A mai 12-13 évesnek tényleg el kell olvasni az Arany embert? (bocs nem tudom, hogy van helyesen írva a cím)

Ha nem vagy képes ezt a regényt elolvasni, mert nem érted meg, akkor igen komoly problemák vannak a nyelvismereteddel.

És azért kellene ezt is olvasni, hoyg megtanulj egy csomó dolgot az anyanyelvedböl.

Egyetértek az elsővel.

Nekünk most kilencedikben 11 kötelező olvasmány volt, köztük: Hamlet, Antigoné, Iliász, Odüsszeia, Oidipusz király stb. Egyik sem könnyű nyelvezetű, és több ezer oldal...

Ha egy maximum 10-20 oldalas ismertetőt nem tudsz elolvasni, vagy legalább a neten utánanézni, ha ahhoz is gyenge a szövegértési képességed, szerintem azt is megérdemled, hogy megbukj.

Illetve: ilyen sikerrel, mint ahogy feltetted a kérdést, arra is megkérhettél volna minket, hogy 10-15 mondatban írjunk róla........

"Egyébként teljesen jó tanuló vagyok magyar nyelvből".

Ha édesanyád magyartanár, olvastasd el vele a kiírt kérdést.

Ő majd megmondja, mennyi alapvető helyesírási hibád van ebben a pár mondatban.

Az aranyember pedig éppen a te korosztályodnak való, izgalmas és érdekes könyv.

De ha ennyire nincs hozzá kedved, a neten is megtalálható az "olvasónapló".

[link]

Igen, tényleg el "kell". Ha visszagondolok életem összes kötelező olvasmányára, az volt kb. az egyetlen élvezhető kötelező olvasmány. Úgyhogy ha ezen is ki vagy akadva, akkor

- tényleg veled "van gond"

- a többivel sem fogsz boldogulni, és villámgyorsan odalesznek a jó magyar jegyeid

A minap itt valaki Szabó Magda Abigéljét nem értette, és azt írta, "nehéz mű", pedig kifejezetten ifjúsági regény. Én már rég kinőttem a iskoláskorból, de ha a ti generációtoknak tényleg gondja van ezekkel az alapművekkel (és az, hogy nem köt le titeket, szubjektív, de hogy nem értitek, az számomra felfoghatatlan), az nem a ti hibátok, de akkor tényleg felesleges iskolába járni, mert rettentő nagy gondok lehetnek a jelenlegi oktatással.

Jókai tényleg egy olvashatatlan retek, és nem csak mai iskolás szemmel. Sajnos tipikus példája annak, amikor egy egyébként középszerűen szar írót kezdenek romanticizálni csak azért, mert az adott korban népszerű volt. Ez körülbelül olyan, mintha 100 év múlva Twilightot kellene olvasni az általános iskolákban. Egy mai olvasó (főleg egy gyerek, aki nem tudja történeti kontextusában szemlélni) képtelen azonosulni a Jókai hősökkel, a korszellemmel, az egész gestalttal, nem beszélve a vontatott, germanizmusokkal olvashatatlanságig teletűzdelt nyelvezetről, és a felszínes, primitív, az olvasót hülyének néző, illetve a félművelt közönség szájába sikerélményt rágni próbáló "szimbolizmusáról" (cserehalál, sziget mint édenkert, stb.) Minden soráról lerí, hogy a félhülye unatkozó dzsentri volt a célközönség, de valós irodalmi értéke valahol a Szulejmán szintjén mocorog. Aki meg fentebb körmeszakadtáig bizonygatta, hogy egy hetedikesnek alapműveltség, az kíváncsi vagyok mikor ül le hobbiból Jókait, vagy Szophoklészt olvasgatni. Megsúgom, soha. Az pedig, hogy 20 éve is ez volt a követelmény, nem érv semmire, a magyar nyelv (főleg) és irodalom tanítása notóriusan idejétmúlt, legalább 50 éves lemaradásban van az elvárhatóhoz képest.

Egy szakmabeli

4-es 5-ösnek: Hát, kedves 5-ös, sem a stílust, sem a tartalmat (bár az szubjektív) tekintve nem dicsekednék vele, hogy "szakmabeli" vagy. Egyébként igenis, leülök Jókait (meg másokat is - jó, Szophoklészt nem:), de most nem is ez a kérdés) olvasni csupán élvezetből.

Az, pedig, hogy egy hetedikes nem érti és nem érzi át az ilyen műveket, elég nagy baj. Én nem elemzem, olvasom:)

Most egészen őszintén kérdezem: te mit olvastatnál Jókai helyett - "mint szakmabeli"? (Előre is borzongva, de őszinte kíváncsisággal várom a választ:))

Teljesen mindegy, hogy én "mit javasolok mint szakmabeli", ugyanis nem az lenne a fontos, hogy valaki megmondja az elefántcsonttoronyból, hogy mit kell kötelezően minden gyereknek elolvasni, mert az érték, hanem az, hogy minden gyerek olvasson. Mindegy mit, valamit. Főleg fontos lenne ez egy olyan országban, ahol a gimnáziumokból olyan emberek kerülnek ki érettségi után, akik csak szótagolva képesek olvasni. Évek óta azt javaslom, hogy a "kötelező olvasmány" fogalmát, mint olyat, töröljék el úgy ahogy van. Ellenben minden gyereknek legyen kötelező egy általa választott könyvet (és teljesen mindegy, hogy ez a Sátántangó Krasznahorkaitól, vagy valami bugyuta ifjúsági fantasy) elolvasni, és írni róla egy 2-3 oldalas esszét, valamit év végén 15 percben bemutatni az osztálynak. Az esszéírást egyébként sem gyakoroltatják soha témazárón kívül, ezért van siránkozás minden évben a magyar érettségin. Csak ehhez az kellene, hogy a tanár is lépjen ki a rühes komfortzónájából, és a 30 éves jegyzetei helyett tudjon tanulni a másik embertől.

Egyébként senki nem beszélt elemzésről, Jókai olvasmányszinten élvezhetetlen egy hetedikesnek. Hadd idézzek belőle:

"Timár titka az allgemeine Hofkammer für Finanzennek lett beárulva. Ez mindig versengésben volt a Hofkriegsrath vezetőivel. Most csatányos alkalom kínálkozott felderíteni a titkos borzalmakat, amik e testület keblében elkövettetnek, s elragadni tőle az egész katonaélelmezési reszortot. Pártolta a támadást a három udvari kancellária is, a Hofkriegsrathot csak a Polizeihofstelle védelmezte, végre eldönté ellene az ügyet a Staatskanzlei, s rögtön ki lett küldve egy commissio, melynek utasításul adatott, senkit nem kímélni, az egész Verpflegscommisiót felfüggeszteni, kommendánst, tábornagyot maga elé idézni, liferánst elfogatni, kriminál-inquirálni és mindent kideríteni. Hiszen a följelentésben olyan világosan adatolva volt minden körülmény."

Igen, nagy esély van rá, hogy ezt egy 13 éves élvezni tudja. Fel kellene már ismerni a laikusoknak is, hogy attól, mert valami anakronisztikus, még nem lesz belőle automatikusan minden korosztály számára kötelező, megmásíthatatlan alapvetés.

4-es vagyok: Látod, kedves 5-ös, a hozzászólásod első felében tökéletesen egyetértünk:) Ahogy láthattad, én is azt mondtam, hogy az Aranyember volt kb. az egyetlen élvezhető mű az összes kötelező közül, a többi számomra is "borzalmas" volt, és csak elvette a kedvem bizonyos íróktól és korszakoktól:S A legjobb élményem viszont az volt, hogy 3. általánosban mi választhattunk kötelező olvasmányt (persze a tanár jóváhagyásával). Én az Abigélt választottam, és nagyon élveztem:) Aztán mindenkinek egy fogalmazást kellett írni róla. Tehát egy az egyben az történt, amit te javasoltál, és nagyon jól sült el, már csak azért is, mert pl. az egyik barátnőm a Lutrát választotta Fekete Istvántól, és nagyon tetszett neki, így lett az addig számomra ismeretlen író életem egyik nagy kedvence:) - tehát a kortárs hatást nagyon jól ki lehetne ezen a téren használni.

Azon azért finomítanék, hogy mindegy, mit olvas, de igen, sokkal jobb lenne egy-egy konkrét mű helyett hagyni, hogy egy diák egy-egy korszakból, egy-egy témakörből maga szemezgessen, és maga találja meg, melyik az a mű, az az író, ami illik az egyéniségéhez.

A kiragadott részlet azért nyilván torzít, de még ha nem is torzítana, szerintem ez fejleszti a kognitív gondolkodást - mármint, hogy az ember behelyettesítse az idegen szavakat a magyar megfelelőikkel olvasás közben. (És ezt elég gyorsan tegye ahhoz, hogy ne akassza meg az olvasást. Olyan ez, mint egyfajta humán matematika. Matekot sem azért tanul az ember, mert a mindennapokban szüksége lesz rá, mert az iskolai matek 99%-ára nem lesz soha, hanem hogy megtornáztassa az agyát, amire úgy tűnik, nagyon is nagy szüksége van a jelenlegi iskolásoknak - meg persze mindenki másnak is.) Én nem rovom fel Jókainak, hogy nem fordította le pl. az intézményneveket magyarra, ha tisztában vagyunk a korszellemmel, ez teljesen érthető, sőt, ezek nélkül a regény nem adná át megfelelően a korszellemet. Inkább rávilágít arra, milyen fontos is a magyar nyelv, a magyar kultúra:) Ami az egyéb szavakat érinti, amiket feltehetően egy 13 éves nem ismer, épp ezért (is) kell olvasni, hogy fejlődjön a szókincs. Emlékszem, mennyire csalódtam magamban, amikor azt olvastam egy könyvben, hogy "tonett-szék" volt a szobában, és nem tudtam, pontosan mi az. Persze nem nyugodtam addig, amíg ki nem derítettem.