Kilátástalannak érzem a helyzetemet. Hogyan tovább?
Gyógypedagógia szakon tanulok. Sajnos a képzésem során csúsztam, már túlléptem a képzési időt (4 félévvel).
Gyakorlati képzésem sem volt folyamatos ez idő alatt - a tárgyak egymásra épülése miatt, és egy családban előforduló betegség is hatott a dolgokra.
A mostani nagy gyakorlati helyemen többségében eddig (igaz ez volt az első gyakorlati hét) nem volt minden zökkenőmentes. Sajnos nem tudtam az első vázlatokat időre elkészíteni, később el is kellett halasztani 3 órát emiatt a többi vázlat időben el nem készülése miatt. A gyerekek viszont egész más, nagyon aranyosak.
Azt mondta az egyik illetékes hogy ha ez így megy tovább nem fogom tudni megcsinálni a gyakorlatot.
Nagyon furcsa ez nekem, mivel a korábbi iskolákban jó tanuló és szorgalmas voltam. Itt a fősulin sem veszem fél vállról a dolgokat csak szeretek alapos lenni - emiatt szoktam kifutni az időből (mindez az utóbbi félévekre lett jellemző) - nagyon szeretnék megfelelni a felém támasztott elvárásoknak.
Édesanyám azt támogatja hogy fejezzem be az iskolát a belefektetett idő miatt, de kételkedem magamban,abban hogy megtudom csinálni. Valamint rendkívül szánalmasnak is érzem magam, aki még az életet sem érdemli meg.
Gyakran megfordul a fejemben, hogy jobb lenne ha kilépnék az ablakon, hogy az életem nem ér semmit........ egy fabatkát se.......
Hogyan tovább?
válasza:Megint sikerült csúsznom 3 óravázlattal - nem tudtam határidőre elküldeni őket. Pénteken a tanár velem való elbeszélgetése után, ami az aznapi vázlatommal volt kapcsolatos - nagyon magamba zuhantam........... az élettől is elment a kedvem
Egy semmit érő embernek érzem, egy idiótának........... végül nélkül tudnám magamra mondani a hasonló jelzőket!
Ezért arra gondoltam - mivel említette az egyik tanár a gyakorlati iskolában, hogy ha ez nem változik a második gyakorlati héten sem, akkor kénytelen a sulis vezetőknek szólni és a főiskolai gyakorlatvezetőmnek is - hogy megköszönöm azt hogy fogadtak, a sok segítséget és türelmet, de sajnos nem tudom tovább folytatni a gyakorlatot, így gondoltam:
Tisztelt........
............ vagyok, gyógypedagógia szakos hallgató. Az idei tanévben fogadtak engem Összefüggő gyakorlatom közoktatási részére. Megszeretném köszönni Önöknek a segítséget, hogy fogadtak iskolájukban,helyet és lehetőséget biztosítottak számomra gyakorlatom elvégzésére. Köszönöm kollégáinak is az irányomban mutatott segítséget, türelmet, odafigyelést.
Sajnos azonban magánéleti problémáim miatt nem tudom folytatni megkezdett gyakorlatomat. Hálásan köszönöm a felém tanúsított jóindulatukat.
Megértését önnek és kollégáinak előre is köszönöm,
Tisztelettel,
.....................
Ez így jó lenne? - ha ezt írnám meg az igazgatóhelyettes asszonynak?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!