Melyik helyes a –val, -vel ragos szavak közül?
Igaz hogy versenyhez kell, és lehet nem szabályos de tanárnő azt mondta, hogy lehet segítséget kérni az internettől! :)
Beírtam a szavakat google-ba, de mindet helyesnek írta :S
eggyel, dombbal, Széll-lel, méhhel, Allah-val, sakk-kal, lakkal, árnnyal, szárnyal, Kodályjal, Madách-csal, Ózddal, Pákozdal, ezzel, Móriczcal





1. jó, 2. jó, 3.jó, [link]
4. jó, 5. nem jó, a helyes Allahhal
A -val, -vel és a -vá, -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában
kapcsolódik, például: babával, kővé; csehvel, pléhvé; stb. (A h végű szavak egy részét – mivel
bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végű
tőhöz járulva a -val, -vel és a -vá, -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá
válik; ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például:
dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal, méhhel, stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában
kiejtjük a h-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.
Idáig jutottam, most abba kell hagynom.





sakkal, lakkal, árnnyal, szárnnyal./ ut.két nny akart lenni?
A hosszú mássalhangzó jele mindig dupla mássalhangzó, ezért három azonos mássalhangzót egy szón belül sohasem írunk le egymás mellé. Pl.
toll + -lal tollal
meggy + -gyel meggyel
jobb + -ból jobból
orr + -ra orra
csepp + -pel cseppel
Összetett szavak esetében ilyenkor kötőjellel választjuk el az összetétel tagjait:
sakk-kör
ott-tartózkodás
csekk-könyv
Vigyázat! A méhvel kapcsolatban tévedtem. Ez a helyes:
Azokban a névszókban, amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. 75.), a -val, -vel és a -
vá, -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel; pléhvé, juhvá; stb. – A doh,
potroh, sah, Allah stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t, ezért itt az ennek
megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal stb. (Vö. 75.)
Itt a folytatás, és ha lesz még időm, akkor még ma befejezem.





Tehát:
Helyes írásuk:
eggyel. dombbal, Széll-lel, méhvel, Allahhal, sakkal, lakkal, szárnnyal, árnnyal,ezzel.





Kodállyal jó,
A többjegyű betűk (pl. cs, sz, ty, dzs stb.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. 7. b)]: loccsan, hosszú, meggy, fütty stb.; illetőleg: jeggyel, mésszel, rosszal, briddzsel, eddzék, eljátsszuk stb. (e helyett: jegygyel stb.). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú, Meggyes; Arannyal, Kodállyal stb.
Ózddal, Pákozddal ezek jók.
Az avval és azzal, az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. Ám csak: azzá,
ezzé.
Maradt még a Madách és a Móricz.
Madáchcsal, Móriczcal a helyes forma.
Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.
Itt a vége. Remélem, tudtam segíteni. Elküldöm még a Magyar Helyesírás Szabályai linkjét, itt sok mindent megtalálsz.
A versenyhez sok szerencsét! Ági
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!