Középszintű matekérettséginél valószínűségszámítás?

Számomra is ez okozza a legnagyobb nehézséget.

Két fő képlet van, a binomiális eloszlás meg a klasszikus valószínűségszámítás. Ezen kívül a kedvező és összes esetek számát sem mindig könnyű megállapítani, ahhoz vannak a kombinatoriai módszerek: permutáció, variáció, kombináció. Az első rész 2 pontos feladatainál egyébként a józan ész is elég.

De az összetettebb feladatoknál elég nehéz eldönteni, hogy most melyiket is kell használni. Gyakorlás-gyakorlás.

A képlet az egy dolog, de pont a kombinatorikai és valószínűség-számítási feladatoknál azok önmagukban kevesek. Kell az életre egyfajta rálátás, hogy tudd, mikor mi a kedvező és mi az összes.

A hipergeometrikus és a binomiális eloszlás ritka, nem erre érdemes ráfeküdni. Tapasztalatból mondom - inkább szövegértelmezés...

Pont, hogy a visszatevés nélküli és a visszatevéses valség az, amelyek közül valamelyik (vagy akár mindkettő) benne van a közép érettségiben - én azzal kezdeném, hogyan néznek ki az ugyanolyan típusú feladatok.

A visszatevés nélkülinél tudod, hogy hány elem van, mennyit választunk ki mennyiből. És - ahogy a nevében is benne van - nem tesszük vissza az elemeket. Itt mindig a kombinációt fogod használni.

A visszatevéses (binomiális eloszlás) modellt sokkal egyszerűbb megismerni, mert az esetek legnagyobb részében meg van adva egy valószínűség (százalékban, vagy tizedestörtben), illetve csak itt szerepel a szövegben az 'átlagosan' szó. Vagy konkrétan leírja, hogy visszatevéssel történik a mintavétel.

Amire nehezebben lehet készülni, azok a klasszikus, kedvező/összes feladatok, amelyek összetettebbek, ott bizony a kombinatorikát kell elővenni (néhány számelméleti feladattól eltekintve). Megismerni is meg lehet őket, ott a sok pont mellett a sorbarendezésekről van szó.