A redoxireakciók irányának meghatározása?!
Állapítsd meg, hogy végbemennek-e a következő folyamatok, és írd fel a folyamatok egyenletét!
1) Cl- + I2 = ................. + ................
ugye a Cl-nak 1,36 a standardpotenciál értéke a I2-nek pedig 0,54
melyik a nagyobb? Valamit melyik az oxidált alak és melyik a redukált alak?
2) Br2 + I2- = 2Br- + I2
ezt rendezni is tudtam és itt mi ad le elektront? Valamint melyik a nagyobb standardpotenciál értékű? És melyik az oxidált és redukált alak?
3) Két kémcsőbe víz van. Tegyél az egyikbe oxidrétegből megfosztott alumíniumot, míg a másikba egy darabka cinket!
A lejátszódó folyamat egyenlete:
.................. + H2O = ............... + ................
itt is az kell, hogy melyik a redukált és melyik az oxidált alak?
1.) A Cl- (klór anion, Cl⁻) nem reagál az elemi jóddal (I₂). A Cl⁻ a redukált alak. Az I₂ alak az I⁻ alakhoz képest oxidált alak.
2.) Az I⁻ leadja az elektronját és oxidálódik elemi jódra. Az elemi bróm (Br₂) oxidált alak a Br⁻ alakhoz képest, de mondhatjuk azt is, hogy a Br⁻ alak a redukált alak a Br₂ alakhoz képest.
Idézek belőle (2, 25, 24 oldal):
Oxidáció = elektron leadás – oxidációs szám nő
Redukció = elektron felvétel – oxidációs szám csökken
Standard redukciós elektródpotenciálok 25° C-on
I₂(s) + 2e⁻ => 2I⁻, ε⁰ = 0,536 V (Volt)
Cl₂(l) + 2e⁻ => 2Cl⁻, ε⁰ = 1,360 V (Volt)
A különböző potenciálú elektródokon végbemenő reakciók alapján elmondhatjuk, hogy a negatívabb potenciálú redoxirendszer redukált alakja oxidálódni képes, azaz redukálhatja a pozitívabb potenciálú redoxirendszer oxidált alakját.
Na, most hogy ez érthető is legyen:
„a negatívabb potenciálú redoxirendszer“
A mi példánkban a negatívabb potenciálú redoxirendszer a „I₂(s) + 2e⁻ => 2I⁻“ rendszer, mert ennek az elektródpotenciálja csak 0,536 V, míg a másiknak 1,360 V (0,536 < 1,360).
„a negatívabb potenciálú redoxirendszer redukált alakja“
A redukált alak a „I₂(s) + 2e⁻ => 2I⁻“ redoxirenszerben az „I⁻“ alak (redukció = elektron felvétel).
„a negatívabb potenciálú redoxirendszer redukált alakja oxidálódni képes“
Vagyis az „I⁻“ alak átmegy a „I₂“ alakba (oxidáció = elektron leadás)
„a negatívabb potenciálú redoxirendszer redukált alakja oxidálódni képes, azaz redukálhatja a pozitívabb potenciálú redoxirendszer oxidált alakját“
A másik rendszer, vagyis a „Cl₂(l) + 2e⁻ => 2Cl⁻“ rendszer (mert ez a pozitívabb potenciálú, mivelhogy 1,360 > 0,536) oxidált alakját, vagyis a „Cl₂“ alakot redukálni fogja, vagyis a „Cl₂“ alak átmegy a redukált „Cl⁻“ alakba (redukció = elektron felvétel).
Megjegyzés: s = solid = szilárd halmazállapot jele, l = liquid = folyékony (cseppfolyós) halmazállapot jele, g = gas = légnemű halmazállapot jele
3) 2Al + 6H₂O => 2Al(OH)₃ + 3H₂
Az Al a redukált alak, az Al³⁺ az oxidált alak.
A H⁺ az oxidált alak, a H₂ a redukált alak.
Idézek belőle:
Az oxidrétegtől megfosztott alumínium oxidálódik és hidrogénfejlődés közben vízben rosszul oldódó alumínium-hidroxid csapadék képződik.
Idézek belőle (4 oldal):
ε⁰=-0,76V A cink standardpotenciálja nagyobb, mint -0,83V, ezért a vízzel való reakciója során nem fejlődik hidrogéngáz, a reakció nem megy végbe!
ε⁰=-1,66V Az alumínium standardpotenciálja kisebb, mint -0,83V, ezért a vízzel való reakciója során hidrogéngáz fejlődik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!