Fizika *SÜRGŐS* (nem bonyolult? )

I = m * v, de m nem ismert. Ismert viszont a térfogat, és ha kicsit kutakodunk, a sűrűséget is megtaláljuk. Ebből viszont ki lehet számolni a tömeget.

ρ = m / V, tehát m = ρ * V = 7,874 g/cm³ * 50 cm³ = 393,7 g = 0,3937 kg

I = m * v = 0,3937 kg * 3 m/s = 1,181 kgm/s

1.)

A lendület szinonimái: impulzus, mozgásmennyiség

jele: p

(latinul "momentum", tehát a jele nem a latin szóból származik)

A képlet, amivel kiszámoljuk: p = m * v

Ahol

m: az adott test tömege (kg)

v: az adott test sebessége (m/s)

Ebből következik, hogy az "p" mértékegysége: (kg*m)/s , vagy: N/s

(Igen, a "kg*m" kifejezést "N"-nek (newton-nak) is írhatjuk.)

Mivel az iránya függ a sebességtől (ami ugyebár vektormennyiség), ezért a lendület is vektormennyiség. Tehát nagysága és iránya is van.

2.)

"50 cm^3 vasgolyónak a sebessége 3 m/s. Mekkora a lendülete?"

Az adatok:

v = 3 m/s

V(golyó) = 50 cm^3 = 0,05 dm^3 = 0,00005 m^3 = 5 * 10^-5 m^3

ρ(golyó) = ? (na, ez a sűrűség, ennek utána kell utána nézni, különben nem fogjuk tudni a golyó tömegét)

m = V * ρ

p = ?

3.)

ρ(vas) = 7,87 kg/dm^3

Inkább így írom:

ρ(Fe) = 7,87 kg/dm^3 = 7870 kg/m^3

De írhatnám azt is, hogy ρ(golyó), a lényeg, hogy tudjuk, hogy a sűrűség mihez tartozik.

Mivel a golyó vasból van, ezért értelemszerűen, ha a vas sűrűségét tudjuk, akkor tudjuk a golyó sűrűségét is. Hiszen tulajdonképpen vasról van szó, csak ebben a feladatban golyó formában.

4.)

m = V * ρ = V(golyó) * ρ(golyó) = 0,00005 * 7870 = 0,3935 kg

p = m * v = 0,3935 * 3 = 1,1805 kg*m/s

De ha egybevonjuk a képletet:

p = m * v = (V * ρ) * v = V * ρ * v = 0,00005 * 7870 * 3 = 1,1805 kg*m/s

5.)

Átváltásnál fontos:

"7,87 kg/dm^3" miért egyenlő "7870 kg/m^3"-rel?

Miért nem mondjuk 0,00787 kg/m^3-rel egyenlő? Miért szorozni kellett átváltásnál, és miért nem osztani?

Ez egyértelmű:

1 m^3 = 1000 dm^3 = 1 000 000 cm^3 = stb.

1 kg/m^3 = 1 kg/(1000 dm^3) = 1/1000 kg/dm^3 = 0,001 kg/dm^3

Vagyis: 0,001 kg/dm^3 = 1 kg/m^3

Tehát, ha a nevezőben van a mértékegység, amit átváltunk egy kisebbre (pl. m-t dm-re), akkor az egész érték, aminek a nevezőjében méter áll, csökkenni fog. Ha nagyobbra váltanánk, pl. m-ről km-re, akkor pedig nőne.

De ha a számlálóban van a mértékegység, amit átváltunk kisebbre (pl. m-t dm-re), akkor az egész érték, aminek a számlálójában méter áll, nőni fog. Ha nagyobbra váltanánk, pl. m-ről km-re, akkor pedig csökkenne.

(És a csökkenés vagy növekedés nyilván annyiad rendű, ahányadik hatványon van az adott mértékegység.)