Egyszerűbb kémiai kísérletekben tudnál segíteni?

2.:

"Az alkálifém sók (és hasonlóan néhány más fém szervetlen sója is, lásd később) elpárologtathatók és elbonthatók a nem világító Bunsen égő lángjával és ezek a sók a fémre jellemző színűre festik a lángot. Ez felhasználható a fém illetve fémion azonosítására.

A fizikai-kémiai folyamat, mely a jellegzetes színt szolgáltatja a következőképpen foglalható össze:

1. a só elpárolog

2. a molekula elbomlik összetevőire

pl. NaCl → Na + Cl

3. a fématom vegyértékelektronjának gerjesztődése termikus ütközések folytán:

Na → Na*

4. a gerjesztett állapot megszűnése fotonemisszióval:

Na* → Na + hν 1s"

"A cink és a sósav reakciója során keletkező hidrogén gáz az oldat apró cseppjeit magával ragadja és a lángba viszi, ahol elpárolognak."

"A cink nagy negatív standard potenciálja következtében (−0,76 V) könnyen oldódik híg sósavban és híg kénsavban hidrogén gáz fejlődése közben:

Zn + 2 H+ → Zn2+ + H2 "

6. A főzőpohárból simán bele lehet önteni a kémcsőbe a sósavat.

A mészkő-sósav mellé még szerintem kellhet a szén-dioxid oldódása vízben. Attól lesz savas a deszt. víz, és azért színeződik el az indikátor.

12. "A vas(III)-klorid, -bromid, -jodid, -nitrát, -szulfát és -klorát vízben jól oldódik."

"A vas(III)-szulfát (Fe2(SO4)3) a vas kénsavval alkotott sója, szulfátja. Benne a vas oxidációs száma +3. Sárgásfehér színű por. Erősen higroszkópos. Vizes oldatban nagy mértékben hidrolizál, a hidrolízis során kolloid vas(III)-hidroxid oldat keletkezik. A képződő oldat barna színű." (Wikipedia)

"A kalcium-karbonát, szulfát, foszfát és oxalát nem oldódik vízben."

"A réz(II)-klorid, -klorát, -bromid, -nitrát és -szulfát oldódik vízben."

"A kristályvízmentes forma vegytisztán fehér por, a technikai tisztaságú a szennyeződéstől függően szürkésfehér, esetleg halványzöld. A vízmentes formák újra kék színűvé válnak a vízfelvétel során.

Vízben jól oldódik, vizes oldata kék színű." (Wikipedia)

Ezeket csak úgy találtam, hátha jól jön:

[link]

[link]

A többiben sajnos nem tudok segíteni, de szét kéne nézni a neten, mert rengeteg videó van fent youtube-on is kémiai kísérletekről, csak inkább angolul érdemes rákeresni.

2.: Valószínűsítem, hogy könnyíti a lángképzést. Ugyanis a Zn HCl-lel H-t képez, ami éghető gáz. Mivel a lángja gyakorlatilag színtelen (alig észrevehető kék), ezért nem fog téves lángfestést generálni. Ha megnézed otthon a gázégő lángját, többször láthatod, hogy egyszer-egyszer narancssárgán lobban fel. Ezt a nátrium okozza. Sajnos olyan erős a lánfestése, hogy a porszem töredéke is igen erősen színesít, így sokszor zavar a lángfestő próbák során (ezért nem tekinthető a laborokban pontos azonosításnak a lángfestéssel kapott eredmény). Lángfestést pedig valamilyen fémsóval szoktak végezni (a legalkalmasabbak a kloridsók [NaCl, KCl, CaCl2, stb.]).

Itt egy reakció játszódik le: 2HCl + Zn -> ZnCl2 + H2. A három fémion más-más színűre festi a lángot. A nátrium narancs, a kálium fakóibolya, a kalcium téglavörösre.

6.: "hogy öntsem rá a sósavat, min keresztül?:)": Van a kémcsöved, beleszóród a CaCO3-mat. Erre ráöntessz 10 cm^3-nyi sósavat (nem kell kimérni, kb-ra elég) a főzőpohárból, majd azután dugaszolod be a kémcső tetejét. Így a keletkező gázok a csövön keresztül tudnak csak távozni.

A lejátszódó reakció: CaCO3 + 2HCl -> CaCl2 + CO2 + H2O

Látható, CO2 keletkezik. Ez valamelyest oldódik a vízben normál légköri nyomáson, ami gyenge savas kémhatást eredményez. CO2 + H2O -> H2CO3 (szénsav). Az indikátor anyagi minőségétől függően a víz színe megváltozik.

11.: NaCl-re ha vizet öntessz nem történik kémiai reakció, simán feloldódik. CaC2 esetében pezsgést fogsz tapasztalni, mert C2H2 (acetilén) képződik, ha a füledhez tartod a lombik száját, hallani is fogod (ne derogáljon, az egyetemi laborokban is ezt csináltuk).

Reakció: CaC2 + 2H2O -> Ca(OH)2 + C2H2

12.: A gipsz képlete CaSO4.2H2O, tehát kristályvizet tartalmaz. Néhány száz fokon hevítve kapjuk az égetett gipszet, ennek a képlete CaSO4.H2O, tehát vizet veszt. Ezt nevezik modellgipsznek, és használják az építőiparban. Ha teljesen dehidratáljuk (elvesszük az összes vizet) akkor igen magas hőmérséklet szükséges hozzá, és CaSO4 (agyonégetett gipsz) keletkezik. Ennek pedig igen kicsi az oldhatósága ("vízben 0,2 g/100 ml [20°C]", [link]

A nátrium-szulfát gond nélkül feloldódik, színtelen oldatot képezve.

A kihevített CuSO4 fehér színű. Ha vizet adsz hozzá hidratálódik, és kék színűvé válik.

Vas(III)-szulfát pedig barnára színezi az oldatot ("Vizes oldatban nagy mértékben hidrolizál, a hidrolízis során kolloid vas(III)-hidroxid oldat keletkezik. A képződő oldat barna színű.", [link]

19.: Nem kell félni a latin szavaktól, azok sem különbek a partynál vagy a lájknál (amit pedig legszívesebben tarkólövés terhe mellett tiltanék be).

Koaguláció - kicsapódás.

Reverzibilis - megfordítható.

Irreverzibilis - nem megfordítható.

A fehérjékkel kapcsolatban (is) használjuk ezeket a kifejezéseket. Ha a proteinek (ez a fehérjék másik neve) könnyűfémsókkal, vagy alkohollal érintkeznek, akkor ún. reverzibilis koaguláció, tehát megfordítható kicsapódás játszódik le. Viszont ha nehézfémsókat adunk hozzájuk vagy erősen melegítjük (44°C-nál nagyobb hőmérséklet), akkor irreverzibilis koaguláció lesz az eredmény.

Ha NaCl-t (könnyűfémsó) vagy tömény alkoholt adsz hozzá akkor kicsapódnak a fehérjék, de ha felhigítod az oldatot a sok vízzel, akkor szépen visszaáll minden az eredeti állapotba. Ez a reverzibilis koaguláció.

Ha CuSO4-et (nehézfémsó) adsz hozzá, akkor higítás hatására sem fog visszaállni az eredeti állapot, mert menthetetlenül sérültek a fehérjék.

Any question?