Elmagyaráznátok ezt németből? :S

Nem igazán fogtam fel, hogy mit nem értesz rajta, de egy mondatot jegyezz meg, talán ez segít ^^" :

"Hová+AKKasztjuk a HOL+DAT?"

Tehát, ha azt fejezzük ki, hogy valamit valahová rakunk, akkor akkusativot (tárgyas ragozást) használunk, ha pedig egy dolog van valahol, akkor dativot (részes esetet).

A nominativ alany eset, ott nem változik a névelő.

Wo+Dativ Wohin+Akkustaiv

Rövid kérdőszó - rövid eset

hosszú kérdőszó - hosszú eset

Előre szólok hosszú.(és még akkor kezdtem el írni, amikor még nem volt válasz (nem, nem három napja folyamatosan, csak 1. nem gépezhetek annyit egyszerre,2. nincs annyi időm egyszerre,3. akadozik a net,igaz wordben csináltam nagyrészt,de mire fel tudom tölteni nem tudom mikor lesz),szóval vannak benne olyan dolgok amit lehet hogy a többiek már írtak)

Tehát, igen a Nominativ az alanyeset, az alapeset. Ebben a névelők:

Hímnem: der

Nőnem: die

Semlegesnem: das

Többes szám: die

Pl.: Der Schrank

Die Oma

Das Kind

Die Katzen

Aztán az Akkusativ az a tárgyeset.

Mint például a magyarban is van: A szekrényT, a nagymamáT, a gyerekET, a macskákAT.

Ekkor a névelőt Akkusativba teszed:

Der Schrank -> DEN Schrank

Die Oma (Großmutter) -> DIE Oma

Das Kind -> DAS Kind

Die Katzen -> DIE Katzen

Akkusativban mint láthatod, csak a hímnem változik, de (fordításban pl.)a szövegkörnyezetből ki tudod találni,hogy pl. a das Nominativban vagy Akkusativban van.

Ezután következik a Dativ. Ez a "-nak,-nek"eset, azaz a részes eset(vkinek a RÉSZÉRE) . A magyarban a Dativ: a szekrényNEK,a nagyiNAK,a gyerekNEK,a macskákNAK.

Ekkor a névelőt Dativba teszed:

DEM Schrank

DER Oma

DEM Kind

DEN Katzen(itt a +n nem látszik mert a macska többes száma már alapból -n-re végződik, és ekkor nem írsz utána még egyet.De pl. Der Hund -> Die Hunde ->DEN HundeN)

Ezeken kívül van még egy eset a Genitiv,azt majd később tanuljátok.

Na és ezután jönnek az elöljárószók. Ezeket azért hívják elöljárószóknak, mert a főnevek előtt állnak. Ilyen pl.: az in, an, auf, von, zu, mit, gegen, durch, für...stb. Többféle is van belőlük: olyan, ami mellet többféle eset is lehet(in, an, auf),és olyan, ami mellett mindig ugyanaz az eset áll(von, zu, mit, gegen, durch). Ez utóbbiaknál könnyű eldöntened mit használj mindig ugyanaz, csak meg kell tanulni.

Pl.:a durch mindig akkusativot vonz:

Der Schrank->Durch DEN Schrank(a szekrényen keresztül)

Die Oma -> Durch DIE Oma(a nagyin keresztül)

Das Kind -> Durch DAS Kind(a gyereken keresztül)

Die Hunde -> Durch DIE Hunde(a kutyán keresztül)

a von, a zu, és a mit mindig Dativot vonz:

Der Schrank -> Von DEM Schrank(a szekrénytől)

Die Oma -> Von DER Oma(a nagyitól)

Das Kind -> Von DEM Kind(a gyerektől)

Die Hunde -> Von DEN HundeN(a kutyáktól)

És aztán vannak olyan elöljárószók amiknek kétféle vonzatuk is lehet,de egy kicsit más a jelentése a másik vonzattal:

in+Akk.:-ba,-be

in+Dat.:-baN,-beN

auf+Akk.:-ra,-re

auf+Dat.:-on,-en,-ön

stb.(összesen 9 ilyen van, nemtudom tanultátok-e őket)

Ekkor te is megfigyelheted,hogy milyen kérdésre válaszol,ha Akkusativval,és ha Dativval áll:

(néhány példa egyelőre,hogy megértsd magyarul:)

in+Akk.:(-ba,-be)pl.:szekrénybe -> ez a HOVÁ kérdésre válaszol(HOVÁ?a szekrénybe)

in+Dat.:(ban,ben)pl.:szekrényben -> ez a HOL kérdésre válaszol(HOL?a szekrényben)

auf+Akk.:(-ra,-re)pl.:a szekrényre -> HOVÁ kérdésre válaszol(HOVÁ?a szekrényre)

auf+Dat.:(-on,-en ,-ön)pl.:a szekrényen -> HOL kérdésre válaszol(HOL?a szekrényen)

és így tovább minden kétvonzatos elöljárószónál.

Ennek a megjegyzését könnyíti meg a hová ak(k)asszam a holdat kérdés amely rejtve tartalmazza az elöljárószók vonzatainak használatának szabályát:HOVÁ(->)AKK(usativ)asszam a HOL(->)DAT(iv)?

Tehát hová? kérdésre válaszol->akkusativba teszed ha pedig hol?-ra akkor dativba:

Pl.:

A szekrénybe.

Milyen kérdésre válaszol? hová? a szekrénybe

Tehát(HOVÁ AK(K)asszam a holdat?)akkusativba kell tenni.

Tehát Der Schrank(a szekrény) -> akkusativban a der DEN-re változik,tehát

IN DEN Schrank

A szekrényben

Milyen kérdésre válaszol? hol? a szekrényben

Tehát(Hová akasszam aHOL-DAT?)dativba kell tenni.

Tehát Der Schrank->(dativban der->dem) IN DEM Schrank

Ugyanez a többi nemnél is:

Nőnem:

a nagyira -> hová? -> akkusativ -> die akkusativban die marad ->AUF DIE Oma

a nagyin -> hol? -> dativ -> die dativban der –re változik ->AUF DER Oma

Semlegesnem:

a gyerekre -> hová? -> akkusativ -> das akkusativban das marad ->AUF DAS Kind

a gyereken-> hol? -> dativ -> das dativban dem–re változik ->AUF DEM Kind

Többesszám:

a kutyára -> hová? -> akkusativ -> a többesszámú die akkusativban die marad -> AUF DIE Hunde

a kutyán -> hol? -> dativ ->a többes die dativban den+n –re változik ->AUF DEN HundeN

Tehát fordításkor (magyar -> német), mindig először megnézed milyen kérdésre válaszol, utána hogy ahhoz milyen vonzat tartozik, majd, hogy az adott névelő mi lesz az adott esetben.

Németről magyarra fordításban pedig sok esetben csak a szövegkörnyezetből találhatod ki pontosan milyen esetben van.

[Ezenkívül van még az összevonás, de ezt neked valószínűleg még nem kell tudnod. Csak azért írom le, mert fordításban (németről magyarra) valószínűleg így van (ha nem akarod, nem kell megtanulnod, főleg ha a simát sem érted). Szóval, a német szeret rövidíteni. Neki már az is túl hosszú hogy pl.in dem ezért a névelőt sokszor összevonja az elöljárószóval: in dem -> im. Fontos hogy tudd, hogy ebben az alakban MÁR BENNE VAN A NÉVELŐ. Azt ajánlom, ezt csak akkor használd, ha a másik már nagyon megy]

Remélem már érted, és bocsi hogy ilyen hosszú lett.

Bocsi,hogy elkéstem.:(

Majd kijavítod...Hányas lett?

De legalább érted.