Mekkora tömegű 6,5 m3 standardállapotú nitrogéngáz?

Ez nagyon egyszerű. Két képlet kell csak hozzá: V=n*Vm, ahol V a térfogat, n az anyagmennyiség, és Vm a moláris térfogat, ami standard állapotban 24,5 dm^3/mol. Ebből ki tudjuk számolni az anyagmennyiséget, mert át tudjuk rendezni n-re, és a másik két mennyiséget tudjuk (persze nem felejtjük el átváltani a 6,5 m^3-t 6500 dm^3-be: n=V/Vm=6500 dm^3 / 24,5 dm^3/mol = 265,31 mol.

A másik képlet pedig ez: m=n*M, ahol m a tömeg, n ugyanúgy az anyagmennyiség mint az előző képletben (vagyis ez a mennyiség kapcsolja össze a két képletet), M pedig a moláris tömeg, amit a periódusos rendszerből tudunk kiolvasni, de ugye azt se felejtsük el, hogy a nemesgázok kivételével, amik atomos gázok, az összes elemi gáz és/vagy halogén (nincs olyan sok: H2,N2,O2,F2,Cl2,Br2,I2) KÉTATOMOS molekulát képez. Ezért a nitrogéngáz moláris tömege nem 14, hanem 2*14 vagyis 28 g/mol. És akkor ezt, illetve az első képlettel kiszámolt anyagmennyiséget behelyettesítve a második képletbe már meg is kapjuk a nitrogéngáz tömegét: m=n*M= 265,31 mol * 28 g/mol = 7428,57 g = 7,42857 kg ~ 7,43 kg. Ugye milyen sok? Nem is gondolná az ember, hogy néhány köbméter gáznak ekkora tömege lehet. Na de érted a logikát? Csak ez a két képlet kellett hozzá (V=n*Vm, m=n*M), meg a mértékegység átváltás (1 m^3 = 1000 dm^3), meg az egyenletrendezés, meg hogy tudd mi standard állapotban a moláris térfogat (24,5 dm^3/mol) a periódusos rendszer, meg az, hogy tudd, hogy a nitrogéngázt kétatomos molekulák alkotják. Így érthető? Ha nem, kérdezz, ha igen, légyszi pontozz fel!