Történelem indoklás részében esetleg tudnátok segíteni? Fráter György B Bocskai István D Bethlen Gábor A Zrínyi Miklós C Thököly Imre E Apafi Mihály F

Rendelje a török kérdéssel foglalkozó, forrásrészleteket a hozzájuk köthető politikusokhoz. Választását indokolja a füzetében.

A) […] őket [9254 hajdút] egyenként és összességükben a paraszti és nem nemesi állapotból kegyelmesen kiemeljük, és elrendeljük, hogy […] a mi Magyar- és Erdélyországunk igazi nemesei sorába és számába számlálják és beírják […].

B) Sokat bujdosott emberek vagyunk, én Törökországra soha többször nem megyek, inkább akarok meghalnom hazámban.

C) Ez az erdélyi fejedelem […] elhiggye felőle kegyelmed, hogy ha előremehet dolgában, hitemre mondom, rabbá teszi az embereket […] összeadván a pogánysággal magát, az szent egyház helyett az Machiavellus scholájába [iskolájába] viszen bennünket, s végre [végül] megtagadtatja az istent az emberekkel.

(Esterházy Miklós nádor leveléből)

D) Ezért, amint akarta kegyelmed tőllönk kérdezni: mi lött légyen ennek az indulatnak főbb oka? ha religió-é [vallás-e], pénz-é, jószág-é? Egy szóval felelünk kegyelmednek. Magunk és az egész magyar nemzetségnek életének és az mellett religiójának, szabadságának és javainak megtartása; mert mi is, mint egy ember, hütünket meg tudjuk böcsülni, soha az defectióra [elpártolásra] okot sem adtunk volna: de erővel, az ő Felsége [II. Rudolf ] álgyuival és éles kardjával kergettenek el az ő Felsége hűsége mellől; […].

E) Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nekik [a Magyar Királyság rendjeinek] is oltalmukra, javukra lészen.

F) Mi Ferdinánd kedvéért az méltóságos magyar nemzetet semmiképpen meg nem vetjük […]. Ha pedig magatoknak királyt akartok választani, aminthogy szükséges is, az az tennen magatok ti szabadságtok törvénye és rendtartása szerint, válasszatok olyat, ki nektek igazsággal és az mi fényes portánkhoz igaz jóakarattal legyen, és mi azzal a szent békességet megtartjuk, és Magyarországot az ő királyságával együtt erős becsületben tartjuk.

(IV. Murád oszmán szultán levele a besztercei országgyűléshez)

G) Az békesség dolgáról való tractatusban [tárgyalásban] is az két császár között az mi fölmenetelünk nélkül elégséges módot nem látunk, melyet minthogy mindenik felé megígértönk, hogy szüvünk szerént munkálkodunk benne, hogy véghez menjen, szónknak igazat akarunk tenni. […] minden rendeknek fölmenetelünket megírtuk, és mellénk mindeneket az szavára hivattunk. Sőt immár azt mind a két császárnak megírtuk ahhoz képöst, és megírtuk, azmint kegyelmetek szorgalmazott bennünket.