Van itt olyan, aki elkezdte, majd abbahagyta az egyetemet/főiskolát és mást kezdett az életével?

Kérdező rosszul tudod, az okj mindenkinek ingyenes, akár nappali akár esti képzés. (levelező nem nagyon van)

21 éves korig mehetsz nappalira, 21 éves korod után csak esti vagy ha találsz levelező képzés jöhet szóba.

Első szakma megszerzése ingyenes csak. Neked mivel még nincs szakmád ingyenes akár nappali akár esti képzés mellett döntenél.

Nem tudom, hogy állsz az egyetemi alapszakoddal, és van e olyan oka a gondolkozásodnak, hogy nem sikerültek a vizsgáid, de szerintem se hagyd abba, a legnagyobb butaság valamit félbehagyni. Akkor tényleg 2 év elment az életedből és nem lesz diplomád egy év múlva. Az tény hogy önmagában egy földrajz alapszakkal nem sokat tudsz kezdeni, de kezdetnek mint alap diploma jó lehet.

Szüleidnek igaza van maximálisan, tessék erőt venni magadon ha oda jelentkeztél eredetileg akkor csak szeretted a földrajzot. Egy diploma sosem árt, ha nem is azzal fogsz dolgozni akkor is hatalmas előny az életben. Nem egy-két évre kell előre gondolkozni hanem 10-20 éves távlatban. Okj képzésekkel ha nem valami tényleg kétkezi szakmát választasz, mint cukrász, CNC, szobafestő, villanyszerelő, fogtechnikus stb..hanem ilyen olyan ügyintéző képzést azzal munkanélküli leszel, ha találsz valamilyen állást ahova azzal az okj képzettséggel keresnek valakit, mindig lesz a pályázók között akinek van valamilyen diplomája is mellé..pl. andragógus, tanító vagy ttk alapszakos és szépen őket veszik fel az állásba mert van felsőfokú végzettségük is. A világ így működik...szóval lehet hogy sose használod majd konkrétan a diplomádat, de azért lesz állásod mert van diplomád is.

Én érettségi után elkezdtem a főiskolát (csak FSZ-t). 1 év után ott hagytam és elköltöztem Pestre,hogy dolgozzam helyette. Abban, hogy ott hagytam a főiskolát 2 dolog játszott közre. 1, még én sem nagyon gondoltam át, hogy mivel is szeretnék igazából foglalkozni. A második pedig nagyjából ebből következett. Teljesen motiválatlan voltam a tanuláshoz, hisz nem is láttam át, hogy mihez is szeretnék később kezdeni.

Mindig is érdeklődtem az informatika iránt, ennyi volt biztos az életemben. Szerencsére találtam irodai állást vele és évekig el voltam a langyosban. Tavaly év vége felé kezdtem érezni, hogy ez így nem vezet igazán semerre, megragadtam a lápban és tanulás nélkül esélyem sem lesz igazából komolyabb előrelépésre (azt hozzáteszem, hogy hatalmas szerencsém volt, hogy csak érettségivel találtam állást). Én így most 24 évesen újra jelentkeztem az egyetemre, és nagyon elhatározott vagyok ezúttal. Pozitív dolog még, hogy Pesten sokkal több az esélyem nekem tetsző szakot találni, mint egy vidéki kisvárosban.

Valahol bánom is, hogy nem vettem elég komolyan az iskolát anno meg nem is. Leginkább szégyellem, hogy nem volt semmi kitartásom (nem a képességeimmel volt baj). Viszont most legalább megtaláltam, hogy mit szeretnék csinálni. Így csak az anno "elpazarolt" két félévem bánta az egészet és nem ültem éveket a főiskolán (szakról-szakra ugrálva) azon filózva, hogy mit is szeretnék csinálni, miközben csak repülnek a támogatott félévek.

Mondjuk én sosem mondtam le róla, hogy egyszer visszamegyek. De az is igaz, hogy eleinte mindig találtam valami "kifogást", hogy most épp adott évben miért nem jelentkezem.

Hogy a kérdésre is válaszoljak én is azt tudom javasolni, hogy valami konkrét kétkezi szakmát tanulj, mert az ilyen OKJ-s "menedzser","ügyintéző" és stb. képzésekkel szerintem sem mész túl sokra. Én egyébként miután ott hagytam a főiskolát semmilyen képzésre nem mentem el, hanem a hobbimból, érdeklődési körömből csináltam munkát. Otthon könyveket olvastam róla, internet és gyakorlás. És körülbelül fél évvel később felvettek egy céghez ahová kezdőket kerestek anno, és itt vagyok most már 4. éve.

24/N

Én külföldre jártam matek szakra, de nehéz volt, sok volt hirtelen az idegen közeg: nem tudtam megbìrkózni vele.

Ígyhát kibuktam (nem engedtek egynél több pótvizsgát lerakni, sem évet ismételni, szakot váltani).

Most újra jelentkezem mérnökire másik egyetemekre külföldre és Magyarországra is. Remélem, hogy még idên felvesznek és azt a szakot jobban fogom szeretni és utólag úgy fogok visszatekinteni az egészre, hogy megérte.