Phd-val kapcsolatban mit gondoltok erről? Javaslatok?
Most még nem döntöttem el teljesen, hogy szeretnék-e phd-ra menni (vagyis hát szerintem igen de hát sose tudni nem lesz-e valami ami miatt mégse jön össze vagy meggondolom magam).
Most szeptembertől kezdeném a mesterképzést, ha felvennének. Most fontolgatom de mikor kellene véglegesen eldönteni hogy akarok-e phdra menni vagy sem? Mesterképzés első vagy második évében? (Összesen 2 év)
Ha például más jellegű munkát még nem végeztem (még diákmunkán sem voltam), csak különórát adtam egy ideig, akkor próbáljak ki mindenképp mást is előtte? Hogy lássam, hogy egy "hagyományos" munka jobb nekem vagy a PhD. Mesterképzés alatt kellene gyakornoknak mennem valahova, szóval ezt nem tudnám kikerülni. De mondjuk azon kívül menjek el mindenképp valahova?
És ha oda kerülnék, hogy tudom már hogy PhD-t szeretnék, akkor mikor érdemes ezzel megkeresni egy témavezetőt? Például a 2 éves mesterképzés második évében már szeptemberben vagy elég márciusban? Vagy már első évben ezt be kellene jelentenem, hogy ilyesmit fontolgatok?
Már előfordult, hogy egy tanár javasolta nekem az ilyesmit, utalgatott rá, hogy reméli egyszer én is ilyenbe kezdek de én nem mondtam senkinek a véleményem, mert még nem is akartam/akarom tutira eldönteni.
Esetleg van itt olyan akinek PhD-n két témavezetője is van? Például azért mert kicsit interdiszciplináris a témája? Ha két külön tanszékről szeretnék esetleg témavezetőt, akkor nekik mennyire kell ismerniük egymást meg kapcsolatba lenniük? Ez most még csak egy feltevés.
válasza:Ha megteheted, menj phd-ra. A phd korunk egyetemi diplomája. Tíz év múlva kb annyi phd-s lesz, mint ahány egyetemi diplomás apámék korában. Ezzel azt akarom mondani, hogy a phd NEM a tudományos kutatás előszobája ma már (bár az is), hanem egyfajta továbbképzés. Hasznod lesz belőle a karrieredben később.
Indulj el OTDK-n, és válaszd azt a témavezetőt, akit a doktorira is szeretnél majd. Jó esetben a doktori nem a levegőből esik le, hanem korábbi kutatásokból növi ki magát.
Nem jó ötlet 2 témavezetőt választani. Egyet válassz, de az legyen a legjobb. Nem feltétlenül a szakmában, inkább a témavezetésben. Olyat válassz, aki foglalkozik veled rendesen, tol előre.
válasza: válasza:Azért nehogy azt higgyétek, hogy a PhD olyan mint egy egyetem amit csak elvégzel. Egyáltalán nem áll egyenes arányban a befektetett energia és haszon.
Szó szerint brutális nagy szopás az egész, tele végtelen sok kiszámíthatatlan faktorral.
Ezerszer többet ér 5 év szakmai tapasztalat egy cégnél. Mert az számít. Senkit nem érdekelnek a végzettségek, csak a szakmai tapasztalat és hogy mit tettél le az asztalra.
A PhD képzés nagy problémája, hogy nagyrészt elvolt, nehezen alkalmazható tudást ad. Egyáltalán nem készít fel valódi munkára. Ráadásul nagyrészt kihasználnak a francba a vezető kutatók, professzorok... lényegében 4-5-6 évig ingyenrabszolga leszel, más szekerét tolva. Ráadásul éhbérért!
És ha nem úgy alakul a kutatás, nem tudsz publikálni, nem adnak rá pályázatot, megelőznek... sec pec alatt a semmibe vész több év munkád.
Ez olyan mértékű áldozat, hogy senkinek nem javasolnák csak úgy.
Csak és kizárólag, ha kutatni akarsz, ez a szenvedélyed. Ez éltet.
Semmilyen más formában nem éri meg a PhD, csak kihullik a hajad meg pánikbeteg leszel tőle.
válasza:*bocs a hibákért, telefonról írtwm.
Meg nyilván ezer féle PhD létezik, és biztos vannak olyanok akik presztízsből jelentkeznek, vagy mert nem találnak munkát és lébecolnának 4 évig állami pénzen. Bár ezek kb be lesznek darálva nemsokára. Csak akkor működik ez ha kifizeted a több százezres tandíjat... bizonyos, hogy minimális ösztöndíjas hely lesz. Műszaki, orvosi, term.tud PhD-ből van sok hely, viszont azok brutálisan nehezek.
Tényleg csak akkor ajánlom, ha ez valakinek a szenvedélye.
Amúgy nagyságrendekkel többet ér 5 év szakmai, ipari, stb tapasztalat álláskeresésnél. +3-400ezer nettót is akár...
Azért gondolkodok PhD-n, mert ez érdekel. Mert úgy érzem, hogy ez nekem való lenne, hogy lenne olyan téma, amivel nem unottan foglalkoznék hanem szívesen tenném.
Persze vállalhatnék más munkát is, illetve nem is biztos, hogy ennek a lehetőségét kizárnám de az érdeklődés vezérel elsősorban.
válasza:3-as:
PhD-t legtöbben levelezőn végzik ma már nem nappalin, már akik előrelépés miatt vagy karrier lehetőség miatt (ezért írtam azt, amit). Van munkád, közben kutatsz, tanítani is tudsz, jársz konferenciákra stb., így szerzel munkatapasztalatot, másrészről tudományos közegben is mozogsz, ami növeli az elhelyezkedési lehetőséget, nyilván húzósabb kivitelezni, de sokan így csinálják. Az meg egy plusz dolog, hogy a munkatapasztalatodból építkezni tudsz a tudományos tevékenységed során is.
Nekem nappali PhD-ra csak olyan ismerőseim mentek, akik nem akartak a munkaerő-piacra kimenni, mivel a végzettségükkel nem akartak/tudtak elhelyezkedni, így maradtak PhD-t csinálni nettó 140-es bérért és elvegetálnak az egyetemen, mert jó lesz ez nekik, de más munkájuk nincs mellette. Belőlük lesznek az oktatók, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy hogyan működik a munkaerő-piac azzal a végzettséggel, illetve tudással amit ők adnak át a hallgatóknak (0 munkatapasztalatuk van). Na ezért tart ott a felsőoktatás színvonala ahol.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat de megkérnék mindenkit, hogy ne offoljatok. Inkább a konkrét kérdésemre válaszoljon, aki tud.
Az offolás nekem nem nagyon segít. Ráadásul én tényleg nem azért maradnék a PhD-n (ha tényleg maradnék de amúgy szeretnék) mert semmi más lehetőség nem lenne meg mert lusta vagyok mást kipróbálni vagy elkezdeni, hanem mert úgy érzem, hogy ez illik hozzám, érdekel és inkább mesterképzés után kezdem el mint majd 30 évesen vagy 40 évesen.
Köszönöm azoknak, akik elolvassák a kérdésem, de ha lehet, ne nagyon mélyedjünk bele a témába.
válasza:Mondjuk arról a PhD képzésről meg is van a véleményem, ami mellett lehet komolyan dolgozni. Kb annyit is ér valószínűleg.
Ahhoz, hogy egy *komoly* doktori fokozatot megszerezz, 4-5-6 év kemény belefektetett munkára lesz szükség, méghozzá heti 160-180 óra munkával. A tárgyak meg a tanítás csak sokadrendű, ahogy több angolszász rendszer esetén is. Ez már kutatói munka. Egy főállás.
Természetesen ez is abszolút a témától függ. Létezik rengeteg kamu PhD téma is, amivel nagyszerűen el lehet tölteni pár évet munka mellett, levelezőn. Hatalmas különbségek vannak a publikációs követelményben is.
Míg adott doktori iskolákban, főleg természettudományban, néha irreális számokkal találkozni, amit örülsz ha 5-6 év alatt tudsz teljesíteni egyetlen elsőszerzős cikkel... mert egy téma kb annyi idő. Addig más területeken nevetségesen nulla a követelmény, szinte bárhová publikálhatsz, és egyedül is könnyedén összelapátolsz egy összefoglalót és levelezőn már meg is van.
Szóval tényleg vannak olyan doktori iskolák, amiket könnyedén lehet teljesíteni munka mellett is, egy könnyed olvasgatós témával.
Ebben igazat adok bárkinek... ilyen szempontból ajánlott is.
Ehhez persze tudni kell milyen terület. Mert óriási különbségek vannak! Konkrétumok nélkül nem lehet érdemben beszélni a témáról. Előbb tisztázzuk milyen tudományterület, melyik DI.
válasza:"PhD-t legtöbben levelezőn végzik ma már nem nappalin"
Egyébként ezért is fontos tisztázni milyen terület... mert ez kb az elméleti területeket fedi le.
Azért megnézném kik végeznek levelezőn ipari munka mellett kísérletes PhD-t :)
Akiknek meg már összeállt az anyag a kutatásból, az egyéni fokozatszerzéssel teljesítve a publikációs követelményeket szerezhet fokozatot... de az meg nem levelező.
válasza:Amúgy a kérdésre válaszolva.
Akkor kell eldöntened bármit, ha elvégzed a mesterképzést 2 év múlva, elindítod a felvételi eljárást és felvesznek.
Mivel nem írtad milyen terület így csak általánosságban mondom, hogy keresgélj témákat önállóan ami érdekel, majd rögtön az elején keress meg releváns professzorokat a témában, hogy szeretnél TDK-zni és csatlakozni a kutatásához, vagy van valami saját érdeklődési köröd, és írjanak ki majd rá témát.
Ez legritkább esetben működik úgy, hogy MSc/MA végén beesel, hogy Te PhD-zni szeretnél. Először tapasztald meg milyen az önálló kutatói munka, aztán gondolkodj ezen a pályán. Felesleges ezt eldönteni most.
Ráérsz két év múlva... addig meg sok dolog változhat, ismerve a labilis politikai helyzetet, lehet szakok és doktori iskolák fognak eltűnni, vagy a pályázatok és ösztöndíjas helyek száma lesz beszántva, ezzel ellehetetlenítve a kutatást. Valószínűleg a bölcsésztudományokat jobban érinti majd, pl társadalomtudomány... szóval erre jobb felkészülni, és külföld felé orientálódni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!