Mi a véleményetek arról, hogy jövőre sokkal nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba?

Maga a szigorítás jó, és már kell is, ugyanis főleg azokon a szakokon nincsen nagy bemeneti követelmény (mérnök, IT), ahol a lemorzsolódás 40-60%. Így mindenki jól jár, nem veszít feleslegesen egy évet az illető.

Ugyanakkor a közoktatás színvonala is egyre romlik, foleg a technológiai képzésekben, meg hát a nyelvoktatás is katasztrófa, a szigoeitassal párhuzamosan nek ártott volna ezt is javítani.

Amúgy ahogy előttem is írták, komolyabb iskolákban ez nem probléma. Nálunk a felvetelizők 85-90%-ának volt nyelvvizsgája, és 80% tett emelt érettségit. Aki nem tett, az is tudott volna tenni, csak hát minek, ha nem mindenhova elvárás, a nyelvvizsgat is megtudtak volna csinálni, ha osszekapjak magukat. Konkrétan csak 1 ember nem ment tovább tanulni a 33-bol.

De az internet világában aki alkalmas a egyetemi szintű munkára, az feltalaja magát iskola nélkül is.

#10, itt csak te rinyálsz és vergődsz. Én az esetleges hátulütőit írtam le a dolgoknak. Azt, hogy ezzel a bevezetéssel 78 ponttal eleve kevesebbel indul mindenki, és ezzel a minimum ponthatár elérése komolyabb dolog, valamint azt, hogy a magyar nyelvoktatas egy kalap sz@r a legtöbb helyen. Menjen át máshova... oké. Akkor is, ha esetleg a halál f..zán túl lakik, és hátrányos helyzetű, és a legközelebbi normális gimnázium 100 km-re van tőle, és nem teheti meg anyagilag, hogy utazzon, kolis legyen stb?

Ezekre a helyzetekre akartam felhívni a figyelmet.

Oké, jó a szigorítás, csak figyelembe kell venni minden tényezőt.

Egyébként megsúgom neked, hogy ha visszamenőleg belegondolsz ebbe a rendszerbe, sok olyan nemrég diplomázott, értelmes ember van az országban, aki ha jövőre jelentkezne, be sem jutna a 3-4 évvel ezelőtt szerzett érettségijével.

Szerintem is helyénvaló a magasabb követelmény előírása. Ma minden 2. ember diplomás kb. vagy a diplomája beragadt nyelvvizsga miatt. A felsőoktatás azért felsőoktatás mert olyanok mennek oda, akik alkalmasak a legnagyobb fokú végzettség megszerzésére. Na ma már olyan szintű a felhígulás, hogy az valami botrány, kb. olyan a diploma mint az érettségi régen és ezért sokan PhD képzésekre mennek mert ma már az képvisel valamilyen értéket még, ami kiemel a tucat diplomás közül.

Nyelvet tanulni, nyelvvizsgázni középsuliban kell, mire egyetemre mész meg dolgozni már alaposan és biztonsággal kell tudni használni a nyelvet a szaknyelv miatt, amit már a legtöbb munkahely megkövetel. Külföldi szakirodalmat hogyan olvasol szakdolihoz vagy OTDK dolihoz? Nagyon sok olyan terület van, ahol nem lehet magyar szakirodalomból megélni. A gimiben általában már elsőtől kezdve készülnek a tanulók nyelvvizsgára, emelt érettségire. Lehet hibáztatni a rendszert, hogy nem jó szar az oktatás stb. de az egyetem sem lesz sokkal másabb, a munkaerő-piacon nem mondhatja azt majd senki, hogy de nekem ezt nem tanították meg főnök. Felsőoktatásban mindenki magára lesz utalva, saját felelősségre, ezt már középsuliban kellene hangsúlyozni hogy a te felelősséged, hogy tanulsz-e emelet érettségire, hajlandó vagy-e szabadidőt rááldozni akár a nyelvtanulásra. Csak a magyar olyan, hogy a legkisebb erőbefektetéssel jó eredményeket, diplomát, jól fizető állást akar kapni, na ez nem megy.

#14

Azért ökörségeket ne írj már! Minden második ember diplomás kb? Ember! EU-s viszonylatban Magyarországon szinte a legkevesebb a diplomások aránya. 2014 óta jelentősen csökken a számuk a korábbi évekhez képest, és ez folyamatos. Ennek bárhol utána tudsz nézni, nem linkelek semmit.

Nem hibáztatható az oktatás, mert a munkahelyen se hivatkozhatsz arra, hogy ezt nem tanították?

Hogy tudsz a kettő közt párhuzamot vonni?

Egy középiskolai oktatásban résztvevő 14-18 közötti diák még nem rendelkezik önálló problémamegoldó képességgel az aktuális helyzetét illetően, és normális oktatási módszer híján nem is várható még el tőle, hogy önállóan felismerje, hogy sz@r ez és az az oktatásban, vagy hogyan kellene másképp csinálni ezt és azt. Az egyetemi évek alatt ez később változik majd nyilván, ott kialakul benne az a fajta képesség, amit majd a munkahelyen ÖNÁLLÓ, FELNŐTT emberként alkalmazni tud.

Elengedhetetlen az idegen szaknyelv ismeret? Idegennyelvi szakirodalmi forrásokból írni a szakdolgozatot?

Rengeteg diplomás, vagy diploma előtt álló ismerősöm van, bölcsész szakostól kezdve orvos hallgatóig, de senkitől nem hallottam még, hogy olvasott volna külföldi szakirodalmat, vagy felhasználta volna itt ott.

Akkor kérdezek egyet: Milyen külföldi szakirodalmat kell olvasni néprajz, magyar, jogász, közigazgatás szervező, igazságügyi igazgatási és mondjuk szociális munkás szakon?

Akkor kérdezek durvábbat, amit annó egyik középiskolás tanárom vetett fel, és van benne igazság akárhogy is okoskodunk jobbra-balra, hogy így-úgy nyelvvizsga:

Egyáltalán miért kötelező a diplomához a nyelvvizsga egy olyan szakon is, amivel csak Magyarországon fogsz tudni dolgozni, és nincs idegennyelvű szakirodalma, vagy abszolút magyar sajátosságra épül, és a munka során se használ valaki soha idegennyelvet? Vannak ilyen szakok.

Fontos az idegennyelv ismerete, de nem minden szakon elengedhetetlen. Az a baj, higy ez a rendszer nem ismer kivételt, mindent vegyunk egy kalap alá.

Egyébként van olyan ismerősöm (villamosmérnök szakra járt), akinek nem lett diplomája, mert bár olyan penge volt a szakterületen, hogy gyakorlatilag bármilyen matematikai, fizikai műveletet megoldott, és akár doktorálhatott volna, annyira simán vett mindent l, amit a szak megkövetelt, de egyszerűen nem érezte a nyelvet, nem tudott ráállni az agya. Na tessék, egy kiváló szakemberrel kevesebb az amúgy is hiányszakból, csak mert a nyelv nem ment neki, de amúgy kiválóan értette a villamosmérnök szak összes követelményét. Tényleg megérte elveszteni az országnak egy kiváló szakembert, aki amúgy simán dolgozott volna a szakmában, csakmert nem volt nyelvvizsgája?

Az esetleg nem fordult meg eddig senkinek a fejében, hogy egyszerűen ilyen az emberi agy, hogy a reál beállítottságú embereknek nehezebben mennek a humán tárgyak, mint amilyen az idegennyelv is például?

Utolsó:

Te írsz ökörségeket, már ne haragudj. Éppen ráhibáztál, jogász szakon tanulok és sok szakirodalmat olvasunk angolul, sőt a szakdogánál alap, hogy felhasználsz külföldi szakirodalmat és ez orvosin sincs másképp (több orvosis ismerősöm van). Egy valamire való szakon igenis ez elvárás, sajnálom ha nálatok nem. A munkaerő-piacon egy jogásztól ma a B2 de inkább C1 az elvárás a versenyszférában. Igen, magyar jogot tanulunk de az ügyfelek nem csak magyarokból állnak, sőt sokan mennek külföldre jogászként nemzetközi szervezethez vagy éppen konferencia, továbbképzés céljából. Szóval a jogásznál éppen hogy elvárás a nagyon jó nyelvtudás, ez alapján szórják is a népet rendesen interjún.

Nem az egyetem alatt kell fohászkodni nyelvtanulás miatt hanem a középsuliban, egyetemen ilyenre már nem lesz időd, ott egy stabil nyelvtudásra van már szükség. A B2 amúgy épp az a szint, amihez ha nincs érzéked is be lehet tanulni. A munkerő-piacra éppen úgy kell már kilépni, hogy versenyképes vagy, ez a mérnököknél is elvárás, hogy jól beszéljen nyelvet, ami versenyszférás állás annál ez elengedhetetlen. Nekem is van olyan ismerősöm, aki nyelvvizsga miatt nem kapott diplomát, hát nem törte magát azért, hogy letegyen egy nyelvvizsgát inkább elment a közigbe betanított munkára de olyan is volt, aki elment szakmunkásnak.

A sok diplomás alatt azt értettem, hogy ez egy kis ország és ahhoz képest sok a semmit érő diplomával rendelkező, csomó olyan szaknál adnak diplomát, ami OKJ keretében simán lehetne,meg sokszor az ilyen vagy olyan kirendeltségű egyetemeken a színvonal olyan szintű, hogy inkább hagyjuk (tapasztaltam).

Példát lehet venni tőlünk nyugatabbra, ott jól megszűrik a hallgatókat, nagyobb a követelmény de a felvett hallgatói kiválóság és mentalitása is más a hazaihoz képest.

A szabályok mindenkire vonatkoznak, nem csak a kérdezőre így eleve nem 78 pont hátránnyal indulnak a felvételizők. A hat éve lebegtetett szabály (nyelvvizsga) nem egy lehetlen küldetés. Szerintem ez egy jó szűrő mert a kimenethez kell.

Sokan szídják a középiskolai nyelvoktatást és erre hívatkozva nincs nyelvvizsgájuk. Én ezt szánalmasnak tartom. Véleményem szerint a nyelvtanulás bizonyos szintig a diák szorgalmán is múlik.

A felsőoktatásba vezető út egyik első lépése a középiskolai felvételi. Ha ott gyenge eredményt érsz el akkor csak egy legalja gimibe vagy szakgimibe kerülsz he. Ahová többségében nem a leendő agysebészek járnak és így vélhetően komoly gondot okoz majd nekik a nyelvvizsga.

Egyik válaszoló arra hívatkozott hogy tőle 100 km-re nincs normális suli és ezért nem ért egyet a nyelvvizsga törvénnyel. Szeretném jelezni, hogy jó középiskolai felvételivel simán bekerülhet top 10-es gimibe amelynek van kollégiuma (ilyen például a budapesti Apáczai gimnázium ahol egy 34 fős osztályban érettségire legalább 40 nyelvvizsga van és a sulin belül van koli).

Gyenge suliban nem vagy rosszul készítenek fel a felvételire (persze biztosan vannak kivételek).

A kevesebb jelentkező miatt biztos lesz olyan szak amit nem nyitnak meg. Emiatt egyetemi oktatók veszíthetik el szerintem a munkájukat. Ebből így valószínű nagy làzongás lesz.

Egyébbkènt én is érintett vagyok az emelt+nyelvvizsgával. Nincs vele igazából probléma, ha lenne nyelvérzékem. Mert van akinek tényleg nincs ám...

#17

Egyre jobban ellentmondásba keveredsz.

Te konkrétan azt írtad, hogy minden második ember kb. diplomás. Ez nem igaz, és nem kell elkezdeni magyarázni, hogy hogyan értetted.

Továbbra is tartom azt az álláspontot, hogy sok ismerősöm komoly egyetem komoly szakjain soha nem használt még nem magyar nyelvű szakirodalmat, és nem is kellett neki.

Látom az utánad hozzászóló sem egy nagy szövegértő bajnok.

Akkor a félreértések tisztázása végett pontokba szedem olyan módon, hogy mindenki értse:

-jó dolog a szigorítás nagyon sok szakon, de nem mind követelné meg, és figyelembe kell venni a közoktatás színvonalát is sok helyen.

-nem én lakok 100 km-re a legközelebbi normális gimitől, csak egy példát hoztam, hogy az elmaradottabb régiókban èlőket ez nehezebben érinti. (Ezt nem sikerült értelmeznie valamelyik hozzászólónak)

-mindenki 78 pont hátránnyal indul tavalyhoz képest, és ez nem az egymás közötti versengésben nyilvánul meg, mivel mindenkinek ugyanazok a feltételek, hanem a minimum ponthatár elérésében. Értsd: a legtöbben a ponthatárral versenyeznek.

-Az a pontszám, amelyik tavaly 348 volt, az idén már csak 270, tehát sok diák nem jut be vele.

-csökken a felvettek száma, tehát csökken sok induló szak száma is, ez esetlegesen valóban elbocsátásokkal, összevonásokkal járhat hosszútávon, ahogy előttem írták.

Ahogy én gondolom: Komolyabb szakoknál legyen magasabb elvárás, legyen követelmény az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga, de adjanak rá ettől függetlenül többletpontot. (Eddig is adtak azokra a szakokra is, ahol már kötelező volt évek óta.)