A gyökvonást, hatványozást, normálalakot a matematika mely területén alkalmazzuk? Illetve a mindennapokban hol lehet rá szükség?

Pár gyakori példa így hirtelen:

gyökvonás:

Pithagorasz-tételben kijön pl. hogy c^2=20

ekkor gyökvonással határozzuk meg c hosszát

hatványozás és normálalak:

ki kellene számítani, hogy mennyi 50000000*2000000

ehhez találták ki a normálalakot: 5*10^7*7*10^6

és így a hatványozás azonosságokkal könnyebb a számítás:

35*10^13

aminek a normálalakja: 3,5*10^14

na de rengeteg jó példa van még

... a mindennapok alatt meg mindenki mást ért.

Az igazi "mindennapi" létezésminimumhoz ezek nem kellenek.

Ahogy irodalmi ismeretek sem, de földrajzi is alig.

A kora középkori európai történelmet sem túl sokan használják a mindennapokban. És még sorolhatnám...

Maradjunk annyiban, hogy az emberi alapkultúrának sok kis epizódja van, a matektól a kémián át a vallástörténeti alapokig bármi.

"Az igazi "mindennapi" létezésminimumhoz ezek nem kellenek. "

De csak mert az emberek buták...

Mondjuk lekötnéd a pénzed, és arra vagy kíváncsi, hogy x kamaton mennyi idő lesz valamekkora összeg.

Lehet tipszmikszülni, vagy felírni a mértani sorozatot.

Vagy ha mondjuk vennél egy korszerűbb kazánt, és azt akarod kiszámolni mikor hozza be az árát. Számtani sorozat.

Vagy ha esetleg olyan durva arc vagy felírhatsz egy sokváltozós függvényt (akár excelben), hogy egy csomó rezsicsökkentő okosság közül adott távon mi lenne a legjobb befektetés.

Vagy ha azt mondjuk, hogy mondjuk 2 éven belül szeretnénk megduplázni a megtakarításainkat milyen havi hozamban kell gondolkodni.

És ahelyett, hogy nekiesnél a 24 lépéses műveletnek csak felírsz egy egyenletet és gyököt vonsz.

Felveszel egy millát 3%-os kamatra. Ha a visszafizetésére f forintot tudsz szánni, kb. mikorra végzel vele? Na, ebben minden van.

A normálalak meg azért hasznos, mert a legtöbb ember nagyságrendi vakságban szenved.