Mit tegyek, ha történész szeretnék lenni, de meg is akarok élni valahogy?

Kezdjük ott, hogy ha nincs állásod történészként, akkor nem vagy történész. Ahogy nem vagy rendőr, ha kirúgnak a rendőrségtől.

Ha történész szeretnél lenni, ne számíts arra, hogy sokat fogsz keresni. El kell végezned a történelem szakot, és később doktorálnod kell. A baj ott van, hogy elég nagy a konkurencia, sokan akarják majd ugyanezt, így nagyon jónak kell lenned, hogy ez sikerüljön (már másodikosként OTDK-val próbálkozni stb.). Ha a doktorid megvan, az sem ad még munkát: pénzt úgy kapsz, hogy a tudásodat tovább adod (magyarul oktatást végzel), illetve pályázatokkal próbálkozol bizonyos területen. Esetleg lehet valaki kutató az MTA-n is persze, de ez egyelőre álom. Sok újdonságot remélhetőelg nem írtam, hiszen eddig is biztosan volt valamiféle elképzelésed arról, mit csinál a történész.

"Kezdjük ott, hogy ha nincs állásod történészként, akkor nem vagy történész. Ahogy nem vagy rendőr, ha kirúgnak a rendőrségtől."

Ezzel nem értek egyet, a történész nem munkakör, hanem végzettség. Egy történészt lehet oktatóként vagy kutatóként ("tudományos munkatárs") alkalmazni, de nem "történészként".

A többivel egyetértek: nagy konkurencia, csekély kilátások. Ha a jók közé tartozol, az is csak arra elég, hogy fenntartsd az esélyedet. Persze onnan is meg lehet közelíteni, hogy akiktől tanulni fogsz, azok is eljutottak odáig valahogy... de napjainkban a tudományt is erősen sújtja a túlnépesedés problémája.

Ha történész szeretnél lenni, akkor semmi se riasszon vissza az álmod megvalósításától!

Mindenképpen PhD-t kell szerezned, mert ez egy tudós szak és elsősorban a jó kutatóegyetemek lehetnek a munkáltatóid. Nagyon fontos, hogy az egyetemi tanulás mellett minél előbb (akár már középiskolásként a TUDOK, KutDiákon keresztül), keress egy jó témavezetőt és elkezdj valami saját kutatást, hogy legyenek publikációid, eleinte társszerzésben a témavezetőddel, később más kollégákkal is. Egy jó kutatónak mindenképpen lesz állása, itthon vagy külföldön.