SOS Iskola, lopás, "vádalku", nehéz fizikai kényszermunka. Bonyolult felületszámitási feladat. Mit tegyek? Loptam a fizika szertárból kénsavat, salétromsavat és glicerint hogy nitroglicerinnel szórakozzunk. De kifelemenet a tanár

A végső nyomás pedig: eredetileg mindkét levegő 0 fokos volt, és légköri nyomású, aztán a melegtartály 100 fokos lett, majd 50 fokos, a hidegtartály pedig maradt 0 fokos, de végül az is 5 fokos lett. Azt az egyenletet kell megtalálni a könyvben, amely arról szól, hogy hogyan változik a pV szorzat a hőmérséklettel. Mivel itt a térfogat mindvégig állandó, ezért valami lineáris változásról van szó. Fontos, hogy a hőmérséklet nullpontja az ugye -273 celsius. Ez valamelyik fejezetben remélem jól le van írva a könyvben.

Én úgy emlékszem, hogy valahogy úgy kell elképzelni a dolgot, hogy képzeletben hűtsd le az egyik tartály levegőt abszolút nulla fokra (-273 celsius). Akkor nulla lenne benne a nyomás. Most melegítsd vissza 0 celsius fokra. Ekkor ugye visszaállna az eredeti légköri nyomás. Tehát az arányosság sz, hogy melegítettél rajta 273 fokot, és nőtt a nyomása 1 légköri nyomással. Ha újabb 273 fokot melegítenél rajta (+ 273 celsius), akkor immár 2 légköri nyomás nyomású lenne a levegő. Ha még újabb 273 fokot melegítenél rajta (+ 546 celsius), akkor már háromszoros légköri nyomás nyomása lenne a levegőnek. Szóval 273 fokonként nő egy légköri nyomással. Ennek arányában tudod kiszámolni, hogy a Téged érdeklő 50 celsius fokon mekora a nyomása a levegőnek. Ugye nulla fokon indultunk egy légköri nyomással, és minden további plusz 273 fokonként növekednek további egy légköri nyomással. Tehát ugye ha most 273 fok helyet csak 50 fokkal melegítünk rá, az arányosan csak a légköri nyomás 50/273 szorosával növelné a nyomást(50/273 = 0,18). Tehát a levegő nyomása: az induló 1 légköri nyomás, plusz ehhez adódik a melegítés során az 50/273 légköri nyomás, vagyis = 1 + 0,18 = 1,18-szoros légköri nyomás. A másik tartály levegőre ugyanaz vonatkozik, hisz a kísérlet legeslegelején a feltöltésnél mindkét tartályba eredetileg 0-fokos levegő került, a felfűtés meg a kiegyenlítődés története szempontjából pedig csak a végeredmény számít, vagyis az, hogy mindkét tartály esetében a közös hőmérséklet 50 fok (ezt korábbról tudjuk).

A felülettel mindenképp lineáris, az már külön dolog, ha a felület maga meg négyzetesen függhet más adatoktól, de végülis ha úgy mondta a tanár hogy a felület harmonikásra van hajtogatva úgy, hogy épp kétszer akkora legyen a felület, mintha sima fal lenne, akkor végülis egyszerűbb úgy fogalmazni, hogy a felülettől lineárisan függ, tehát kétszeres felületű harmonikás lapnál a hőátadás sebessége is kétszeres.

Nem, nem kétszer olyan magasról indul a görbe dupla vastag fal eseté (tegyük fel, hogy ekkor meg feleakkora a hőátadás sebessége), hiszen az átadandó hőmennyiség mindenkép ugyanakkora, teljesen függetlenül a fal anyagától, felületétől, vastagságától, anyagától. Ha a hőátadás sebessége megduplázódik (mondjuk dupla akkora a fal felülete, vagy feleakkora a fal vastagsága), akkor a görbe az x tengely irányában felére zsugorodik. Mivel a görbe az x tengely irányában végtelen ezt úgy kell elképzelni, hogy megjelölök a görbén néhány pontot, és azokat ugyanolyan magasságban, de az y tengelytől fele akkora távolságba rajzolom. Így a görbét az x tengely mentén ,,felére rántom össze''.

x tengely alatt persze helyesebben inkább t tengelyt mondanék, szóval az időtengelyt. A hőátadás sebessége megduplázódik esetén ezért kell az időtengely mentén zsugorítani a görbét. A magasságadatok ugyanazok maradnak, hisz a függőleges tengely a hőmérsékletet mutatja, az pedig a fal anyagától, vezetési képességétől függetlenül a 0fok-50 fok közötti, illetve a 100 fok - 50 fok közötti tartományban változik. Tehát nem függőlegesen (hőmérséklet-tengely), hanem vízszintesen (időtengely) mentén kell nyújtani-zsugorítani a görbét a hőátadási sebesség változásával. A lényeg az, hogy nagyobb hőátadási sebesség esetén a görbének ,,meredekebb'', kisebb hőátadási sebesség esetén meg ,,lankásabb'' kinézetűnek kell lennie.

A Newton-féle lehűlési egyenlet egy exponenciális egyenlet, 1/e^t mértékben egyenlítődik ki a hőmérséklet az t idő függvényében, ezzel szerintem még nem kell feladatokat megoldnod (mikor adódik át az összes átadható hő 90%-a, vagy mikor áll be a kiegyenlítődés 40 fok és 60 fok mértékűre, szóval ilyeneket még nem kell számolnod tudni szerintem). Hacsak nem szerepel a könyvben direkt a Newton-féle lehűlési egyenlet, de szerintem nem.

[link]