Mi az a várkonyi találkozó?

András király megkoronáztatta az 5 éves fiát,Salamont, azt színlelve, hogy az ország békéje miatt teszi ezt. Béla herceg ezen megsértődött, hogy egy gyerek uralkodik felette.Salamon csak akkor maradhat uralmon, ha testvérét, Bélát megöli. Másrészt viszont Béla herceget arról próbálták meggyõzni, hogy az idõ addig alkalmas a királyság megszerzésére, amíg Salamon gyermek, és az apja megtört öregember és beteges.A király és a herceg tehát Várkonyba mentek.Próbára akarta tenni a herceget, és meg akarta kérdezni tõle, hogy a koronát akarja-e vagy a hercegséget. A király odatétette a herceg számára maga elé egy vörös bársonypárnán a koronát és melléje a kardot. Ez utóbbi a hercegség jelképe. Ha a herceg a koronát veszi el akkor a főemberek lefejezték volna a herceget. Mikós ispán ezt a beszélgetést kihallgatta és ezt mondta a hercegnek:„Ha kedves az életed, a kardot válaszd!" Amikor a herceg belépett, látta, hogy a korona a karddal együtt ott fekszik a király elõtt. Csodálkozott. Rögtön azután, hogy leült a király, aki addig feküdt, fölkelt, az ágyára ült és ezt mondta: „Herceg! Én megkoronáztattam a fiamat, de nem hatalomvágyból, hanem az ország békéje érdekében, mert ma harmadnapja errõl tanácskoztam a császárral. De dönts szabadon: ha a királyságot akarod, vedd a koronát, ha a hercegséget, vedd a kardot! Közülük az egyiket engedd át a fiamnak; hanem a korona jog szerint a tiéd.” A herceg rögtön megértette Miklós ispán szavait, és így szólt: „Legyen a korona a fiadé, akit fölkentek, és add nekem a hercegsé-get!" Erre megfogta a kardot. Erre a király a lábai elé borult, ami ritkán szokott megtörénni. Azt hitte ugyanis, hogy ugyanolyan együgyûségbõl adta neki a koronát, ahogyan Levente adta õneki. Csakhogy a herceg félelembõl tett így.