Függvények. Valaki segítene?
1.Mi a baj a következő függvények értelmezésével!Javítsd ki a hibát:
f:R->R, f(x)= x+3 / 1-x^2
k:R->[1,∞), k(x)=x^2
m:R->R, m(x)=1/x
s:R->R, s(x)= gyökalatt x^2-4
2.Adj példákat olyan függvényekre,amelyek értelmezési tartománya R és rendelkeznek az:
a.) f(x)=f(-x),bármely xeR tulajdonsággal
b.) f(-x)=-f(x),bármely xeR tulajdonsággal
3.Legyen A az osztályod tanulóinak halmaza.Függvényt értelmezünk-e,ha minden tanulóhoz hozzárendeljük az osztálytársaid közül:
a.)a mellette ülőt
b.)az előtte és a mögötte ülőt
c.)azt,akivel egy napon született
d.)a vele azonos neműeket
e.)a legmagasabbat
4.Legyen H egy falu házainak,L pedig a falu lakóinak halmaza. Léteznek-e H->L,illetve L->H függvények.Indokold és adj megfelelő példákat!
5.Ha egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 5 cm,fejezd ki az oldalél hosszát:
a.)a magasság függvényeként
b.)az oldalél és az alapsík által alkotott szög függvényeként
Ha a gúla oldaléle 12 cm,fejezd ki a gúla térfogatát:
c.)az alapél függvényeként
d.)az oldalél és az alapsík által alkotott szög függvényeként.
6.Legyen egy A háromelemű,B pedig egy kételemű halmaz.Hány darab A->B,illetve B->A függvény képezhető.Ezek közül melyek "megfordíthatók"?
7.Egy derékszögű háromszög átfogója 10 cm,a hozzátartozó magasság 3 cm.A háromszögbe olyan téglalapot írunk,amelynek A és B csúcsa az átfogón van,C és D csúcsa pedig a befogókon.Fejezd ki a téglalap kerületét,illetve területét az AB szakasz hosszának függvényeként.
8. f(x)= x^2 - 2x - 3 / x^2 +3x + 2
Add meg a függvény maximális értelmezési tartományát,majd a függvény legegyszerűbb alakját.Határozd meg a következő halmazokat: A={x e N | f(x)< vagy = 0}
B={x e Z | F(x) e Z }
A U(egyesítve) B
A metszve B
1. f: nevező nem lehet 0
k: a hozzárendeléssel van a baj
m: lásd f-nél
s: gyök alatt nem lehet negatív szám
2. f(x)=f(-x): páros függvény, pl x^2
f(x)=-f(-x): páratlan függvény, pl. x^3
3. attól függ, milyen padok vannak... ha minden padban 2 gyerek ül, akkor a) igen, b) nem, c) nem, d) nem, e) igen
4. L->H létezik, mert minden lakóhoz 1 házat rendel. H->L azért nem létezik, mert egy lakóhoz több házat rendelne.
A többit már nem volt türelmem megcsinálni... nem nehezek, 10 perc alatt kész leszel vele szerintem, ne itt írasd meg a leckédet.
Az ötödik feladat megoldását leírtam (nem éppen 10 perc alatt)
Elnézést, ha valamit elszámoltam benne.
6.
legyenek A elemei: k, l, m
legyenek B elemei: p, q
A->B függvények:
1) k->p, l->p, m->p
2) k->p, l->p, m->q
3) k->p, l->q, m->p
4) k->q, l->p, m->p
5) k->q, l->p, m->q
6) k->p, l->q, m->q
7) k->q, l->q, m->p
8) k->q, l->q, m->q
Összesen (3 alatt 0) + (3 alatt 1) + (3 alatt 2) + (3 alatt 3) = 2^3 = 8 lehetőség.
Egyik sem megfordítható, mert B legalább egyik eleméhez legalább 2-t kellene hozzárendelni (skatulya-elv).
B->A
1) p->k, q->k;
2) p->k, q->l;
3) p->k, q->m;
4) p->l, q->k;
5) p->l, q->l;
6) p->l, q->m;
7) p->m, q->k;
8) p->m, q->l;
9) p->m, q->m;
Összesen: 3*3 = 9 lehetőség. Egyik sem megfordítható, mert akkor A nem minden eleméhez rendelnénk hozzá.
8.
x^2 - 2x - 3 = (x-3) * (x+1)
x^2 + 3x + 2 = (x+2) * (x+1)
Így a (x^2 - 2x - 3) / (x^2 +3x + 2) tört (x+1)-gyel egyszerűsíthető:
(x^2 - 2x - 3) / (x^2 +3x + 2) = (x-3)/(x+2)
f: R -> R\{-2; -1} x -> (x-3)/(x+2)
(értelmezési tartomány: R\{-2; -1})
A = azok a természetes számok kellenek, ahol a tört értéke legfeljebb 0. Tehát vagy a számláló, vagy a nevező negatív, a másik pozitív. Mivel természetes számokat keresünk, a nevező nem lehet negatív, tehát csak a számláló lehet negatív.
Tehát megoldandó az x - 3 ≤ 0 egyenlőtlenség. Eszerint x = 0 vagy x = 1 vagy x = 2 vagy x = 3.
B = azokat az egész x-eket keressük, amire a tört értéke egész.
A tört ±∞-ben határértéke 1, tehát ezt az értéket nem fogja felvenni.
Most már csak azt kell meghatározni, hogy B-be behelyettesítve A értékeit, egészet kapunk-e?
(0-3)/(0+2) = -3/2 nem egész
(1-3)/(1+2) = -⅔ nem egész
(2-3)/(2+2) = -¼ nem egész
(3-3)/(3+2) = 0 egész
Innentől A unió B = B unió {1; 2; 3}
A metszet B = {3}
6.
A 23:11-es válasz szerintem csak részben jó. Ugyanis lehetnek olyan esetek is, amikor az értelmezési tartomány nem a teljes A halmaz (illetve a második résznél nem a teljes B halmaz)
A: 3 elemű: k,l,m
B: 2 elemű: p,q
A->B függvények:
Az A halmazt 3 csoportra bonthatjuk:
- X: amik nem részei az értelmezési tartománynak
- P: amik részei, és p-re képeznek le
- Q: amik részei, és q-ra képeznek le.
Ha X üres halmaz, akkor érvényes a 23:11-es válasz. Ekkor P-be egy elemet vagy beválasztunk, vagy nem, tehát 2³=8 eset (8 féle függvény) lehet. Q-ba mennek a maradék elemek, azzal nem kell számolnunk.
Ha X 1 elemű (3 féle módon), akkor P-be a maradék 2-ből 2² módon (tehát 3·2²) tudunk elemeket beválasztani. (Ezen 3·4 függvény közül egyébként 3·2 invertálható: amikor P és Q is 1-1 elemű.)
Ha X 2 elemű (3 féle módon), akkor P-be a maradék 1 elemet vagy beválasztjuk, vagy nem, tehát 3·2 függvény lehet. Ez mind invertálható.
Ha X 3 elemű, az már nem függvény.
Tehát lehet 8+12+6=26 függvény, amiből 6+6=12 invertálható.
B->A irányban:
A következő csoportok lehetnek:
- X: amik nem részei az értelmezési tartománynak
- K: amik k-ra képeznek le
- L: amik l-re képeznek le
- M: amik m-re képeznek le
Ha X üres halmaz, akkor p-t betehetjük K,L,M bármelyikébe, aztán ugyanúgy q-t is, vagyis 3·3=9 függvény lehet. Amiknél p és q ugyanabba a csoportba került, az a 3 függvény nem invertálható, a többi 6 igen.
Ha X 1 elemű (p vagy q van ott, tehát 2 módon lehet), akkor a maradék elem K,L,M bármelyikébe mehet, tehát ez 2·3 függvény. Mind a 6 invertálható.
Ha X 2 elemű, az már nem függvény.
Tehát lehet 9+6=15 B->A függvény, amik közül 6+6=12 invertálható.
Természetesen nem véletlen, hogy mindkét iránynál 12 invertálható függvény volt, ezek egymás inverzei.
7.
Nevezzük c-nek az átfogót, c=10 cm
A c-hez tartozó magaság m=3 cm
Legyen az AB oldal hossza a, a BC oldalé pedig b.
Ha felrajzolod a háromszöget, látszik, hogy CD párhuzamos a c oldallal, tehát a két hasonló háromszögre felírható ez:
c/m = a/b
Ebből:
b = a·m/c
A kerület 2(a+b): K(a) = 2a(1 + m/c) = 2,6a
A terület (a·b): T(a) = a²·m/c = 1,3a²
Brrr, bocs, nagyon félreszámoltam már magát az arányt, úgy látszik, késő van már.
Szóval helyesen az arány ilyen:
c/m = a/(m-b)
c - b·c/m = a
b = (c-a)·m/c
A kerület meg terület már könnyen megy ebből, nem írom fel, nehogy azt is elrontsam :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!