technika, ének, testnevelés). Ugyan én elméleti beállítódottságú ember vagyok, de nekem is nehéz volt - hát még a gyakorlati érdeklődésűeknek.
- Belenevelik az emberbe a "Te ennyit érsz, más annyit ér!" mentalitást az osztályzatokkal.
- Kitörési lehetőség nincs (mert ugye egy rossz munkahelyről át lehet menni más munkahelyre, teljesen más rendszerbe - de az iskolai rendszer mindenütt egy).
De ha legalább volna valami haszna! De nincs, mert az egyetemi dolgok nagy részét (saját példámból tudom) egyetemen is meg lehet tanulni (az sokkal könnyebb volt nekem). Aztán számos olyan dolgot nem tanítanak az iskolákban, ami az érettségi után mindenképpen szükséges, akár megy valaki egyetemre, akár nem (alapvető jogi, pénzügyi ismeretek stb.) Amit az iskolai anyagból azóta is használok, azaz első osztályos írás-olvasás, alapfokú matematika, egy kis számítógépismeret, fogalmazni tudás. Ezeket kivétel nélkül mind iskolán kívül is meg lehet tanulni.
A 30-as válaszoló kapcsán jutott eszembe, hogy nálunk anno általános iskolában volt matekból erősebb és gyengébb csoport. Ez akkor persze rosszul esett, de így visszagondolva nem biztos, hogy hülyeség. Ez csak heti 1 vagy max 2 órát érintett, amikor szétválasztottak minket, amúgy együtt voltunk, de véleményem szerint van abban valami, hogy akinek jobban megy, annak ne kelljen 125x ugyanazt a példát elmagyarázni azért, mert vannak gyengébb képességűek és fordítva.
Lehet, hogy már az általános iskoláknak is jobban szét kellene választania a diákokat és mindenkit a képességének megfelelően oktatni. Nem akarok igazságtalan sem lenni, de talán az oktatási rendszer egyik alaphibája is, hogy már első osztályban is együtt tanul az orvospár jó képességű, értelmes, kommunikatív gyereke és a cigány putriból kiszabadult, artikulálatlanul motyogó, félig még maga alá csináló purdé. Nyilván elő lehet jönni az etikával meg a diszkriminációval, de amikor ennyire különböző hátterű, és készségekkel rendelkező tanul együtt, ott legalább az egyik még jobban hátrányt fog szenvedni. És ilyenkor van az, hogy aki megteheti, az bérelheti fel a magántanárt, mert az iskolában nem tudnak haladni az oktatással, vagy a másik véglet, annyira lemarad már az elején, hogy behozhatatlan hátrányban lesz (ugye itt kapcsolódik vissza, hogy hogy az ördögbe fordul elő egy 21. századi európai országban analfabétizmus, amikor állítólag jártak iskolába - hát így).
"A megfelelő megoldás az lenne, ha nem lenne kötelező bejárni az órákra." - végre valaki kimondta, amit hallani akartam...
És mennyi mindenről nem esett még szó (jó és rossz, zsarnokoskodó tanárok - görcsölés a bántalmazó osztálytársaktól, akikkel az ember legszívesebben soha egy fél órát sem töltene el - nagyhangú, leghurrogó eminensek - tanárkedvenc, de háttérben tanárgúnyoló "aranyos" kislányok - divatdiktátorok, kirekesztők, influencerek - felesleges pénzkiadások tömkelege (szallagavató, ilyen ajándék-olyan ajándék, ehhez/ahhoz kell "hozzájárulni") - véget nem érő, tortúra év végi értékelések - órákon át tartó szülői értekezletek stb.
31-es, nincs igazad. Olvass utána. Sok gyerek még 6 évesen nem iskolaérett, és már akkor írjuk le őket? Kerüljön a gyenge csoportba, ahonnan aztán soha az életben nincs kitörési lehetőség?
A lányom figyelemzavaros, oviban nem vették észre. A suliban kezdődtek a gondok. Kivizsgáltattuk, vittük a papírt, hogy elvileg hogyan kéne vele foglalkozni. 16 fős falusi kisiskola, egyébként gazdag környék, nincsenek kisebbségek. A tanítónő fel volt háborodva, hogy én mit képzelek magamról, hogy majd ő külön figyelmet szentel a gyerekemnek? Hát nem ő ám az egyetlen gyerek az osztályban. És szerinte a közeli nagyvárosba kellett volna vinnem a szellemi fogyatékosok közé. El is vittem, bár nem oda, hanem egy másik integrált iskolába. Most 8. osztályos. 7.-ben 4,75 volt az átlaga, jelenleg az osztályban a 2. legjobb tanuló. Az első legjobb egy autista kisfiú, akit amúgy szintén ki akartak rakni a Taigetoszra a tanárok másik iskolákban.
Szerinted itt tartanánk, ha ahogy a tanár szerette volna berakjuk egy gyengébb csoportba? Az integráció nem véletlenül lett kitalálva, a jó tanulók húzzák a rosszabbat, az okosok megtanulják, hogy nem mindenki egyforma, és segíteni kéne a gyengébbet. Csak sajnos a valóságban nem így működik. A tanárokat nem tanítják meg a különböző képességű gyerekek kezelésére, a gyerekek neveletlenek, és túl sokan vannak egy osztályban, nincs a tanároknak semmi presztizse, motivációja stb, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!