Venturi csöves fizika példában valaki segítene?

Fel kell írni a veszteségmentes Bernoulli-egyenletet.

v(1)^2/2+p(1)/Ró(1)+g*h=v(2)^2/2+p(2)/Ró(1)+g*h

Sebességek és nyomások eltérnek. A sűrűségkülönbséget el szoktuk hanyagolni. H magasságok egyformák, így g*h tagok elhagyhatók.

v(1)^/2+p(1)/Ró=v(2)^2/2+p(2)/Ró. Van 4 ismeretlenünk (gondolom víz van a csőben), és 1 összefüggésünk. Akkor fel kéne írni a kontinuitási tételt.

Ró*v(1)*A(1)=Ró*v(2)*A(2)

v(1)*A(1)=v(2)*A(2)

Ez valóban kevés adat.

Na. Az első válaszoló vagyok. Valóban kevés az adat, de elmondom meddig jutottam, és hogy mennyiben adtál rossz leírást.

A legszembetűnőbb: a manométerben nem lehet higany. Ugyanis 100Hgmm 13332,2368 Pa nyomáskülönbséget jelente, nem ezret. A manométer töltőfolyadékának sűrűsége 1019,368 kg/m^3.

Ezen kívül ezek jöttek még ki:

v(1)^2/2+p(1)/Ró=v(2)^2/2+p(2)/Ró

A cső különböző pontjain található fluidom sűrűségkülönbségét el szoktuk hanyagolni, ezért nem indexeltem azokat.

v(1)=v(2)*(D(2)/D(1))^2, ahol D2 és D1 az adott csőszakasz átmérője.

A Bernoulli-egyenletből és a kontinuitási egyenletből kijön, hogy:

v(2)=(v(1)^2+2000/Ró)^(1/2)

v(1)=(v(2)^2-2000/Ró)^(1/2)

Ezen kívül tudjuk, hogy p(1)=1000+p(2).

Ha meglenne az áramló közeg sűrűsége, már mehetne is tovább a számolás.