Kerületi sebesség kiszámolása?
Szégyellem, de egy kis segítséget kérnék.
Adott egy 12cm sugarú henger, (átmérő 24cm) ami 2800-as percenkénti fordulatszámmal forog.
Mennyi ennek a kerületi sebessége?
És mekkora fordulatszámnál egyezik meg annak a kerületi sebessége egy 22cm-es sugarú (44cm átmérő) hengerével?
Igen, a kis hajdú centrifugával megegyező kerületi sebességet keresem a felültöltős mosógépeknél :)
válasza:Ugye akkor a kerület 24*π cm, tehát
s = 2800*24*π cm
utat tesz meg egy kerületi pont t = 1 perc alatt. Így
v = 28*24*π/60 m/s = 35.2 m/s.
A másik fordulatszám pedig egyszerűen arányosan kisebb lesz:
n2 = 12/22*2800 1/min = 1530 1/min.
De nem lehet, hogy neked a kerületi gyorsulás, azaz a centrifugáló erővel arányos mennyiség volna a relevána?
válasza:Egyszerűbb lett volna a számítás a klasszikus
v=d*pi*n formula közvetlen használatával.
De mindegy, úgyis jó ahogy #1 írta.
"De nem lehet, hogy neked a kerületi gyorsulás, azaz a centrifugáló erővel arányos mennyiség volna a relevána?"
A kerületi gyorsulás mióta arányos a centrifugális erővel?
Ó, nagyon kedvesek vagytok, köszönöm!
Közben megleltem ezt, és itt is annyi jött ki. [link]
Kerületi sebesség kell, akkor lehet összevetni a
centrifugát és a mosógépet.
Egyébként a kishajdú nyert, 2800rpm=35,19m/s kerületi seb.
A felültöltősnél döbbenetesen kevesebb a legtöbb:
400=9,22
600=13,82
800=18,43
1000=23,04
1200=27,65
1500=34,56 (Ez lenne a kishajdúval koherens érték, de ilyen nincs is, 1200-is olyan mintha elrepülne)
A hatékonyság, zajterhelés, ráfordított idő tekintetében is a kiscentrifuga verhetetlen, még összevetem vizes törülközővel történt súlyméréssel is, de valószínűleg az a legtutibb, ha a legkisebb közös többszörös elvén centrizek ami a mosott ruhák közöttiektől függ, és utána aminek tökmindegy, azokat átdobom a centribe és 1 perc alatt kicsapatom a lelkét is, így seperc alatt megszárad majd a zokni-gatya-bugyi, törülköző.
válasza:Na igen, ebből is látható, hogy azok a régi Hajduk nem voltak olyan rosszak. Persze most a kényelem az első, hogy egy gép csináljon mindent. Ha meg kiveszed a ruhát, rácsodálkozol miért csurom víz az egész... Ez a modern technológia?!
És a Hajdukat még a (sokak által szidott) szocializmusban nálunk gyártották. Most meg vehetsz sz(a)r kínai automatát ami néhány év alatt tönkremegy.
(Na jó, azért vannak igényesebb gépek is, de az 1500-as fordulatot azok sem tudják...)
Egyszerűen piszkálta a csőröm a dolog, ahogy a mosógép pontos működése is, mármint mikor hogyan megy bele a mosószer, az öblítő, stb.
El akartam paterolni a kis centrit, de most már nem fogom, sőt vigyázok rá, nem véletlen, hogy olyan 40eFt, miközben abszolút semmi más nincs benne csak egy villanymotor, a full automata felültöltős meg 100e. és agyon van azsva értelmetlen csiliviliséggel.
Vakok például nem is tudják kezeleni ezeket az új mosógépeket, mert nincs rajta semmilyen kitapintható visszajelzés, csak érintőgombok és ledes giccsparádé.
válasza:Hű, ilyen ilyen képleteket nem tudok. Leragadtam ott, hogy v = s/t, de örülök, hog yjó lett.
"A kerületi gyorsulás mióta arányos a centrifugális erővel?"
Valamiért ez rémlett,de már régen volt. Esetleg leírod, hogy mekkora lenne egy kerületi pont gyorsulása, és mekkora a rá ható centrifugális erő?
Amúgy találtm ilyen centrifugás oldalt, hátha érdekes a csiszolós mellett
Ha esetleg valakit érdekel:
Az ELMŰ-ÉMÁSZ energiatakarékossági honlapja, az Energiapersely.hu szerint a centrifugát nem szükséges 800-as, illetve 900-as fordulatszámnál magasabbra állítani, a 11 háztartási készülékeket gyártó és forgalmazó cég által létrehozott CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és -forgalmazó Érdekérvényesítő és -képviselő Egyesülés honlapja pedig az 1200-as fordulatszámot javasolja ideális maximumként. A honlap információi szerint a 800-as fordulat révén a ruhák nedvességtartalmának 70%-a marad meg, míg 1000-es fordulatszámon a 65%-a, 1200-as fordulaton az 58%-a, 1800-ason pedig a 42%-a.
Egy büdös szó nincs a dobátmérőről, kerületi sebességről, ami ténylegesen meghatározza a vízkicsapás hatékonyságát.
A visszamaradó víztartalom pedig hullaegyszerűen egy horgászmérleggel lemérhető, grammra pontosan.
Az energiafelhasználást meg egy tök egyszerű konnektorba dugós fogyasztásmérő kiköpi.
válasza:A gyorsulás alapvetően vektormennyiség, ez azt jelenti, hogy nagyság, hatásvonal és irányítottság jellemzi. Általános esetben ezt úgy vizsgálják, hogy felvesznek a viszgált pontba (tipikusan egy anyagi ponthoz kötött) ú.n. kísérő triédert, amelyben normál, tangenciális, és binormális irányokat értelmezünk. De ez bonyolult nektek, komoly differenciálgeometria kell hozzá.
Maradjunk tehát a sikbeli körpályán mozgó anyagi pont vizsgálatánál. Itt anyagi pont alatt értsétek a centrifuga átmérőjén lévő egy tetszőlegesen kiszemelt vízrészecskét.
A vízrészecske gyorsulása két összetevőből áll:
-sugárirányú gyorsulás, az ebből fakadó erő a vízrészecskét sugárirányban kifelé igyekszik elmozdítani. Ez a gyorsulás a centrifugális gyorsulás, amelynek nagysága ac=m*v^2/R, ahol v a kerületi sebesség, R pedig a sugár.
-érintőirányú gyorsulás: az indításból ill. a lefékezésből adódik. Nagysága at=R*ß, ahol ß a szöggyorsulás rad/s^2-ben mérve.
Az eredő gyorsulás nagysága Pitagorasz-tételből számítható:
a=gyök(ac^2+at^2).
A centrifugálás nagy része azonban stacionárius folyamatként fogható fel, ez azt jelenti, hogy az indítási és a fékezési tranziensek elhanyagolhatók, ill. a valóságos időjelnek a tranziensektől mentes folyamatát vizsgáljuk.
Ilyenkor tangenciális gyorsulás nincs.
válasza:Na látod, aki annyit sem foglalkozik ezzel a kérdéssel mint te, az az ilyen feminás cikkeknek bedől.
De nem baj, manapság ez a divat, a népbutítás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!