A büfészakos emberek miért vannak annyira elszállva maguktól?

Én egy "büfészakra" járok..ANDRAGÓGIA.Nem vagyok elszállva magamtól.Tudok különbséget tenni az én tanulmányaim, és mondjuk egy orvos,mérnök vagy vegyész erőfeszítései közt.

De azért néha én is fáradt vagyok, nekünk is lehet nehéz napunk,hetünk..húzósabb vizsgáink..stb...

Én azok közé tartozom,akik becsületesen végigcsinálták a 3 évet.Most fogok államvizsgázni.Minden órára tisztességesenbejártam.A legtöbb félévben reggel 8/9-től-du.4ig 5ig,de volt hogy fél 7ig bent voltam a suliban...(tudom olyan is van,aki este 10ig ül órán).Elismerem sokan közülünk nem valók fősulira,lógnak,ahol tudnak..

Nálunk spec.elég sok a zh,referátum,beadandó..pl.Több mint egy bizonyos mérnök ismerősömnél...Persze erre lehet mondani h.nem a mennyiség számít..Ezen nem is akarok vitatkozni..Úgyse lehet senkit, arról meggyőzni h.igenis kell itt is dolgozni a jó jegyért.

Nem panaszakodom,nem szenvedek látványosan,h.jajj de nehéz az életem..De azokat az embereket nem szívlelem,akik abszolút információhiányban szenvednek a szakomat illetően,mégis bántanak,már akkor amikor kiderül hova járok.Mára ezt is megszoktam, tudom kezelni a dolgot..

Az én lelkiismeretem tiszta,államis vagyok,és becsülettel csinálom azt,amibe belefogtam.Innentől kezdve nem érdekel mások véleménye.

Egyébként meg őszinte tiszteletem minden orvosnak,mérnöknek,vegyésznek...:)

Sztem elférünk egymás mellett.

13:46 vagyok

:D

szeretek kivétel lenni:DD

Figyelj, én pl. nyelvészetet tanulok, és igen, szoktam panaszkodni. Sosem állítottam, hogy van nehézségben olyan nehéz, mint pl. egy orvosi kar, de általában az emberek nem is így panaszodnak. Például, ha levágják a jobb lábam, minden panaszkodás előtt nézzek körbe, hogy nincs-e ott olyan, akinek mindkettőt levágták? Értem, mit mondasz, de a tanárod sem mondja, hogy "jaj, ezek a hallgatók panaszkodnak a ZH miatt, miközben nekem írnom kellett idén 2 tankönyvet, lektorálnom 3 másikat, publikálnom, hogy meglegyen a kellő publikációm is, 8 előadást tartanom az egyetemen kívül, lefordítanom angolra a saját tudományos cikkem, vizsgákat elkészítenem, javítanom stb., ezeknek meg csak tanulniuk kell, és mégis egész nap panaszkodnak".

Tény viszont, hogy én még sosem buktam meg egy vizsgán se, és ha minden jól megy, idén végzek. És az sem mindegy, valaki milyen nagyképűen csinálja. Mert én pl., ha valaki érdeklődik a szakom felől, pozitívumokat mondok, nem zúdítok rá mindent. A szüleimnek panaszkodom, meg a nagyon közeli barátaimnak.

"Igazából már hanyagolom őket. A múltkor kérdezte az egyik hogy ,,szerinted 4.5üös átlagra már jár ösztöndíj?,, "

Ezzel baj? Nálunk pl. kevés ösztöndíj van, múltkor 4,3-ra valami 6000-ret kaptam, most baj, hogy ez érdekel?