Mi értelme van a történelem ismeretének?

Remek példa, tökéletesen mutatja, hogy milyen mélységben van szükség vmire általánosan és hogy mennyire nem gyakorlatias a matek oktatás.

Egyrészt Mr Gipsz jóformán sose fogja azt a kérdést feltenni, hogy X kamat mellett mikor lesz háromszoros pénzem, helyette azt fogja feltenni, hogy X futamidő után X kamat mellett mennyi pénzem lesz.

Másrészt sarkosan fogalmazva, ha vmiért mégis úgy alakulna, hogy ő ezt ki szeretné számolni, akkor neki összesen kettő (illetve közvetve három) dolgot kell tudnia. Egyrészt hogy hol keresse a képletet, másrészt hogy mely gombokat kell megnyomni a számológépen (közvetve meg, hogy a logaritmusnak mi köze a hatványozáshoz, tekintve, hogy kamatos kamatos problémája van). Pont ennyire kell ismernie a logaritmust. Ehhez nem kell sem orrvérzésig logaritmus egyenletekkel traktálni a diákot, sem értelmezési tartomány vizsgálatokat végeznie...stb Ami kell, az a ma oktatott logaritmus fejezet 2%-a kb.

Én nem értek egyet veled ebben a gyakorlatias kérdésben.

Ha a hétköznapi gyakorlati élethez igazítanánk a mércét akkor még az említett Gipsz Jakab is jelesre teljesítene.

Gipsz Jakab és társai "járulékos veszteségek" míg ők nem értik minek kell ilyeneket tanulni, addig Amper Béla nagy hasznát veszi ennek, kialakul benne egy szemlélet, problémamegoldó készség, elmegy villamosmérnöknek, aztán többszörösét megkeresi annak amint Gipsz Jakab szobafestőként.

Ide lehetne keverni az oktatási rendszert, hogy akkor jó e ez így most vagy sem, nem azt mondom, hogy tökéletes, picit talán lehetne rugalmasabb, de ha lenne lehetőség pl. olyan tagozatra ahol a jelenleginél jóval lebutítottabb a matek az sok "kárba veszett" gyereket eredményezne, akik a könnyebb, humános utat választották, holott lehetett volna belőlük akár mérnök is például. Ilyen fiatalon a többségnek fingja nincs mi merre hány méter a középiskola után, szóval helyettük is kell gondolkozni.

"Te tényleg nem érted amit olvasol. Nem a lexikális tudásról és annak ismeretéről, bemagolásáról írtam egyszer sem, hanem az ismeretek rendszerezésének (közvetve felhasználásának, értelmezésének) képességéről."

Ez csak rizsa...

Állításodból ugyanis az következne, hogy a történelem tankönyveket íróknak pl. igen jó "ismeret rendszerező képességgel" kéne rendelkezniük, vagyis az összeállított tankönyvnek is ezt a szemléletet kellene tükrözniük. Ez viszont rögtön ellentmondás, hiszen mint már megállapítottuk, a mai történelemkönyvek felépítése rossz, rendszertelen felépítésű.

"Másrészt sarkosan fogalmazva, ha vmiért mégis úgy alakulna, hogy ő ezt ki szeretné számolni, akkor neki összesen kettő (illetve közvetve három) dolgot kell tudnia. Egyrészt hogy hol keresse a képletet, másrészt hogy mely gombokat kell megnyomni a számológépen"

Nahát ez az a gondolatmenet, amely alapjában véve rossz. Ez az a torz látásmód, amely fénysebességgel terjed a diákok között, és soha nem látott módon nem akar kipusztulni.

A matematikának nem az a lényege, hogy megtanulj katalógust használni, meg innen-onnan kibogarászni dolgokat. A matematika fő célja, hogy logikus gondolkodásra neveljen. Érted? Gondolkodni!

Ha valaki csak gombokat nyomogat, meg képleteket les ki valahonnan, az tökéletes gondolkodásképtelenséget tükröz.

Ezekhez tényleg nincs szükség matematikára, egy elsős általános iskolás is kimásolhatja a képletet, meg bökkögetheti a számológépet. De hogy valójában mit is számol, fogalma nincs.

Ez persze megint csak az oktatás- és nevelés hibája. Érettségin be kéne szüntetni a függvénytáblázat használatát, nem lehetne használni számológépet, minden azonosságot, képletet le kéne vezetni, és 60%-tól lenne 2-es. Na így lenne értelme az érettséginek.

Mert az, hogy képleteket írunk ki, abba behelyettesítgetünk, számológépet nyomkodunk, semmiféle matematika tudást nem tükröz.

Ezen példa is igen jól rámutat, hogy azok képesek gondolkodni, akik jól megtanulták, és megértették a matematika alapjait. Akiknek ez viszont nem sikerült, egyszerűen átlátni képtelenek egy csomó problémát, mert nem tudnak gondolkodni.

Ami manapság folyik a középiskolákban az egyszerűen nem matematika oktatás, mert ahhoz köze sincs.

"egy átlag felnőtt ma pont úgy oldaná meg a feladatot, ahogy írtad, elkezdene szorozgatni. Hogy lehet ez, hisz oktatják a logaritmust??! Ja, tanítják, csak épp annyi gyakorlatiatlan egyéb információ között, hogy a diákban nem marad meg semmi hasznos, mert hányingere van a haszontalantól"

Nem a haszontalantól van hányingere, hanem a valódi tudástól, mert a média azt súlykolja bele mindenkibe, hogy matekból az a menő, ha mindenki hülye mint a tök. Hülyébbnél hülyébb sztárok ezzel dicsekednek, és terjesztik saját műveletlenségüket.

Mindez nagyfokú igénytelenségre, népbutításra, maradiságra utal, amit sajnos egyre többen terjesztenek, és ezen már nehéz segíteni.

Manapság a középiskolában tanult matek az gyakorlatilag semmi. Semmilyen részletekbe menő, magasszintű, haszontalan dologról szó nincs, nem is értem miről beszélnek itt egyesek...

A logaritmusról meg annyit, hogy a diákok 99%-ának halvány fogalma nincs arról, hogy mi az értelme az egésznek.

Egyszerűen azért, mert nem is akarják megérteni, hiszen beléjük súlykolták már a rossz szemléletmódot, nevezetesen azt, hogy úgyis ott a fv. tábla meg a számológép, nem kell itt érteni semmit, majd úgyis beütöm a gépbe... Hülye is marad persze, és ilyenekkel van tele a világ, ezekből lesznek a sztárok, meg a sok idióta

showműsorok főszereplői.

És utána ezek ott teljesen szabad módon okádják a műveletlenséget, a népbutítást, és a szellemi sötétséget. Ezt nézi esténként a magyar állampolgárok 80%-a, meg a gyerekeik, akikben ezáltal egy negatív, valóságidegen szemlélet alakul ki.

Na és ez az egyik legnagyobb kihívás pl. egy pedagógus számára!

Nevezetesen az, hogy a negatív tudást, a negatív, torz fizikai képet, a negatív gondolkodásmódot felhozni legalább a nulla szintre.

Na középiskolában kb. ez folyik, de ez is borzasztó nehéz.

És akkor még nem is beszéltünk pozitív tudásról... A mai érettségivel olyan nem szerezhető...

"Gipsz Jakab és társai "járulékos veszteségek" míg ők nem értik minek kell ilyeneket tanulni, addig Amper Béla nagy hasznát veszi ennek"

Csakhogy a gimnáziumnak nem egy adott szakmára kell felkészítenie, hanem általános műveltséget kell adnia és érdeklődést felkeltenie konkrét tudományterületek iránt. Amiről te beszélsz az a fakultáció/előkészítő dolga. Amper Béla (vagyis egy adott tudományterületen továbbtanuló) a diákok nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon kis hányadát teszi ki, a Gipsz Jakabok (akik más területeken folytatják tanulmányaikat, ahol semmi szükség pl az említettek mélyreható ismeretére) meg a hatalmas többséget. Nem a szűk kisebbségre kell szabni a közoktatást, lévén nem az a feladata, a specializáció a szakoktatás és az arra való direkt felkészítés dolga.

"szóval helyettük is kell gondolkozni" - Nem, nem kell helyettük gondolkodni, hanem olyan oktatást kell adni, ami felkelti az érdeklődést és gyakorlatias szemléletű. Ha megvan az érdeklődés, na majd akkor lehet olyan részterületekben elmélyedni, amire egyébként a tanulók túlnyomó többségének (akik más terület iránt érdeklődnek) semmi szüksége.

"Állításodból ugyanis az következne, hogy a történelem tankönyveket íróknak pl. igen jó "ismeret rendszerező képességgel" kéne rendelkezniük,"

Nem, nem következik belőle. Látod, hogy mennyire szükséged lett volna megfelelő humán oktatásra, akkor nem csinálnál ekkora logikai bakugrásokat, folyamatos érvelési hibákat.

"A matematikának nem az a lényege, hogy megtanulj katalógust használni, meg innen-onnan kibogarászni dolgokat. A matematika fő célja, hogy logikus gondolkodásra neveljen. Érted? Gondolkodni! "

Így van. Viszont ezt nem a matematika legrészletesebb oktatása szolgálja. Ugyanúgy ahogy a történelemoktatás fő hasznát sem szolgálja minden apró-cseprő dátum napra pontos bebifláztatása vagy épp kevésbé jelentős események túl részletesen oktatása.

"De hogy valójában mit is számol, fogalma nincs."

Ismét csak ismételt olvasásra kell kérnem téged. Egyrészt ha tudja, hogy egy adott problémához X képletre van szüksége, akkor de, pontosan tudja, hogy mit számol. Másrészt fent írtam egy közvetett szükségletet is, hogy érti, mi az hogy logaritmus. Ennyire van szüksége, nem arra, hogy logaritmusegyenleteket oldjon meg.

" Érettségin be kéne szüntetni a függvénytáblázat használatát, nem lehetne használni számológépet, minden azonosságot, képletet le kéne vezetni, és 60%-tól lenne 2-es. Na így lenne értelme az érettséginek. "

Szerencsére már feljebb is rájöttek, hogy az általad képviselt szemlélet nemcsak hogy teljesen haszontalan, de még káros is, mert még a tudományterületet is megutáltatja a diákkal, épp ezért lehet egy ideje pl függvénytáblát használni vagy épp történelem esetében atlaszt. Ebbe az irányba kell továbbhaladni, mert másképp a mostani hatalmas leszakadásunk még hatalmasabbra fog nőni. A XXI. században nem a magyar oktatás XIX. századi szemlélete a célravezető, mint amit te is képviselsz.

"mert a média azt súlykolja bele mindenkibe, hogy matekból az a menő"

Nem a média sulykolja a matekundort, hanem az oktatási rendszer. Ez mostani 30-as, 40-es, sőt a mostani nagyszülőgeneráció is ugyanúgy rühellte a matekot, mint a mostaniak, épp azért, mert a tárgy oktatásának szemlélete pocsék.

"Csakhogy a gimnáziumnak nem egy adott szakmára kell felkészítenie, hanem általános műveltséget kell adnia és érdeklődést felkeltenie konkrét tudományterületek iránt. Amiről te beszélsz az a fakultáció/előkészítő dolga. Amper Béla (vagyis egy adott tudományterületen továbbtanuló) a diákok nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon kis hányadát teszi ki"

Az informatikai-mérnöki-gazdasági-természettudományi szakok teszik ki a felét ahova felvételt nyernek a hallgatók, te miről beszélsz?

A fakultáció nem rossz dolog, de attól az alapoktatásnak nem kell a hülyékhez igazodnia, annak is olyan minőségben kell folynia, hogy onnan is bárki tovább tudjon tanulni.

A te elméleted akárhogy is nézzük az oktatás színvonalát csökkentené.

"A te elméleted akárhogy is nézzük az oktatás színvonalát csökkentené."

Ja, ezt bizonyítja a te szemléleteted tükröző magyar oktatás világ élvonalába tartozása, illetve a nyugati, északi országok pocsék oktatási eredményei. Ja várj, mégse :D

"Az informatikai-mérnöki-gazdasági-természettudományi szakok teszik ki a felét ahova felvételt nyernek a hallgatók, te miről beszélsz?"

Szóval a másik felét nem ilyenek teszik ki (elfogadva a felvetett arányt). Illetve vannak olyan is, akik meg nem jelentkeznek sehová. Szóval már élből nincs abszolút többség. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a felsorolt tudományterületeken belüli egyes szakágak esetében is kisebbségben van egy csomó gimnáziumban túl részletesen oktatott matematikai témakör, akkor szépen kijön az, hogy igen, bizony Amper Béla, akinek esetleg szüksége van - példánál maradva - a jövőben logaritmusegyenletek megoldására, durván elenyésző kisebbségben van azokkal szemben, akiknek semmi szüksége nem lesz rá soha az életben.