Hogy lehetne leírni, s mit? A feladat egy A5-ös oldalra írni az 1791-es alkotmányról.

kössz, a hü"e válszt, szerinted erre nem gondoltam? már több mint 2 tucat oldalt végig néztem, + még a könyvet is átrágtam az infókért, egy A4 es oldal össze is jött, de az hiába van meg az A5ös lap mégis még hiányzik belőle a fele rendszer:

Az 1791-es alkotmány

Ez volt az első írott alkotmány Franciaországban. Maga az alkotmány két részből állt: az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából és a tulajdonképpeni alkotmányból. A nyilatkozatot nem lehetett magváltoztatni, de számos ponton ki kellett egészíteni. A korábbi elvek (pl.: szabad vallásgyakorlás, vagy a magántulajdon szentsége) mellett új jogokat is érvényre jutattak, mint a helyváltoztatás szabadsága, a gyülekezési és petíciós jog, a közsegélyyhez és a közoktatáshoz való jog. De az alkotmány lényegében csak a hűbéresség, rendi jogok, kiváltságok, címek és rangok, valamint hivatások és mesterségek szervezeteinek megszüntetésére volt hivatott. Az alkotmány kimondta, hogy az államfői hatalom a nemzeté, amelyet csak képviselők útján gyakorolhat.

A hatalmi ágak jogainak és helyzetének felvázolásakor az egykamarás nemzetgyűlésből indultak ki, melynek megbízatása mindössze két évre szól. A királyt számos korábbi jogától megfosztották, pl. nem rendelkezett a továbbiakban a feloszlatás és az elnapolás jogával, ügyrendi kérdésekben is a nemzetgyűlés volt jogosult dönteni, korábbi törvénykezdeményezési jogától is megfosztották, és javaslatot sem tehet a költségvetésre. Mindezekért csak ún. szuszpenzív vétójoggal „kárpótolták”, vagyis jogában állt legfeljebb két törvényhozási ciklusra (összesen négy évre) elodázni a nemzetgyűlési döntések törvényerőre emelését. De ez a vétójog nem terjedhetett ki pénzügyi, alkotmányjogi kérdésekre és a miniszterek felelősségre vonásával kapcsolatos határozatokra.

A végrehajtó hatalom élén a király állt, aki az alkotmány értelmében a primogenitúra elvei alapján örökíthette trónját. Királlyá azonban csak akkor koronázhatják, ha esküt tesz a francia alkotmányra. Mint az állam első közigazgatási tisztviselője évi tiszteletdíjban részesül. Felelősségre csak kivételes esetekben vonható – például ha a hadsereg élén a nemzet ellen vonul, ha nem tesz esküt, illetve ha azt visszavonja, ha engedély nélkül elhagyja az országot, vagy ha a nemzetgyűlés felszólítása ellenére sem tér vissza −, ilyen esetekben a nemzetgyűlés megfoszthatja a királyt a trónjától. Alapvetően azonban a király személye szent és sérthetetlen. A király nevezi ki a hat minisztert (belügy, külügy, hadügy, igazságügy, tengerészeti és adóügyek), valamint a polgári és katonai főtisztviselőket, de ezek egyike sem kerülhet ki a nemzetgyűlés tagjai közül. A királyi rendeleteket az alkotmány miniszteri ellenjegyzéshez köti, ám ebben az esetben már az adott miniszter válik a rendelkezésért felelőssé.

SZÓVAL TOVÁBBI SEGÍTSÉGET VÁROK A RÖVIDÍTÉSRE és a további részeit a rendszernek (pl a szavazókról)