Mit kell tudni az ősbaktériumokról?

Jó régen tanultam biológiát, de arra emlékszem, hogy ezek az ősbaktériumok, vagy más néven archeabaktériumok voltak a Föld első életformái.

Később ezekből fejlődtek ki a magasabb szerveződési szintek.

Magyarán minden ma élő élőlénynek a DNS-e hordoz olyan genetikai információkat, amelyek az ősbaktériumokban is benne voltak.

De majd biztos jön valaki, akinek frissebb a tudása és részletesebben leírja.

Google a barátod, amire emlékszem még suliból hogy alapvetően 2 tipusuak: ostorfarkuak, papucsállatkák.

Elöbbi tud fotoszintetizálni, utóbbi nem.

Hát azt, hogy ti pontosan miből írtok dolgozatot (mit vár el a tanár), neked kéne jobban tudni. Mindenesetre én tankönyvből próblkoznék. Például ebben a könyvben a 161. oldalon kezdődik a róluk szóló rész.

[link]

Amúgy nyilván kismillió dolgot el lehet róluk mondani, de feltételezem, középiskolai dolgozatról van szó, ott a nagy része nem kell. Leginkább azt kell tudni róluk, hogy sok fajuk extremofil (az extrém körülményeket kedveli, pl. nagyon magas hőmérséklet, magas sókoncentráció, extrém pH), illetve hogy vannak közttük metánképző (metanogén) fajok. De ezek szépen le vannak írva a fenti könyvben.

#1

"Jó régen tanultam biológiát, de arra emlékszem, hogy ezek az ősbaktériumok, vagy más néven archeabaktériumok voltak a Föld első életformái."

Hát ez így egyáltalán nem biztos. A baktériumok és ősbaktériumok azonos szintű rendszertani csoportot alkotnak. A jelenlegi ősbaktériumok mögött ugyanolyan hosszú evolúciós út áll, mint az összes többi jelenleg élő fej mögött. Hogy az élővilág közös őse milyen volt, arról keveset tudunk. Lehet, hogy a jelenlegi ősbaktériumokra hasonlítottak (az etrém körülmények miatt például), de nincs semmi bizonyíték erre.

[link]

(Egyébként a szaknyelvben csak Archaeának hívják őket, hogy elkülönítsék a baktáriumoktól.)

#2

Ezek nem ősbaktériumok, azokhoz kb. semmi közük.

#2

#4

De, most már van a középiskolás tantervben anyagrész szentelve az ősbaktériumoknak (igaz, nem sok).

Oké, igazad van, közük van egymáshoz. Mondjuk akkor nem értem, miért nem az afrikai elefántról, vagy a mammutfenyőről írtál, azoknak is ugynannyi közük van az Archaeákhoz, mint amiket te írtál.

(És ha belemegyünk a precíz részletekbe: az ostorfarkúak ízeltábú állatok, azok nem biztos, hogy tudnak fotoszintetizálni...)

Maradjunk annyiban hogy biztosan nem csak az archaeákról irat dogát, mint mondottam alsóbb szinten nem releváns(max megemlitík pár mondatban.) És erre írtam én hogy a kérdező valószínűleg félre irta és az eukariotákra gondolt ami sokkal lényegesebb és terjedelmesebb anyag alsóbb szinten.

Ui: feltételeztem hogy tudod miről beszélek, de ezek szerint kicsit sem. Ha utánanéznél a zöld szemes ostorosnak (euglea nemzetség) leszűrhetnéd a konzekvenciát lévén hogy ez az egyetlen eukariota ostoros amely képes fotoszintetizálni (is) .

#6

Mindig is szerettem azokat, akik nem akik nem a kérdésre válaszoltak, hanem valami tök másra, mondván, hogy a kérdező biztos nem erre gondolt...

"Ha utánanéznél a zöld szemes ostorosnak (euglea nemzetség) leszűrhetnéd a konzekvenciát lévén hogy ez az egyetlen eukariota ostoros amely képes fotoszintetizálni (is) ."

Hát ez sajnos annyira nem igaz. ¯\_(ツ)_/¯

[link]

[link]

"közül még mindig az euglena a legősibb "

Nem az Euglena a legősibb. Az Euglena színtestje másodlagos endoszimbiózissal jött létre egy ősi zöldmoszat sejtből.

[link]

"mint a nővények közös (feltételezett) ősét"

Nagyon remélem, hogy nem, mert még véletlenül sem az (ez már jó ideje meghaladott).

Amúgy nem baj, ha nem értesz a biológiához, csak akkor miért próbálsz úgy tenni, mint ha értenél hozzá?

Amugy nem baj ha állítasz valamit,csak máskor probáld alátámasztani mert igy csak gyerekded rizsa marad.

Másodrészt TÉNY hogy a zöldszemes ostoros őse ami nagyságrendileg ugyanígy nézett ki mint ma, a legősibb beazonositható, fotoszintetizáló,eukarióta fajnak tartják. Ezt az "ősi zöldmoszat sejtet" inkább nem is kommentálnám...