Matematikában mire mondjuk, hogy "paraméter"? A konstansra, vagy a változóra?

* Javítás:

Akkor itt most x micsoda? Egyik aspektusból *ismeretlen*, hiszen nem ismerjük az értékét, sőt pont ennek az értékére vagyunk kíváncsiak, ezt akarjuk kiszámolni. Más nézőpontból meg ez a függvény paramétere.

#10 -hez azért kell még néhány kiegészítés-

Csak egy-két dolgot kiemelve:

"Pl. ha van egy ilyen egyenleted, hogy:

sin(x) = 1/2

Akkor itt most x micsoda? Egyik aspektusból változó, hiszen nem ismerjük az értékét, sőt pont ennek az értékére vagyunk kíváncsiak, ezt akarjuk kiszámolni. Más nézőpontból meg ez a függvény paramétere. (Vagy argumentuma?"

Az x csak abban az esetben változó, ha alatta egy x: t->x(t) hozzárendelést értesz. Létezik ilyen persze, ez egy diszkrét függvény lesz, a periodicitásnak megfelelően.

De hogy ez létezik -e, az meg attól függ, hogy mi az egyenlet alaphalmaza, mert ha mondjuk [0,pi] akkor csak egy megoldás lesz, azaz x=pi/6=konst!

Viszont paraméternek egyáltalán nem nevezhetjük. Ha a szinuszfüggvény argumentumában mondjuk p*x lenne, akkor a p-ét mondhatnád paraméternek. De önmagában ha csak x az argumentum, akkor ő nem paraméter!

Olvasd vissza a 9-es válaszomat, a villanyrezsós példát.

"p*x esetén a "p" miért lesz paraméter? Miben különbözik x-től, hogy az egyiket mondhatjuk paraméternek, a másikat nem?"

Az egyiket meg kell hagyni független változónak. Ha pl. a villanyrezsós példánál élve a lábosba belehelyezünk egy hőmérőt, és az a szinuszfv. egy adott tartományával közelíti a folyamatot, és x az időt jelenti, akkor sin(x) fogja leírni azt, hogy az időben hogy változik a víz hőmérséklete. (pl. pi/10 és pi/3 intervallumban, a görbeillesztés már más kérdés)

De ha a 2-es fokozaton lesz a készülék, akkor már sin(2*x) a leíró fv, ha a 3-as fokozaton akkor sin(3*x) és így tovább. Ha a kapcsoló fokozatnélküli, akkor sin(p*x)-ről lehet beszélni, ahol p valós paraméter.

Érted már?

A matematikában ezek nem különülnek el. Egy kifejezésben vannak szabad változók, oszt' annyi. (A kötött változókban nem hiszek.)

Hogy ezeket éppen minek hívod, az nincsen definiálva.

Pl ha deriválsz, akkor azt, ami szerint deriválsz hívhatod ismeretlennek és jelölheted x-szel, és azt, ami szerint nem deriválsz, hívhatod paraméternek, és jelölheted t-vel.

(És véletlenül sem fordítva!

Nincs olyan, hogy az ismeretlent deriválod, és a paramétert nem.)

Nyilván a matek más ágaiban másokat hívnak így vagy úgy.

A konstans az nem tudom hogy jön ide, az 5 vagy a Pi nem változók.

"Pl ha deriválsz, akkor azt, ami szerint deriválsz hívhatod ismeretlennek"

Ez butaság. Ismeretlen egyenletben van. Függvénynek pedig változója!

"ami szerint nem deriválsz, hívhatod paraméternek, és jelölheted t-vel."

Miért pont t-vel jelölje? És ha idő szerint derivál?

> „Ez butaság. Ismeretlen egyenletben van. Függvénynek pedig változója!”

Oké, deriválásnál épp a változó a bevett elnevezés.

> „Miért pont t-vel jelölje? És ha idő szerint derivál?”

He?