Miért mondja mindenki azt, hogy rossz a magyar oktatás?

Ha ezeket tapasztalod, akkor inkább azzal van a baj, hogy te jársz rossz helyre. Természetesen mindenhol vannak rossz tanárok és rossz iskolák, egy alapján nem szabad általánosítani.

Alapvetően a magyar oktatási rendszerrel az a baj, hogy szinte lexikális tudást kér vissza; rengeteg az anyag, így ha a tanár ha akarna se tudna úgy tanítani, hogy gondolkodásra késztesse a diákokat, mert olyan szinten kell tartani a tempót, hogy egyszerűen idő nincs rá. Ezért találták ki sok helyen, hogy a szülők inkább magántanulóvá teszik a gyereküket és magánúton oldják meg a taníttatást, mert egyszerűen nonszensz, ami az iskolákban folyik. Aztán a kormány erre is rákontrázott; még az olyan elismertebb alternatív iskolákat is megszabályozták, mint a Waldorf-iskolák, amiknek elvileg pont az kellene, hogy a lényegük legyen, hogy ALTERNATÍVÁI a köznevelésnek. Ebből is látszik, hogy a kormányt csak az érdekli, hogy ne tudjanak és ne is akarjanak az emberek gondolkodni, véleményt formálni, mert akkor nehezebb őket irányítani és félelemben tartani hazugságokkal.

Jellemzően ahol mélyszegénység van, ugyanaz történik, amit leírtál; 16 évesen sokan otthagyják az iskolát, hogy el tudjanak menni dolgozni, hogy a családot tudják segíteni, aztán belőlük már nagy eséllyel nem lesz szinte semmi, mert érettségi meg szakma nélkül, ráadásul egy olyan régióban, ahol nincs sok munkalehetőség, jobb esetben marad a közmunka, rosszabb esetben meg marad a megélhetési bűnözés.

Kérdező ugyanezt tapasztaltam Amerikában....

10. osztály leghaladóbb matek csoportjában nem tudják, hogy a derékszög szerkesztéséhez a szakasz mindkét oldalán kell körzőzni, hogy a metszéspontokat össze lehessen kötni. Elsőben úgy tanulnak összeadni 100-as számkörben 10x10es táblán, hogy "ha hozzáadunk 45höz 13at, akkor lefelé egyet lépünk, jobbra 3at, mi van ott: 58"... Mindent bájosan, aranyosan végigvesznek, csak épp a logikát, a gondolkodást, és a következtetéseket felejtik ki a törtébetből.

És lám: minden amerikai tündér, irtó aranyosak, ebben tanulhatnánk tőlük. De! ott, ha valaki színész, celeb, bárki elböffenti magát egy hangzatos jelmondattal, pl "egészséges életmód, klímavédelem itt és most de rögtön mert meghalunk", akkor az egész kontinens extázisban pánikolva ismétli, de arra már nem futja, h pl ne vegyen mindig új vizet a boltban: töltse újra a tegnapi palackot; csináljon magának szendvicset, ne vegyen előre fagyasztott, 3 zacskóba csomagoltat; ne egyen meg minden ebédre egy bolti, kis zacskó chipset, csináljon otthon egészséges nasit; stb, stb.

Lehet, h sz.r a magyar oktatás, de ha az átlagos intelligenciát nézzük a felnőtt lakosság körében, akkor aranyos kis naivság lenne azt hinni, hogy máshol mindenki IQ-fighter, itthon meg nem..

Vannak felmérések, ezek alapján a magyar oktatás EU-viszonylatban alulfinanszírozott és nem hatékony, ezért mondhatjuk, hogy rossz. Ennek egyik következményeként alacsony a diplomások aránya, ami az előrelépés szempontjából problémás.

Ami aggasztóbb, hogy nagyot romlott a 2000-es évek óta.

Túl sok a felesleges dolog benne, miközben igazán még műveltséget sem ad.

- Magyarból túl sok a nyelvtan és szinte csak "rossz" könyveket olvastatnak (Persze, szubjektív, hogy kinek mi a rossz, de számomra 12 év alatt volt kb. 3 élvezhető kötelezőm.. Nyelvtanból a helyesírás rettentő fontos, de a nyelvtan egyes elméleti részei nem azok.) Sokat kellene olvastatni, de bizonyos körből választhatóvá kellene tenni, hogy ki mit olvasson. Verseket is sokkal többet kellene olvastatni, és szabadon választottakat tanultatni is. A műelemzést meg kukázni. (A szövegértést is, az az általános iskolába való)

- Túl sok a matek. Igazából a mindennapi életben a 10%-át sem használod. Igaz, a matek agytorna, de nem hiszem, hogy minden nap kellene egy matek óra mindenféle elvont dologgal.

- A töri, földrajz kevés. Töriből ennyi óraszámban csak a száraz tényeket lehet ledarálni, párhuzamos történelemre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, és érdeklődés függvényében egyes részekben elmerülni, a képzeletet megragadni, az érdeklődést felkelteni. Földrajzból nálunk a természet- és gazdaságföldrajz az "igazi" mi-hol-van jellegű földrajz rovására ment, de lehet, hogy máshol nem így van.

- Rajzórán sok művészettörténetet is kellene oktatni, és csak azt osztályozni, énekórán sok komolyzenét hallgattatni.

- Kémia, fizika részből a háztartási és hétköznapi dolgokat sokkal hangsúlyosabban kellene venni, az elmélet rovására.

- Egy idegen nyelvet kellene oktatni (kivéve nyelvtagozaton), de azt minden nap, rendesen.

Összességében SOHA, SENKINEK nem lenne szabad, hogy 6 óránál több órája legyen egy nap. Viszont több önálló feladat kellene.

Abban igazad van, hogy mindenki azzal jön, hogy “itthon milyen sz*r az oktatás, bezzeg külföldön”, miközben ott sem sokkal jobb, ahogy leírtad. Nincs tapasztalatom Angliával, de nem te vagy az első, akitől hallom, hogy milyen rossz az angol oktatás is. Hallottam ezt még 2-3 angol embertől. Valakitől azt hallottam, hogy Angliában az állami iskolák általában elég rosszak (gondolom te is oda jársz), a magániskolák meg jók.

Én is külföldön élek, mivel én gimnazista voltam amikor kiköltöztünk és még mindig az vagyok, eleinte nem beszéltem a nyelvet, magántanuló lettem, szóval úgy igazán saját tapasztalatom nincs, DE nagyon sok történetet hallottam, vannak itteni és itt élő magyar ismerőseim is, akik ide járnak vagy jártak iskolába, illetve van egy itt élő magyar ismerősünk, akivel egyszer bementem 1 hétre az iskolába. Gimnáziumról van szó, általános iskoláról nem tudok semmit. Semmivel nem jobb az oktatás, mint Magyarországon. Amikor bent voltam az ismerősömmel 1 héten keresztül, az órák rohadt unalmasak és egyhangúak voltak. Volt nem egy olyan óra, ahol a tanár leült, felírt valamit a táblára vagy írta a kivetítőn a jegyzetet, amit a diákok lemásoltak és ennyi. Ugyanúgy 8-kor kezdődik a tanítás és délután 2 körül van vége, a gyerekeknek általában 7 órájuk van. A tantárgyaik egy az egyben ugyanazok, mint nekünk, kivéve ugye a magyar helyett nekik a saját nyelvüket és irodalmukat tanítják. Ahogy belenéztem a tankönyvekbe, még ugyanazokat a témaköröket is veszik, mint mi Magyarországon sokszor. Matekból előrébb járnak. Ugyanúgy vannak feleltetések, házi feladatok nagy számmal napról napra, a gyerekek általában itt sem szeretnek iskolába járni. A tanárok közül vannak olyanok, akik kedvesek, aranyosak, de vannak olyanok is, akiktől mindenki fél, akik igazságtalanok, ordibálnak, bunkók stb. A gyerekek között is megy a klikkesedés, vannak jó és rossz tanulók ugyanúgy, vannak, akik csendben figyelnek az órán és vannak, akik dumálgatnak, nem figyelnek, telefonoznak. Első idegen nyelvnek angolt tanulnak, az nagyjából megy nekik, a második nyelvet viszont hiába tanulják, a többség csak pár mondatot tud kinyögni vagy el is felejti. Ezt csak azért mondom, mert mindig a magyarországi nyelvoktatást szidják, “bezzeg külföldön beszélnek az emberek nyelveket”. Persze ennek az ellenkezőjére is van példa, olyat is ismerek, aki tökéletesen megtanulta a második idegen nyelvet, az egyetemen is azt tanulja.

A magyar oktatással szerintem az a fő baj, ahogy előttem is utaltak már rá, hogy rengeteg felesleges dolgot kell megtanulni és sokszor ezeket úgy kérik számon és úgy tanítják, mintha az életünk függne tőle. Engem ez például nagyon zavar, hogy rengeteg időt töltök el olyan tantárgyakkal és olyan dolgok tanulásával, amire soha az életemben nem lesz szükségem és még csak nem is érettségi tantárgy, de ami meg fontos lenne, arra meg nincs elég időm.

- Fizikából, kémiából szerintem is elsősorban háztartásbeli dolgokra kéne fektetni a hangsúlyt, nem arra, hogy pl. a magnézium atomnak milyen az elektronszerkezete és melyik elektronhéján hány elektron van. Kit érdekel? Ezt tanulja meg az, aki kémia szakra akar menni vagy vegyész akar lenni. Szerintem ezeknél a tárgyaknál nem a számolásos feladatokra kéne fektetni a hangsúlyt, hanem a praktikus információkra, amelyek a mindennapi életben megjelennek.

- Történelemből nem kéne elvárni, hogy pontos évszámokat tudjanak a diákok, miért nem elég az, ha időben el tudja valaki helyezni, hogy melyik században, körülbelül mikor történt az az esemény?

- Irodalomból nagyon sok a kötelező olvasmány és a legtöbbet nem jó korban olvastatják a gyerekekkel. Ezt én is így gondolom és sok embertől hallottam már, tanároktól is, de ők sem tudnak mit csinálni, ha benne van a tanrendben és az érettségiben.

- Csökkenteni kéne az óraszámokat, egy gimnazistának napi 6 órája kéne hogy legyen, de 7-nél semmiképp sem több. Nagyon durva, hogy akár egy 7.-esnek is lehet 8 órája egy nap, aztán elmegy edzésre vagy különórákra, majd otthon meg még írjon leckét.

- A helyesírásra én nagyobb hangsúlyt fektetnék, mert ahogy elnézem, elég borzalmas sok fiatal és felnőtt írása is.

- Több projektmunka kéne. Akár egyéni, akár csoportos. Olyan feladatokra gondolok, amelyek összetettebbek, gondolkodást, kutatást igényelnek, amelyeknél szükség van arra, hogy a diákok átlássák a dolgokat, az összefüggéseket, ne csak bemagoljanak valamit.

- A bejelentetlen, véletlenszerű feleltetést vagy dolgozatíratást nagyon rossz dolognak tartom. Nálunk nem volt ilyen, de tudom, hogy sok helyen van. Hol máshol lesz ilyen? Az egyetemen/főiskolán/tanfolyamokon mindig meg van adva előre, hogy mikor lesz vizsga és miből. Szóljon a tanár 1-2 héttel korábban, hogy témazáró lesz és mindenki eldöntheti, hogy mikor áll neki tanulni.

- Biológiából persze meg kell tanulni az alapokat és bizonyos dolgokkal illik tisztában lennie mindenkinek, de szerintem annak túl részletes középiskolában a biológia középszinten is, aki nem fakultációra jár és nem tervezi azt, hogy a biológiával komolyabban szeretne foglalkozni. Pont tegnap tanultam biológiát, ez onnan jutott eszembe most. Nagyobb hangsúlyt lehetne fordítani szintén olyan dolgokra, amelyek a mindennapok során is megjelennek: az egészséges táplálkozás fontossága, az immunrendszer erősítése, betegségek megelőzése és kezelése stb.

- A matek túl sok és részletes egy átlag gimnazistának. Oké, logika fejlesztés, de akkor is sok. Minek kell olyan dolgokat tanítani, hogy Juliska hányféleképpen tudja leültetni a vendégeket az asztalhoz, vagy mikor fog egy átlag ember gyökös egyenleteket, vagy egyáltalán bármilyen egyenletet megoldani? Csak mondtam egy példát. Ami alap matekból, az szerintem az általános iskolás anyag. Maximum még a 9.-es, de tovább nem. Itt is inkább olyan példákat kéne megoldani, amelyek közelebb álnak a hétköznapokhoz.

Nekem az tűnt fel, hogy amíg gimnazista voltam, egyedül pénteken volt 6 órám, többi nap 7, egy nap 8, plusz akkor vezették be a heti 5 tesit, így annyi engedményünk volt, hogy választhattunk valamilyen délutáni sportot. Ez +2 óra volt minden héten. A plusz tesis napom után volt hogy fáradtan értem haza, de sem én, sem az osztálytársaim nem lobbiztunk a rossz oktatás meg sok tesi ellen. Most sincsen sokkal több óra, a tesi mondjuk már be van építve. És mindenki panaszkodik, hogy mennyit várnak el egy fiataltól.

Tény, hogy lexikális tudást kérnek, de ezek a vizsgák. A jó tanárok igenis rávesznek arra, hogy gondolkozz.

Az is igaz, hogy földrajzból soha nem kérdezte tőlem senki, hogy melyik hegy hogyan képződött, de legalább egy alapfokú intelligenciát szeretnének adni a diákoknak, ami megint nem hátrány.