Mit tegyek ha nem tetszik a szakom, és egyben a felsőoktatásból is kiábrándultam?

Az a baj én is ezt éreztem anno, amikor az első levelezős szakom otthagytam, de azóta is bánom kicsit. Kudarc érzés, hogy belekezdtem valamibe és nem vittem végig. Nyilván sok ilyen előfordul egy ember életében, de akkor is rossz érzés. Semmiről nem akarlak lebeszélni, ha még nemrég kezdted és otthagyod nem vesztettél sok évet. Ha már dolgoztál is, akkor pláne nem. Nem akarok rád erőltetni semmit, mert nem ismerem az érzéseidet, a saját helyzetemből tudok csak kiindulni, hogy akkor nem kellett volna otthagynom a szakot és azért jelentkezek ismét egy másikra, mert nekem is fontos egy diploma az elveim miatt is és amúgy is.

Azt tanácsolnám, hogy ha nem megterhelő a szak, és mellette tudsz mást is csinálni, nem foglal le teljesen, akkor csináld végig. Ha a társaság is jó akkor pláne. Akkor hagynám ott a helyedben csak, ha abszolút utálod minden részét, és rosszul vagy már attól is, hogy egyáltalán kéthetente be kell járnod egyetemre.

#9-10 Látszik, nagy szűklátókörűségben éltek. Mellesleg a kérdező már 24 éves és azonos jellegű területek között botladozik. A józan paraszti ész is automatikusan azt diktálja (már akinek van, a #9-10-ből ez hiányzik) hogy itt egy szignifikáns változás szükséges, akár képzés és szakterület viszonylatában is.

A 9-es válaszolónak javaslom, hogy az alapvető nyelvtani szabályokat lapozza fel, mert már elemi 3. osztályában is megtanítják hogy a "le diplomázzon" így helytelen. (Persze mit kezdjünk azokkal, akik leragadtak az elemi harmadik osztályos szinten, ám valami igénytelen helyre mégiscsak elbotorkáltak valahogy...)

"Hiába olyan osztályokon dolgoznak, ahol a diplomájuk nem sokat számít a munkavégzésben, de a megléte azt jelenti a munkáltató szemében, hogy az adott illető el tudott végezni egy egyetemet"

Lehet, hogy ez egyes helyeken még mindig így működik, viszont ez a több évtizeddel elmaradott gondolkodásmód a közeljövőben remélhetőleg megszűnik. Persze ez a munkáltatók gondolkodásmódjának kellő megérettségét is megköveteli. Az idő viszont megold mindent: nem lehet újat csinálni abból ami régi és elavult. Az ország is azért tart ott, ahol.

"A másik, hogy attól, mert te nem tudod elképzelni mire jók ezek a szakok, attól még léteznek szociológusok, akik demográfiai kutatásokat végeznek, politológusok, akik politikai, közéleti folyamatokat elemeznek, és történészek, néprajzkutatók, filozófusok, akik közül sokan múzeumban, művelődési központokban, könyvtárakban dolgoznak, kutatómunkát végeznek, folyóiratok, kulturális magazinok szerkesztői."

Nem ezzel van a baj, hanem azzal hogy az általad ecsetelt foglalkozásokat betöltők számának az aránya a végzettek számához képest elenyésző. Nem megfontolt tanács ilyen pályára küldeni újból és újból a szerencsétlen megfáradt hallgatót, aki már érdeklődését is elveszítette.

"Aki tényleges érdeklődéssel megy ezekre a szakokra, az teljesen elmerül a témában és nem áll meg a mesterképzésig, még esetleg doktorál is az adott tudományágból."

Ezzel végre részben egyet tudok érteni. Olyen emberekre van szükség, akik a doktori képzést elvégzik ilyen szakokon. Bár a kérdezőben ezen irányú potenciál nem lelhető fel, érdekes hogy ez neked még nem esett le.

"Akinek pedig csak a papír kell, az nyilván nem azon a területen fog elhelyezkedni"

Ez igaz, és ha meggondolod, ez a szak oktatásának a csődje.

Amit te régi nyelvtani szabálynak nevezel, az nem létezett sohasem. Az meg szomorúságos, ha a beépített nyelvhelyesség ellenőrzésre szorítkozol, ami nem a pontosságáról híres... A "hogy" szócska elé meg nem kell minden esetben vessző, kérdezd meg a magyartanárodat hogy mikor kell. Ha meg nem kapcsoltál még mindig, melyek a kérdező számára javallott szignifikáns változások, akkor a szövegértéseddel is baj van.

Nem utolsó sorban pedig ha megnézed a pontozásokat, nevetség tárgya vagy, hogy ész nélkül lepontozol. Én nem pontoztalak le, pedig megérdemelnéd. Dehát ugye van az a szint, ahová már én sem süllyedhetek, csak a hozzád hasonlóak.

#13 Mi vagyunk szűklátókörűek, amikor te az első hozzászólásoddal kijelented, hogy semmi értelme ezeknek a szakoknak? Pont te vagy szűklátókörű azzal a megnyilvánulással.

Aztán egyből az előttem válaszoló helyesírási hibájába kötöttél bele úgy, hogy amúgy a válasza tartalmát nem cáfoltad meg érdemben. Ez súlyos érvelési hiba, a véletlen elgépelésnél és auto correct-nél is súlyosabb.

Komolyan, másodjára elolvasva azt a választ, meg a #13-ast, röhöghetnékem van, mekkora h.ü.l.y.é.t csinált saját magából az ellentmondásával. Ő a szűklátókörű és egyből ezzel támad. Aztán nyelvtanra okít, amikor alapvető helyesírási és szövegalkotási hibákat követ el. Vesszőket nem teszi ki, "de" - vel kezd mondatot stb.

Én veszem a bátorságot, hogy elsüllyedjek a szintjére, még ha ő "nem is süllyed a miénkre", és arra is veszem a bátorságot, hogy ezek után én szegjek meg minden érvelési szabályt, és ott támadjam ahol tudom, mert ő már két egymás utáni hozzászólással elég i.d.i.ó.t.á.t csinált magából ahhoz, hogy én már ne tudjam felülmúlni. Annyi szerencséje van, hogy mindezt névtelenül és arctalanul tette, így a pofájának nem kell égnie emiatt, ettől függetlenül a válaszai röhej targyaként állnak itt. Egy-két nyelvtsni hibát lehet én is vétettem, de vele szemben már ez sem érdekel, valamibe tudjon kapaszkodni. Ezek utan jöhet a szokásos szánalmas reakció, hogy "én több vagyok nálatok, nem foglalkozok tovább veletek, megyek is keresni a milliókat cs.i.cs.k.á.k" és ehhez hasonló válasz.