Miért nem szeretnek olvasni a mai gyerekek? Fiatalok?

Örülök, hogy javasoltok is az "unalmas" régiek helyett!

Még valaki(k)?

Napi 18 órákat a net előtt ülök és olvasok, de ha egy könyvet kell a kezembe vennem negyed óra és elalszom rajta..

Na ez hogy lehet?

Erre varrjatok gombot!!!

Volt jó pár kötelező, amit én is feladtam... például Egri Csillagok, Tüskevár, Szent Péter Esernyője...

Sokszor az a probléma, hogy nem a gyerekek korának megfelelelő könyveket kell olvasniuk. Ami egyrészt nem baj, mert meg kell szerezni az általános műveltséget az irodalom terén is, viszont azt nem tudom, ez venné-e el a kedvüket az olvasástól.

Az biztos, hogy a szülői nevelésnek is nagy szerepe van. Hogy ad-e a szülő a gyerek kezébe könyvet, olvas-e neki mesét kicsinek, egyáltalán lát-e a gyerek otthon könyvespolcot, mint olyat...

Sokszor tényleg az van, hogy a kicsi gyereket csak leültetika tv elé, addig sincs vele gond. A szülők dolgoznak, egyre kevesebb az idejük... de ez inkább társadalmi kérdés, mintsem erre le tudnák szűkíteni.

Meg a tiniket eleve nagyban befolyásoló erő a környezet. Én amikor másik gimibe kerültem 16 évesen, velem "egyívásúak" közé úgymond szellemileg az olvasási szokásaim is változtak. Ott nem volt olyan, hogy sikk bunkónak és műveletlennek lenni.

Így egyre több olyan volt, amit szívesen olvastam el.

Én imádok olvasni, rengeteget olvastam, de a kötelezők nagy részét nem! És nem azért, mert kötelező volt, hanem mert a nagy része már túlhaladott, a mai gyerekeknek olvashatatlan! Mit ért az átlaggyerek egy Kőszívű ember fiaiból? Vagy könyörgöm, mit ért az átlag középiskolás a Dante: Pokolól, vagy a Szigeti veszedelem barokk körmondataiból? Még én se értettem, pedig én voltam az egyik legolvasottabb az osztályban, már átrágtam magam egy-két Umberto Eco-n, de a Szigeti veszedelem nekem is feladta a leckét :D

A Kőszívűre külön mérges vagyok, mert egyébként szeretem Jókait, és milliószor olvasmányosabb, könnyebb, jobb könyvei vannak (pl. a Mire megvénülünk).

Az Egri csillagokat határesetnek mondanám, de annak az "emberi értékei" nagyon mesze állnak már a mai emberi értékektől, egy átlagembernek nem érthetők. Én Vicuskától rendszeresen agyf@szt kaptam :D

Amúgy van bizonyíték is arra, hogy csak azért nem olvasnak a gyerekek, mert rosszak a kötelezők:

Középiskola végén a magyartanárunk azt mondta, hogy lesz egy szóbeli tétel egy teljesen általunk választott irodalmi műből, de azt akkor olvassa el mindenki. Mi, olvasottabbak, kiválasztottuk Agatha Christie: feketekávé című könyvét. Rövid, ennek ellenére nagyon jó, és színpadi mű is készült belőle, úgyhogy lehet róla többet beszélni. Érdekes, ezt mindenki elolvasta az osztályban, még azok is, akik köztudottan olvasás-ellenesek voltak!

Szerintem van egy alapvető probléma a mai világunkban. A szülők részéről problémát okoz a család fenntartása, ehhez rengeteg munkára van szükség, ha valakinek nem pottyant ölébe a jólét. Emiatt viszont a sok munka elveszi az időt a családtól, sokan hazaviszik a munkát, ha haza lehet vinni, vagy túlóráznak késő estig. Aki elveszti a munkahelyét, az azért ideges, akinek még megvan, az meg azért, hogy ne legyen leépítés, és ne ő legyen a következő, akinek cége van, az azért, hogy legyen elég bevétel mindenre. A gyerekekre alig marad idő, ami marad, azt gyorsan eltöltik valahogy, nem jellemző, hogy az olvasás, vagy akár a házi feladat ellenőrzése lenne az elsődleges ilyenkor. A gyerek felmegy a netre, vagy megnéz valamit a tévében. Emellett sok szülő van, aki eleve alkalmatlan a gyereknevelésre, ezt most hadd ne részletezzen, konkrét példákat ismerek erre sajnos.

És van a nagyon kevés kivétel, akinek jut ideje is, van kedve is, és foglalkozik is eleget a gyerekével, és az a gyerek meg fogja kapni a kulturális alapokat, amik miatt lehet, hogy a többi, elhanyagolt csemete gúnyolni fogja, hiszen ebben a rohanó világban nem divat olvasni.

Nem rosszak a kötelezők, ha valaki tud úgy olvasni, hogy beleképzeli magát a szereplők helyzetébe. Nekem se volt mind a kedvencem, de én mindig így olvastam és így olvasok, ha van időm.

Persze az olvasás szeretete nem a kötelezőkkel kezdődik, hanem sokkal korábban, az olvasás tanulásánál, a betűknél, és a meséknél. Azért kíváncsi lennék, hogy akik nem szeretnek olvasni, azoknak hányszor mondtak esti mesét a szüleik, mikor gyerekek voltak? Mikor én kicsi voltam, volt egy kicsi piros tévénk fekete-fehér képernyővel, a legtöbb háztartásban olyan volt, színes tévénk később lett, internet nem volt.

Amit még problémának látok, hogy elkényelmesedett a világ, és hogy alsó tagozatban nincs osztályzat 4. osztály félévig, és nem lehet 4. osztály év végéig buktatni, a tanítók nem szeretik (ez az oktatási minisztérium találmánya), mert nagyon sok problémát okoz, nevelni nem nevelhetnek, mert akkor a szülő jön, és perel, hogy hogy mert a gyerekre rászólni, hogy maradjon csendben órán. Úgy mehetnek felsőbe, hogy alig tudnak valamit, a problémásak meg ellehetetlenítik a tanóra menetét, sajnos ezzel a helyzettel vissza is élnek. Egy 5-ös képességű gyerek 3-as akarattal nem lesz jó tanuló, és ha sose tanul meg küzdeni a céljaiért, nem lesz igényes a munkájára, silány termékeket vagy szolgáltatást állít elő, nem fog soha a miérteken gondolkodni, és könnyen manipulálható felnőtté válik, ennek meg komoly következményei lehetnek.

Bár nem politika kategória, de azért kicsit gondoljunk bele, milyen könnyű irányítani egy manipulálható tömeget. A gyerekeknek nem kell küzdeni a céljaikért, meg fog akadni az első 5 oldalnál, egy szerződést se fog végigolvasni rendesen, hogy mit ír alá, sorra köti a hitelszerződéseket, amiket aztán nem tud visszafizetni időben, mielőtt elmegy szavazni, nem fog utánaolvasni, csak a reklámokra és a hangzatos beszédekre fog hagyatkozni, mert az olvasás megterhelő lesz számára, viszont lehet, hogy nem mindent fognak szóban elmondani, ami le van írva, a részleteket csak a leírásokból lehet majd megtudni, de azt nem lesz türelmük az olvasni nem szeretőknek végigolvasni, mert egy könyvet se volt erejük végigolvasni, ami egy kicsit is nehézségekkel jár.

Nekem nem tetszik a jövőkép, de ha nem változtatunk tudatosan, akkor ez lesz, és a változtatáshoz sok szülő kell, sok szülőjelölt, sok most még tudatos felnőtt, aki odafigyel a felnövekvő nemzedékre, aki a médiában, a színpadon, a kamera előtt dolgozik, annak felelőssége van, hogy mit visz a közönség elé. A pedagógusokra nehéz feladat hárul, mert van egy feladatuk, elvárnak tőlük valamit, és egyúttal meg van kötve a kezük, a szülőkre is nagy szükség van. Nem szeretem a politikát, nem szeretem a butító bulvárt, én a leendő gyerekemet majd igyekszem kultúrembernek nevelni, de ahhoz, hogy őt ne mossa le a tömeg, a többi szülőre és szülőjelöltre is szükség van, hogy hasonlóan neveljenek, és ne legyen ez egy lebutított társadalom, amit bármivel manipulálhatnak azok, akiknek ez a gazdasági érdekük.

Az olvasás problémáját szerintem tágasabban kell értelmezni, mint a kötelezők szűk körében.

A kötelező olvasmányok nagy része, jelentsük ki bátran, nem köti le a mai modern generációt. Ez a számítógép társadalma, ebbe születnek bele a fiatalok és sokszor nem tudnak azokkal az értékekkel, problémákkal és szemléletekkel azonosulni, amiről szólnak ezek a művek. Egészen más életstílus, gondoljunk bele hogy miért a könnyed tinis cuccok a menők, pl. a Twilight. A Pál Utcai Fiúkat többen említették. Sokan szeretik, mert a saját korosztályukat látják benne viszont, bár nem egy korszakban élnek. Egy nem romantikus fiú nem igazán fog érdeklődni Rómeó És Júlia után. Én mondjuk élveztem a Faustot tizedikes koromban, de magamtól nem feltétlen vettem volna le a polcról. Itt szerintem sokat számít az érdeklődési kör. Minden embernek más az ízlése, van aki nem tudja élvezni például Shakespearet (én) de falom Isaac Asimovot és a science fiction más nagyjait. Ezzel ugyan csak a kötelezők iránti ellenérzetet tudom megmagyarázni.

Amúgy a könyv hosszú, elfárad az ember szeme, gondolkodni kell és jár közben az agyunk. A modern információs társadalomban, amikor HD monitorokon élvezhetjük a filmeket, sorozatokat, miért csodálkozunk ha a fiatalabbak nem erőltetik meg magukat? Készen tálaljuk eléjük a víziókat. Régen amikor nem mozgott széles skálán a szórakozási lehetőségek tárháza, akkor az egyik fő kikapcsolódás a könyv volt. De a technológia előrehaladtával más dolgok kiszorítják ezt a fajta szórakozási lehetőséget. Nekem röviden ennyi a véleményem.