Irodalom segítség! Mik ezek? (nem bonyolult, csak én nem értem)

A konkrét műveket nem ismerem, de ilyesmikre gondolj, hogy invokáció, segélykérés a mű elején valami istennőhöz, múzsához, aztán eposzi jelzők, pl tarkaeszű Odüsszeusz, hókarú Nausziké, szemérmetes Erzsók.

Enumeráció: seregek bemutatása, felsorolása

Bővebben itt:

[link]

Csokonai Dorottya c. műve komikus eposz.

Az eposzi kellékek megtalálhatóak benne.

Megpróbálom összeszedni őket az előző válaszoló által elküldött link segítségével.

1./ in medias res kezdés: a dolgok közepébe vágó

A dolgok közepébe vág, vagyis már az elején megtudjuk, hogy a dámák lázadása diadallal járt:

Éneklem a Fársáng napjait s Dorottyát,

Ki látván a dámák bajos állapotját,

Carnevál s az ifjak ellen feltámada,

S diadalmat is nyert pártára únt hada.

2.Invokáció Segélykérés a múzsától

Fársángi jó borral habzó butellia!

Mellytől a múzsákban gyúl a fántázia,

Te tőlts bé engemet élő spiritussal,

Hadd danoljak harcot én is Enniussal.

És te, Nanét, tőllem szívességgel vedd el,

Ha munkámnak becset szerzek szép neveddel:

Legalább, ha könyvem végig nem olvasod,

Megpróbálhat'd rajta frizérozó vasod.

3.Propozíció A téma megjelölés

Az 1. lehet, hogy nem az, amit én írtam, de a téma megjelölés szerintem ez:

Éneklem a Fársáng napjait s Dorottyát,

Ki látván a dámák bajos állapotját,

Carnevál s az ifjak ellen feltámada,

S diadalmat is nyert pártára únt hada.

4.Enumeráció A hajók leírása, seregek bemutatása

A seregszemlében Csokonai reálisan mutatja be a korabeli magyar úri társaság tagjait:

- gúnyosan ábrázolja a nemesség világának felszínességét, üres csillogását, kulturálatlanságát, hazafiatlanságát, azt, hogy idegen szokásokat, viseletet, táncot majmolnak, a nemzeti hagyományokat megtagadják.

Jártak galoppátát, straszburgert, hanákot,

Valcerest, mazurkát, szabácsot, kozákot.

E módi bolondság többre is megy vala,

De a vitéz Bordács végre felszóllala:

"Uraim! az Urak magyarnak tartanák

Magokat: de ki tót, ki német, ki hanák.

Miért nem táncol magyart az ánglus, francia?

Csak a magyarnak kell más nemzet módija?

Így vesztjük hazánkat a magunk kárával,

Külső tánccal, nyelvvel, szokással, ruhával.

5./ Deus ex machina: csodás elemek (szörnyek,istenek vagy éppen racionálisan nem magyarázható események)

Az istenek ott vannak a lakomán

Erisz, a viszály istennője egy fánk (kráfli) formájában jut Dorottya testébe, így tüzeli harcra a férfiak ellen

Rajta! per! irígység! bosszúállás! szégyen!

Vénlyányharag! kudarc! kofaság! - így légyen!"

A küzdelemben Ámor is részt vesz,

Héj te, ravasz Ámor! miket fel nem találsz?

Egyfelől nem győzvén, másutt is praktikálsz!

Van-e olly rejteke az asszonyi nemnek,

Amellyben nem nyílnék rés a szerelemnek?

Az eposz zárásában megjelenik a szerelem istenasszonya, Cythere (Vénusz). Az összes dámát széppé és ifjúvá teszi.

Eltűnvén a halvány hajnalcsillag szinte:

Népének Citére elkészűlőt inte;

Fel is kerekedvén hattyú hintajába,

Fénybe hagyott mindent és ámbróziába. -

Itt abba kell hagynom, mert mindjárt reggel lesz. Talán már te is érted, és be tudod fejezni.

Újra itt vagyok. Talán még nem késő.

A 4. eposzi kellékben kimaradt, hogy a szemben álló feleket mutatja be.

Ezért itt a dámákat is be kell mutatnunk.

Egy erős négyszegű corpust formálának;

Akik legaggottabb leányok valának.

A sereg derekát ez a népség tette:

Kommandóba őket Adelgunda vette.

A két szárnyán álltak, mintegy könnyebb truppban

A fiatal szűzek felkötött szalupban:

E gyönyörű népet, vezérelte elől

Magdalena a bal, Márta a jobb felől.

Hátúl a vasasok nehezebb osztálya

Az özvegyasszonyok seregét formálja.

Lassú, de kemény nép: reservaként vagynak;

Orsolyát tisztelik vezérlő hadnagynak.

Az avantgárdába, melly mindnyája között

A legkatonásabb formába őltözött,

Azok az eleven freycorok valának,

Akik már férj nélkűl szűlni is tudának.

Friss és gyönyörű nép! fortélyos, vakmerő;

Rebeka vezette, egy próbált hadverő.

6. Állandó jelzők

A visszatérő szereplőket jelzőkkel illeti.

Lizette, a szépen hárfázó Lizette;

A vírgonc Belinda szokott tréfájával;

A nyájason mosolygó Citére;

Így szóllt az életet lehellő Citére:

"Halandó szép nimfák! élő templomaim,

Háromképű Hecaté

A régi mesék szerént azonegy istenasszony az égen Luna vagy a hóld, a földön Diánna vagy a vadászatnak istenasszonya, a pokolban vagy a hóltak alsó világában Proserpina, akinek, mint minden odavaló isteneknek, fekete marhákkal áldoztak.

7. Hasonlatok /Az író egy másik történetet kezd el hasonlítani az eredetihez.

Itt elküldöm neked a művet, szerintem az előbeszédben van szó arról, a 6. sortól kezdve, itt taglalja, hogy miért írta ezt a művet és figyelmeztet, hogy sem a hely, sem a személyek nem valódiak.

[link]

8. hexameter: hat verslábból álló verssor (az 5. versláb daktilusz,a 6. spondeusz)

Vissza az elejére:" a dolgok közepébe vág" Itt Csokonai azt feltételezi, hogy mi, akik olvassuk a művét, ismerjük az előzményeket és a szereplőket.

Ennyit sikerült neked összeszednem, remélem, hogy sikerült időben elküldenem. Ha mégis már késő, ne haragudj rám, mert én csak tegnap láttam meg ezt a kérdést.