7. es kémia. Hogy vannak a képletek?

Ezeknél az egyenleteknél az a lényeg, hogy mindkét oldalán ugyanannyi legyen a különböző atomokból. Ezt jelenti végül is a tömegmegmaradás.

Az 1.-nél például jobb oldalon ott van, hogy AlI3-nak kell keletkezni, de a bal oldalon a jódmolekulában csak 2 jódatom van. Akkor valószínűleg több molekula jód kell hozzá (atomonként nem tudod beírni). 2 molekula jóddal meg egy jódatom kimarad, így az sem jó. 3 molekulából már kijön 2-szer is az AlI3 és nincs "maradék". A 2 AlI3 molekulában 2 db Al atom van, tehát a bal oldalra odaírod elé.

A víznél bal oldalon van egy O2 molekulád, egy víz molekula viszont (jobb oldal) csak egy oxigén atomot tartalmaz. Akkor az egy O2 molekuládból 2 db H2O lesz. Ehhez pedig 2 db H2 molekula kell, tehát odaírod bal oldalra.

A "darab molekulák" megfelelnek a mólok számának is, csak így egyszerűbb.

Az alsó indexben levő szám. A gázmolekulák kettesével állnak mindig (O2, ...).

A H2O-nál ha ismered a szerkezetét, akkor tudod, hogy az oxigénatomhoz 2 hidrogén kapcsolódik. Meg az O atom a 6 elektronjához még fel szeretne venni 2-t (nemesgázszerkezete lesz), a H-nek pedig 1 elektronja van, amihez annyira nem ragaszkodik, úgyhogy 2 H-nel kapcsolódva képezik a vizet. Vagy: Az O atom 2- töltésű, a H atom 1+ töltésű. A molekulának kifelé semlegesnek kell lennie, és így jön ki a H2O (bár nem így játszódik le a reakció).

Az alumínium ion 3+ töltésű (az egyenletben semleges fém atom), a I2 molekula 1- töltésű jodid ionokra "esik szét", így az AlI3-hoz, hogy semleges legyen, 3 I és 1 Al kell.

Én is bocs a fogalmazásért, nem tudom, hogy mi van benne a 7.-es tananyagban, de hátha érthető nagyjából.

Ezek a kétatomos molekulák:

H2, N2, O2, F2, Cl2, Br2, I2, At2 (asztácium).

Egyatomosak (de kémiai reakciókban nem vesznek részt a hetedikes tananyag szerint):

He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn