Hogy jött ez ki kémiából?

az egyenletnél, "hogy miből mi lesz" az elég értelem szerű. az égés kémiailag véve mindig oxigennel való egyesülés. ha szénhez oxigént adsz, akkor széndioxid, ha hidrogénhez, akkor víz lesz (tökéletes égéskor).

ezután a moláris tömegeket a periódusos rendszerből kapod meg. ha egyszer a CH4 áll egy szénből, ami 12 gramm, meg 4 db hidrogénből, ami 4*1 gramm, akkor az egész metán nyilván 12+4=16 gramm. ugyanígy kell minden más vegyületnél is. összeadod az alkotórészek moláris tömegét.

na akkor most nézzünk vissza az egyenletre.

16gramm CH4 lenne 44gramm CO2.

nekem van 40 gramm földgázom, de annak ugye csak 80%-a CH4! tehát 40*0.8=32.

így ha 16g-ből 44g CO2 lenne, akkor 32g-ből X.

X=88.

Most látom, hogy másvalaki már válaszolt, de ha már leírtam, elküldöm ezt is. Ráadásul azt hiszem, több mindent is megmagyarázok benne, amiket jó tudnod.

1 mol, vagyis 6·10^23 darab szénatom tömege 12g. Ez az adat minden atomra benne van a periódusos rendszer táblázatban atomtömeg néven. A hidrogénatom atomtömege 1g/mol. 1 mol, vagyis 6·10^23 darab CH4 molekulában van 6·10^23 darab szénatom meg 4·6·10^23 darab hidrogénatom, tehát a molekulatömege 12+4=16 g/mol.

Hasonlóképpen a táblázatból tudod, hogy az oxigén atomtömege 16 g/mol, akkor a CO2 molekulatömege 12+2·16=44 g/mol.

Az atomtömeg egyébként leginkább attól függ, hogy az adott atomban hány proton meg neutron van (az elektronok tömege olyan pici, hogy az alig számít, és még a kötési energiák módosítják a tömeget). A neutronok és a protonok számának az összege az atom tömegszáma. Mindkettőből 1 molnak (vagyis 6·10^23 darabnak) a tömege 1% pontosságon belül 1g, ezért elvileg minden atom atomtömegének elég pontosan egész számnak kellene lennie. Mégsem annyi, pl. a klóré 35,5. Ez azért van, mert a természetben előforduló klór háromnegyede 35-ös tömegszámú izotóp, negyede meg 37-es tömegszámú. Ha veszünk jó sokat, akkor a tömeg ezeknek a súlyozott átlaga lesz, ezért nem egész szám.

80 tömeg%: Lehet úgy is írni kapásból, hogy 40g ilyen keverékben van 40·80/100 gramm metán (én rögtön így írnám). A tanár először felírta, hogy a tömegszázalékot úgy kapjuk, hogy a hasznos tömeget elosztjuk az összes tömeggel és szorozzuk 100-zal. Most a hasznos tömeg x, az összes tömeg 40g, ezért 80 m/m% = x/40g · 100. Ezt átrendezve kapjuk, hogy x=80·40/100. Ha ezt kiszámolod, kijön a 32g. Ennyi tiszta metánunk van.

A végső számolás: a reakció képlete ez:

CH4 + 2O2 -> CO2 + 2H2O

Ez azt jelenti, hogy 1 darab CH4 molekulából végülis lesz 1 darab CO2 molekula. Ami azt is jelenti, hogy 1 molból lesz 1 mol (mert a mol egyszerűen csak egy rövidítés arra, hogy 6·10^23 darab)

Van 32g metánunk. Ez 32/16 mol, hisz 1 molt 16g-nak számoltuk. Vagyis kijött, hogy 2 mol metánunk van. Akkor pedig pont 2 mol CO2 lesz, ami 2·44 = 88g

A tanár nem szóról szóra így számolt, hanem egy táblázatban írta fel ezeket az arányokat, és a táblázatból nézte ki az arányosságot. Én jobb szeretem lépésről lépésre úgy, ahogy az előző bekezdésben írtam.