10. -es fizika, halmazállapot változások?

Tanultátok, hogy egy szilárd testben jó közelítéssel úgy helyezkednek el a molekulák/atomok, mintha golyók rugókkal lennének összekötve. A golyók egyensúlyi állapotuk körül "rezeghetnek". A rugók ellentartanak. Ha növeled a hőmérsékletet, akkor energiát adsz a golyóknak, így azok nagyobb sebességgel rezegnek, ez abban nyilvánul meg, hogy a kitérések is nagyobbak lesznek, a rugók jobban megnyúlnak. Ha elég nagy ez a sebesség (energia), akkor ki is ugorhatnak onnan.

A valóságban a molekulákat/atomokat egymással a jól ismert másodlagos (kémiai) kötések tartják össze. Hasonlóan a rugókhoz, csak a különbség, hogy minden halmazállapotban hatnak, csak amikor a részecskék sebessége nagyobb (azaz nagyobb a hőmérséklet), akkor kevésbé tudják összetartani őket. Ha egy vízfelszínt képzelsz, akkor ott a párolgás pont azt jelenti, hogy egy részecskének elég nagy volt a mozgási energiája, hogy kijusson a kötés vonzásából. Leküzdötte a kötési energiát.

Mivel gázoknál és folyadékoknál ezek a kötések nagyságrendekkel kisebbek, ezért a ti modelletekben ezt elhanyagoltátok.

A lényeg:

Hő -> Nagyobb mozgási energia = nagyobb sebesség -> Kötések kevésbé tudják összetartani az anyagot

(A hűtés a fordítottja, akkor leadja a hőt az anyag).