Egy D rugóállandójú rugót két egyenlő részre vágtunk. Mennyi lesz a két rugódarab rugóállandója külön-külön? Mennyi lesz annak a rugónak a rugóállandója, amit úgy kapunk, h az előbbi két rugódarabot párhuzamosan tartjuk és végeit összeerősítjük?

Az eredeti rugó olyan, mintha a két félrugó sorba lenne kapcsolva.

Sorba kapcsolt rugóknál az erő mindenhol egyforma, hisz nyugalomban van minden. Az elmozdulások viszont összeadódnak, vagyis

D·(x₁+x₂) = D₁·x₁ = D₂·x₂

Itt D az eredeti rugóállandó, D₁ illetve D₂ a két félrugóé. x₁ illetve x₂ pedig a két félrugó megnyúlása. A két félrugó persze teljesen egyforma, tehát D₁=D₂ és x₁=x₂:

D·2x₁ = D₁·x₁

D₁ = 2D

Vagyis a félrugó rugóállandója duplája az eredetinek. (Fordítva érdemes megjegyezni: Két sorba kapcsolt egyforma rugó esetén az eredő rugóállandó a fele lesz: D = D₁/2)

Ha párhuzamosan kötünk két rugót, akkor a megnyúlás egyforma, az erők pedig összeadódnak:

Dp·x = D₁·x + D₂·x

Itt Dp az eredő párhuzamos rugóállandó, x pedig a közös megnyúlás.

Vagyis a rugóállandók összeadódnak. Most a duplája lesz (Dp=2D₁), ami az eredeti rugó rugóállandójának már a négyszerese (Dp = 4D).

m = 80 kg

C = 1,2

A = 25 m²

ρ = 1,29 kg/m³

A közegellenállás miatt ekkora erő hat felfelé:

F = 1/2·C·ρ·A·v²

Ha ez ugyanakkora mint a súlya (m·g), akkor az eredő erő nulla, vagyis állandó lesz a sebesség:

m·g = 1/2·C·ρ·A·v²

v = √(2mg/(CρA))