Doktoranduszként mit gondolsz erről?

Úgy tudom, a régi rendszerben, szerintem 2016 előtti években felvetteknek bármennyi ideig lehetősége volt az abszolutórium után beadni a jelentkezést a fokozatszerzésre és megvédeni a disszertációt, meg közben az egyebeket megcsinálni (plusz publikáció, doktori szigorlat és a többi).

Találtam az egyetem szabályzatában is erre vonatkozóan szabályt és doktorandusz ismerősöm szerint is így volt.

Engem nemrég vettek fel doktori képzésre, de nemcsak nekem, hanem már korábbi évfolyamoknak (szerintem 2016 után) már csak 4 évük van a disszertációt megírni, megvédeni. Bár lehet ez attól is függ, hogy milyen képzés, mert a nappalin és levelezőn szerintem így megy, de egyéni felkészülőknek máshogy. Ott szerintem az egyéni felkészülés kezdetéhez képest 2 év van.

A lényege a kérdésemnek az lenne,hogy szerintetek nem igazságtalan, hogy a mostani doktoranduszoknak van 4 éve, ami amúgy nem rossz szerintem, viszont a régiek meg időkeretek nélkül húzhatják bármeddig? Én ezzel nagyon nem értek egyet, szerintem amikor az új rendszer elkezdődött és lett ez az időkorlát, akkor a régi rendszerben tanulóknak is kellett volna szabni valami időkorlátot, hogy onnantól nekik is máshogy lesz.

Én amúgy sem tartom nagyon pozitívnak amikor valaki halasztja a végtelenségig, mert szerintem ha tényleg szorgalmas, akkor nem kell ahhoz akár 10 év is, hogy megírja.

És szerintem igenis, ha már jelentkezett, akkor egy bizonyos időn belül legyen látható eredménye annak, hogy felvették.

Ez alól szerintem csak az extrém esetek lehetnének kivételek, mondjuk, hogy súlyos betegség, amivel hónapokig vagy évekig kórházban van valaki, nagyon gyakori műtétek, amik elkerülhetetlenek, esetleg ha van beteg, állandó gondozásra szoruló családtag és a doktoranduszon kívül más nem tudja gondozni vagy tehermentesíteni kell a többi családtagot néha.

De az, aki amúgy megírhatná hamarabb és közben csomó minden mást csinál és nem halad jól a disszertációval és magával a képzéssel, az szerintem elítélendő.

Ismerek olyat, aki már lassan 7 éve nyert felvételt. Nem is az, hanem az abszolutóriumát már 3 éve megszerezte. Lassan 4 éve, mert 2018-ban. Azért én azt kicsit nevetségesnek tartom, hogy 8 év kell valakinek, hogy megírja és megvédje a disszertációját. Amúgy irodalom PhD-s, de mégcsak azzal sem lehet mentegetni, hogy oktat az egyetemen, mert ahova ő jár, ott nem kötelező tanítani és ő sosem tanított.

Csak én vagyok ilyen szigorú felfogású vagy mások is így látják?

Mit gondoltok az egészről?

Nem lenne igazságos a régi rendszer doktoranduszainak is behozni valami időkorlátot?