Ha eredő ellenállást számolok egy szuperpozíciós feladatnál, akkor azt az ágat, amin egy ellenállás és egy szakadás van egymás mellett bele kell számítani az eredő ellenállásba?

A legegyszerűbb az lenne, ha elküldenéd az egész feladatot, de megpróbálom ez alapján kitalálni.

Szakadással rendelkező ágban nem folyik áram, ezért nem kell figyelembe venni sem azt, sem a 10 ohmot ami rajta van.

Tehát ha a feszültséggenerátor eredő áramát számolod, nem kell figyelembe venned a 10 ohmot a szakadásban.

Legegyszerűbb, ha vízfolyás-analógiával gondolsz bele:

[link]

Persze az áram NEM így működik, de ha elvonatkoztatsz, így meg lehet érteni könnyebben.

Képzeld el azt, hogy a drótok folyómedrek, a töltések a víz, és a feszültséggenerátor olyan mint egy vízesés. Hasonlóan a rajzhoz.

Az áram a feszültséggenerátor nyilának a tövétől indul és kitölt minden helyet ahová elér (a drótvezető által). Ha elér a feszültséggenerátor másik végébe (ahova mutat a nyíl), akkor az olyan mint egy vízesés és "visszarakja" a nyíl tövébe töltést, ami ennek a hatására megint elindul. Ez folytatódik, tehát állandóan folyik az áram körbe és körbe.

Ha azt gondoljuk, hogy a drótvezeték olyan, mint egy meder, akkor könnyű elképzelni hol "folyik" áram. Ha bemész a szakadásos részbe, az olyan, mintha a folyó vize holtágba, vagy egy tóba futna. Feltöltődik, de aztán fogja magát és ott marad, nem folyik semerre.

Ezért a szakadást tartalmazó ág feltöltődik töltésekkel, de aztán "nem tud sehova se menni" ezért megáll, és mivel megáll ott, ezért nem folyik semmi. És mivel nem folyik semmi, ezért nem befolyásolja a többi áram folyását, tehát az ellenállást se kell figyelembe venni.