Diszkalkuliás lehetek?
Mindig éreztem, hogy valamilyen tanulási zavarom van, de sosem tudtam megfogalmazni pontosan. Azaz sok apróság, amit sosem tudtam miért van.
(bocsi az ékezetek miatt)
-A mai napig problémás számomra a szorzótábla. Egyjegyu számok osszeadásakor is felbontom 2-es és 3-as szorzatokra majd azokat adom ossze.
-2 éve élek kulfoldon, folyékonyan beszélem az ország nyelvét, de a jobb-bal, kelet-nyugat-dél mindig problémát okozott.
-sokszor szállok fel rossz buszra, holott egy éve ugyan azon az útvonalon kozlekedek. Pl. a 467 helyett felszálok a 167-re. Látom a számát, de elbizonytalanodok, hogy ez a busz visz-e haza (egyébként a házunk elott van a buszmegálló, már abból tudnom kellene, hogy ha kinéztem az ablakon, láttam-e valaha az adott járatot). Egyébként osszesen 7 járatszámot kellene megjegyeznem ami hazavisz.
-Címeket felejtek el. Ha nem kell leírnom 2 hétig a címunket, akkor utána osszezavarodok, hogy ez vagy az a betu van-e benne. A Magyarországi lakcímemet ahol 20 évig éltem, csak 2-3 perc gondolkodás után tudom megmondani, hogy a házszám 18 vagy 19 volt-e. A szorzótáblára visszatérve, ugyan ez a probléma, ha egy napig matekozok, akkor megjegyzem, másnapra kiesik a fejembol. Pl. most ha nem kettesével számolom, megsaccolni sem tudom, hogy mennyi 8x7.
-Sokszor tévedek el. Pl. ha azt tervezem, hogy végigmegyek a foúton, elhaladok az Akác, a Petofi utca elott és a Narancs utcában fordulok le, akkor a Petofi elott biztos hogy eloveszem újra a térképet (5 perc után), hogy mi is volt az irány ennél az utcánál.
-nincs a szemem elott az ismert helyek térképe. Például ha otthonról tudom az utat az iskoláig és a parkig, aztán elofordul, hogy a parktól kell az iskoláig mennem, akkor inkább hazamegyek és úgy az iskoláig, mert nem tudom fejben megtervezni.
-volt, hogy egy irodába kellett mennem, busszal mentem, onnan meg úgy gondoltam, hogy hazagyaloglok, mert jó ido van. Az iroda és az otthonom kozti részen tobbszor voltam már, ismertem az utakat. Másfél óra gyaloglás utan szembesultem vele, hogy az irodától 5 percnyire sem vagyok, mert félúton "U" alakban visszakanyarodtam egy párhuzamos úton és nem tunt fel. Olyan volt, mintha egy irányba mentem volna végig.
-matekból mindig a képletekkel, fuggvényekkel volt probléma. Ezeket sosem fogtam fel. Minden más jól ment, annyira hogy egyik kedvenc tantárgyam volt a matek és versenyekre is mentem vele.
-a táncolás sosem ment. Mindig kevertem a lépéseket, akárhogy figyeltem, akármennyire szerettem.
Sok dologra lehet rámondani, hogy figyelemhiány. Viszont én tipikusan az ellenkezoje vagyok. Próbálom megfigyelni, megtanulni, megérteni a dolgokat.
Viszont magával a matekkal nem volt gond (ahogy írtam) pedig eros gimnáziumba jártam. Érettségim 4-es lett. A legosszetetett feladatokat megoldottam, a képletesek 0 pontosak lettek, de azon csúsztam el végul az 5-tol, hogy a halmazos feladatnál 3X4 nekem 16 volt, így rossz lettek az alfeladatai is.
válasza:Az a baj, hogy mindig ilyen voltam. Pl. órarendnél sosem tudtam, hogy milyen óra lesz, pedig akkor már fél éve úgy mentem. Most is minden nap megkérdezem férjemet, hogy mikor végez, pedig 1.5 éve ugyan olyan beosztásban dolgozik.
De szerdánként 6:45-kor kezdek és biztos hogy minden második héten megnézem a jegyzeteimet, hogy biztos az ido.
válasza:Semmi köze ennek a diszkalkuliához, pláne, ha 4-es matekot írtál.
Én hetediktől kezdve állandóan tepertem a kettesért, aztán a középsuli közepén első félévben 7 karóm lett, úgyhogy megijedtem, mert egy pótvizsgán biztos megbuktam volna (mekkora szégyen lett volna újrajárni az osztályt), pedig sanszos volt, hogy év végére se lesznek jobb jegyeim. Diszkalkuliásnak mégse tartottam magam, nem tudnának átverni a boltban, tudom, mennyit kell fizetnem és mennyi jár vissza, gyorsan adok össze fejben háromjegyű számokat, és hát a szorzás is megy, igaz, kicsit más a módszerem, sose tanultam meg a szorzótáblát. Például 6x7 nálam egyenlő 6*5-tel, és ehhez hozzáadom a 6x2-t. Nem számolok így se lassabban, mint más. De magát a matekot, amire lényegében nincs szüksége egy olyan embernek, aki nem akar mérnök vagy egyéb számolós szakember lenni, sose fogtam fel, nem láttam értelmét, nem is érdekelt, és a tanár is reménytelennek tartott, az égetésen kívül másra nem volt képes. Elmentem hát felmentést szerezni, gondoltam, majd elkamuzom, hogy elfelejtettem az irányítószámunkat, meg stb, és ezt el is játszottam (hülyének is néztek), de aztán kiderült, hogy a szintfelmérő teszt során ott kezdjük a matekot, hogy 2+5, és egyebek, itt már nem volt pofám eljátszani, hogy nem tudok ilyeneket. Olyan feladat is volt, hogy hallás után mondjak vissza 8-10 jegyű számokat, és az is ment.......... Ám végül elakadtam a harmadoknál, törteknél, már-már füstölt az agyam, de sehogy se tudtam felfogni, az illetékes megállapította, hogy harmadikos szinten vagyok matekból, és így felmentettek hosszas gondolkodás után, és matek helyett másból érettségiztem, ami nagy szerencse, mert biztos, hogy 3 pontot se tudtam volna összekaparni. De egyébként amiket te leírtál, nem jelei a diszkalkuliának, simán azt mondanám, hogy karakteresen bénán tájékozódsz, és botlábad van. :)
Amúgy ha sokáig nem kell leírnom a címemet, én is elgondolkodom a házszámon, de azt is inkább csak átgondolásnak nevezném, mert hivatalos papíron elírni a címet elég kínos tud lenni. A buszjáratokat én is sokáéig kevertem, plusz 10 éve járok hévvel, mégse tudom, 8-as-e vagy 9-es, pedig egy időben tudtam.
Talán szimplán dekoncentrált vagy, vagy csak szétszórt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!